Elkezdődött a Charlie Hebdo-merénylet pere

Szerdán kezdetét vette a párizsi esküdtszéken a franciaországi dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában elkövetett, tizenhét halálos áldozatot követelő párizsi támadások pere, amelyet a terrorellenes ügyészség kérésére filmre rögzítenek.

A november 10-ig tartó tárgyalás rögzítése kivételes alkalom, ugyanis Franciaországban tilos felvételeket készíteni a bírósági eljárásokról. A kivétel azért engedélyezett, mert a per különleges jelentőséggel bír az igazságszolgáltatás történelmi archívuma számára.

2015. január 7-én két muszlim terrorista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol tizenkét embert megöltek és tizenegyet megsebesítettek. Az alig két percig tartó vérengzésben 34 lövéssel a lap karikaturistáit, köztük a főszerkesztő Charb-t is kivégezték.

Véres üldözés

A terroristákat két napig üldözték. Eközben egy harmadik társuk agyonlőtt egy rendőrt Párizs egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban zsidó túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával és kiszabadította a túszokat.

Merénylethullám indult

A három napig tartó támadásokban összesen tizenheten haltak meg, köztük három rendőr, és huszonegyen sebesültek meg. Rájuk emlékezve és a terrorizmus elleni tiltakozásul 2015. január 11-én csaknem négymillióan vonultak utcára országszerte.

A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 250-en haltak meg.

Iszlám radikálisok

A nyomozás hamar fényt derített arra, hogy a Charlie Hebdo szerkesztőségében vérengző testvérpár, Chérif és Said Kouachi, valamint a rendőrnővel végző és zsidó túszokat ejtő Amédy Coulibaly ismerhették egymást. A szálak egy 2005-ben felszámolt kelet-párizsi iszlamista radikális csoporthoz vezettek, amely Irakba toborzott európai harcosokat.

14 ember ellen emeltek vádat

A több mint két évvel ezelőtt lezárult nyomozás eredményeként tizennégy ember ellen emeltek vádat, közülük tizenegyen fognak megjelenni a bíróság előtt. Tízen vannak előzetes letartóztatásban, egy ember szabadon védekezhet. Valamennyi terrorista tagadja, hogy tudott a merényletek előkészítéséről.

Három ember, köztük a két feltételezett megrendelő, Mohamed és Mehdi Belhoucine, illetve az egyik dzsihadista felesége, Hayat Boumeddiene ellen elfogatóparancs van érvényben. Ők a támadásokat megelőzően Szíriába utaztak. A francia sajtó többször is beszámolt a megrendelők halálhíréről, de ezt hivatalos források nem erősítették meg. A feleségről tudható, hogy a Szíriában még mindig kitartó dzsihadisták védelme alatt áll.

10 év, 20 év, életfogytiglani

A per fővádlottja a 34 éves Ali Riza Polat, a túszejtő Amédy Coulibaly barátja, akiről az ügyészség azt gyanítja, hogy központi szerepet játszott a merényletek megszervezésében, ezért őt terrorista gyilkosságban való bűnrészességgel gyanúsítják, amiért életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki. A feltételezések szerint ő szerezte be Belgiumból a fegyvereket, és az ő feladata volt azon nyomok eltüntetése is, amelyek a támadássorozatot végrehajtó hálózatra utalhattak.

További kilenc gyanúsított ellen bűnsegédlet a vád, rájuk húsz év börtönbüntetés várhat. A szabadon védekező gyanúsítottat köztörvényes bűntettekkel vádolják, amiért tíz év szabadságvesztést kaphat. Valamennyiüknek volt már dolga köztörvényes bűncselekmények miatt a rendőrséggel, egyeseket kábítószer-kereskedelem miatt ítéltek el Párizsban, s a börtönben ismerkedtek meg Amédy Coulibalyval.

Ismét közölték a Mohamed-karikatúrákat

A Charlie Hebdo egyébként szerdán megjelent számának címlapján ismét közzétette azokat a Mohamed prófétáról szóló karikatúrákat, amelyek miatt a lap a dzsihadisták célpontjává vált.

„Soha nem adjuk meg magunkat. Soha nem adjuk fel” – mondta Riss, a lap jelenlegi főszerkesztője, aki a 2015. január 7-i terrortámadásban súlyosan megsebesült.

A tizenkét rajz eredetileg a Jyllands-Posten című dán napilapban jelent meg 2005. szeptember 30-án, a Charlie Hebdo egy évvel később közölte őket. A francia szatirikus lapot a közlés után többször megfenyegették, a szerkesztőséget felgyújtották. A támadást követően a Charlie Hebdo elköltözött, biztonságát megerősítették, és a szerkesztőség jelenleg is titkos helyen dolgozik. A lap munkatársai az elmúlt években egyébként több halálos fenyegetést kaptak. A próféták ábrázolását szigorúan tiltja az iszlám, Mohamedből gúnyt űzni pedig egyes muszlim országokban halálbüntetést von maga után.

(origo.hu)