Az ukrajnai fronton továbbra is nehéz a helyzet, elsősorban a lőszerek, valamint a számukra biztosított légvédelmi rendszerek és rakéták hiánya miatt, most talán még komolyabb a helyzet, mint közel két éve volt – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter a Bild című német lapnak adott interjújában, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „A helyzet nagyon súlyos, talán még súlyosabb, mint az orosz invázió csaknem két évvel ezelőtti kezdete után volt.” Azt is megjegyezte, hogy a január 23-i délelőtti hatalmas rakétatámadás a bizonyítéka annak, hogy Ukrajnának több légvédelmi rendszerre és rakétára van szüksége.
„Bár Ukrajna jelentősen növelte és a jövőben is növelni fogja termelését, továbbra is azt látjuk, hogy a nyugati védelmi ipar nem képes megfelelő mennyiségű terméket előállítani. Ukrajna igényei nem egyeznek meg a nyugati országok védelmi szükségleteivel” – hangsúlyozta Kuleba.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrajnai fronton továbbra is nehéz a helyzet, elsősorban a lőszerek, valamint a számukra biztosított légvédelmi rendszerek és rakéták hiánya miatt, most talán még komolyabb a helyzet, mint közel két éve volt – jelentette ki Dmitro Kuleba külügy...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1706117220
[modified] => 1706101224
)
[title] => Kuleba szerint a fronton most talán még súlyosabb a helyzet, mint két éve
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=145201&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145201
[uk] => 145226
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 39699
[image] => Array
(
[id] => 39699
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kuleba-1.jpg
[original_lng] => 141257
[original_w] => 650
[original_h] => 366
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kuleba-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kuleba-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1706101915:3
[_thumbnail_id] => 39699
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1689
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 67169
[2] => 49
[3] => 33
[4] => 47
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
[4] => Vélemények
)
[tags] => Array
(
[0] => 8665
[1] => 95385
[2] => 2688
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dmitro Kuleba
[1] => front
[2] => légvédelem
)
)
[1] => Array
(
[id] => 103367
[content] =>
Veszélyes csomagot kapott Ukrajna dániai nagykövetsége is az Ukrajna romániai diplomáciai képviseletén történtek után.
A hírt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte.
„Arra kérek mindenkit, aki továbbra is küldi ezeket a csomagokat és terrorizálja nagykövetségeinket, hogy nyugodjanak meg, s ne pazarolják az idejüket és pénzüket postai bélyegekre. Ezzel nem fognak elérni semmit. Ismétlem az ukrán diplomácia ellenségei számára: nem fognak tudni megfélemlíteni vagy megállítani minket” – tette hozzá a miniszter.
Dmitro Kuleba Ukrajna külügyminisztere a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy 17 esetben kaptak levélbombát vagy állati testrészeket, például tehén- és disznószemet tartalmazó leveleket a nagykövetségek – tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
„A kampány célja a félelemkeltés és az ukrán diplomaták megfélemlítése” – mondta Kuleba.
Kuleba elmondta, a tv-csatorna kijevi tudósítójának megmutatták az egyik levélről készült fotót: a borítékban egy disznó szemgolyója volt.
„Az egész egy robbanással kezdődött Ukrajna spanyolországi nagykövetségén. De ami ezt a robbanást követte, az még furcsább volt, sőt, mondhatnám, beteges is” – mondta Kuleba.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerinte ki áll ezeknek a leveleknek a hátterében, a miniszter azt válaszolta: „Nagy a kísértés, hogy azonnal Oroszországot nevezzem meg, mert mindenekelőtt arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kinek van érdekében?”
„Talán így próbálnak visszavágni, egymás után elveszítve a diplomáciai csatákat” – mondta.
Kuleba hozzátette, hogy véleménye szerint Oroszország vagy közvetlenül a felelős, vagy valaki más, „aki vele szimpatizál és megpróbál félelmet kelteni”.
„A nyomozók levonják a következtetést, de úgy gondolom, hogy ez a két verzió a legvalószínűbb” – mondta a külügyi tárca vezetője.
#Zaporizhzhya NPP again lost connection to its last remaining main external power line but plant continues to supply electricity to grid thru reserve line, IAEA was told at site today, less than 48h after @RafaelMGrossi established presence of IAEA at site https://t.co/poctRjHtpkpic.twitter.com/F6wgbtDqTr
— IAEA - International Atomic Energy Agency (@iaeaorg) September 3, 2022
I welcome the release of Ihor Murashov, Director General of #Ukraine’s #Zaporizhzhya Nuclear Power Plant; I have received confirmation that Mr Murashov has returned to his family safely.
Zaporizhzhia. Right now, residential areas where ordinary people and children live are being fired at. This must not become "just another day" in ?? or anywhere else in the world. The world needs greater unity and determination to defeat Russian terror faster and protect lives. pic.twitter.com/YnocW2yVaU
Ezrek élnek a harkivi metróban, Lviv környékét rakétatámadás érte. Az Ukrajnába hazatérők száma immár ötödik napja folyamatosan meghaladja az országból elmenekülőkét – jelentette az ukrán állami határőrszolgálat.
A közlemény szerint – amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – szombaton „csaknem 46 ezren érkeztek, ebből több mint 42 ezren ukránok”.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a háború kezdete óta mostanáig
6,111 millió ember hagyta el Ukrajnát, ebből
3,316 millióan utaztak ki Lengyelországba,
957,98 ezren Romániába és Moldovába,
800,1 ezren Oroszországba,
Magyarországra 594,66 ezren,
Szlovákiába 415,4 ezren,
Fehéroroszországba pedig 27,31 ezren – emlékeztetett a hírportál.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója közben egy tévéműsorban úgyszintén arról számolt be, hogy a háború miatt elutazni kényszerülők közül egyre többen térnek vissza a megyeszékhely Harkiv városába. Szavai szerint naponta mintegy kétezren térnek vissza Harkivba, és ez a szám folyamatosan növekszik. Kiemelte ugyanakkor, hogy a városban meg kell oldani a lakhatási problémákat, mert jelenleg
„Legalább ideiglenes lakhatást kell biztosítanunk az infrastruktúra helyreállításáig” – jegyezte meg a kormányzó.
Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta, hogy adataik szerint mintegy 2,5 ezer csecsen fegyveres vett részt az ukrajnai harcokban február 24. óta. A jelentés szerint közülük „körülbelül százan meghaltak, háromszázan megsérültek, és több mint hatvanan elmenekültek Ukrajnából, hátrahagyva fegyvereiket”.
Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők vasárnap hajnalban rakétacsapást mértek egy katonai objektumra a lengyel határ közelében lévő javorivi járásban. A katonai objektum megsemmisült. Később a ukrán légierő nyugati parancsnoksága arról tájékoztatott, hogy a légvédelem két orosz rakétát, amelyet valószínűleg a Fekete-tengerről lőttek ki, megsemmisített Lviv megyében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Bild am Sonntag című német lapnak adott interjújában – amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett – egyebek mellett azt mondta, hogy „normálisnak” tartja az Oroszországi Föderációval a tárgyalások folytatását a fegyverszünet érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háborús bűnök elkövetőit – Oroszoroszország legfelsőbb vezetőit is beleértve – felelősségre kell vonni. „Nincs semmi baj a tűzszüneti megállapodással, ha ez az első lépés a probléma megoldása felé, egy lépés Ukrajna területének felszabadítására. De nem engedjük meg, hogy a diplomácia csak meghosszabbítsa szenvedéseinket, és pusztán elodázza a háború következő szakaszát” – fogalmazott a tárcavezető, leszögezve: „a Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalótermében szeretnék ülni, és (Vlagyimir) Putyint (Oroszország elnökét) a vádlottak padján akarom látni”.
Russians knew that the train station in Kramatorsk was full of civilians waiting to be evacuated. Yet they stroke it with a ballistic missile, killing at least 30 and injuring at least a hundred people. This was a deliberate slaughter. We will bring each war criminal to justice. pic.twitter.com/cq0CX9wovV
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Mariupol többé nem létezik. A békés lakosok és a katonák teljesen körbe vannak véve.
A tisztviselő ezt a Face the Nation-nek adott interjújában közölte.
A külügyminiszter szerint Mariupol helyzete katonai szempontból szörnyű és szívszorító, mert ez a város már nem létezik.
„A mariupoli helyzet katonai szempontból nehéz és felháborító. A város többé már nem létezik. A maradék ukrán hadsereget és a civilek nagy csoportját orosz csapatok veszik körül” – mondta el.
A miniszter azonban hozzátette, az ukrán hadsereg folytatja a harcot. „Abból ítélve, ahogyan az orosz hadsereg Mariupolban viselkedik, úgy látszik, hogy az a céljuk, hogy a földdel tegyék egyenlővé a várost, bármi áron” – közölte.
Russians knew that the train station in Kramatorsk was full of civilians waiting to be evacuated. Yet they stroke it with a ballistic missile, killing at least 30 and injuring at least a hundred people. This was a deliberate slaughter. We will bring each war criminal to justice. pic.twitter.com/cq0CX9wovV
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter több tucat civil szándékos lemészárlásával vádolta Oroszországot a Kramatorszk pályaudvar elleni támadást követően.
„Az oroszok tudták, hogy a kramatorszki vasútállomás tele van evakuálásra váró civilekkel. Mégis ballisztikus rakétákat lőttek ki rá, megölve ezzel 39 embert, és megsebesítve legalább százat. Ez szándékos mészárlás volt. Minden háborús bűnöst bíróság elé állítunk”– tette közzé Twitteren.
Russians knew that the train station in Kramatorsk was full of civilians waiting to be evacuated. Yet they stroke it with a ballistic missile, killing at least 30 and injuring at least a hundred people. This was a deliberate slaughter. We will bring each war criminal to justice. pic.twitter.com/cq0CX9wovV
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök legfontosabb tanácsadója szerint a csapás célja szándékos megfélemlítés volt.
„A Kramatorszk pályaudvar elleni csapás szándékos megfélemlítés volt. Több tucat halott és sebesült civil. Gyermekes családok, akik megpróbáltak menekülni. A világnak meg kell értenie, Oroszország terroristaállam. Az olaj és gáz vásárlása a terrorizmus finanszírozását jelenti.”
Az ukrán Donyeck régió kormányzója, Pavki Kyrylenko szerint az orosz erők kazettás lőszert vetettek be a vasútállomást célzó támadás során.
„Ha kezdetben kizárólag csak a vasúti síneket vették is célba, mostanra nem csak a síneket, hanem embereket célzó kazettás lőszert tartalmazó rakétákat is használnak. Ez abszolút megerősítése annak, hogy a támadás célpontjai civilek voltak.”
A Sky News nem tudta ellenőrizni az állítások hitelességét, Oroszország pedig tagadta, hogy civilek ellen intézett volna támadást.
Russians knew that the train station in Kramatorsk was full of civilians waiting to be evacuated. Yet they stroke it with a ballistic missile, killing at least 30 and injuring at least a hundred people. This was a deliberate slaughter. We will bring each war criminal to justice. pic.twitter.com/cq0CX9wovV
⚡️ UN: 5,327 civilians killed, 7,257 injured in Ukraine since start of Russia’s war.
The UN’s human rights agency reported that, between July 1 to 31, 1,455 civilian casualties have been recorded in Ukraine - 355 civilians killed and 1,100 injured.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) August 1, 2022
⚡️UN: At least 6,826 civilians killed by Russia's war against Ukraine.
According to the United Nations human rights agency, Russia's war against Ukraine has killed at least 6,826 civilians and injured at least 10,769 from Feb. 24 through Dec. 19.
Russian strike on Kramatorsk today. Russians attacked with S-300, there are wounded among civilians, including one child, according to sources @pravda_engpic.twitter.com/YKkC1R7u7F
A strike on Kharkiv, just an ordinary apartment building. With three Shaheds. A despicable and cynical attack, when the rescuers arrived at the scene of the strike, the terrorists attacked again.
As a result of the attack, 4 people were killed. Among them were our rescuers:… pic.twitter.com/SgIKCdxG0U
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 4, 2024
Oroszországnak le kell állítania provokatív tevékenységét, és haladéktalanul meg kell tennie mindent az orosz-ukrán feszültség megszüntetéséért – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján kedden.
Arra vonatkozóan, hogy Oroszország jelentős haderőt vont össze az ukrán határ mentén és az általa elcsatolt Krím-félszigeten, Stoltenberg hangsúlyozta: az észak-atlanti katonai szövetség rendkívül aggályosnak tarja az orosz haderőösszevonást.
A haderő mozgatását és a kelet-ukrajnai területeken végrehajtott katonai műveleteit Moszkvának azonnal le kell állítania, a katonai erőket pedig ki kell vonnia az ukrán területekről – fogalmazott a NATO-főtitkár.
Mint emlékeztetett, az orosz csapatok elmúlt hetekben végrehajtott összevonása Ukrajna határainál a legjelentősebb katonai csapatmozgás a Krím 2014-es törvénytelen annektálása óta.
„Az orosz csapattelepítés indokolatlan, megmagyarázhatatlan és mélységesen aggasztó. Oroszországnak tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségeit” – szögezte le Stoltenberg.
A NATO-főtitkár aláhúzta: a NATO segíti Ukrajnát, hogy képes legyen megvédeni saját biztonságát, valamint támogatja az ország euroatlanti törekvéseit is. Hozzáfűzte, hogy a NATO-szövetségesek továbbra is támogatják Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, és nem ismerik el a Krím-félsziget jogtalan elcsatolását. Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője közölte, Ukrajna nem akar háborút Oroszországgal, és nem tesz olyan lépéseket, amelyek tovább mérgesíthetik a helyzetet. Országa diplomáciai megoldást keres szomszédjával – mondta.
Kijelentette: Oroszországnak be kell fejeznie a katonai csapaterősítést ukrán területeken és az ország határainál, valamint azonnal le kell állítania provokatív fellépését, köztük az ukránokkal szembeni propagandát és gyűlöletbeszédet.
Kuleba kiemelte: el kell kerülni a 2014-ben, a Krím elcsatolásakor elkövetett hibákat és a nyugati partnereknek mihamarabb lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy még időben megelőzhető legyen a helyzet elmérgesedése. A megteendő lépések között Kuleba újabb, Moszkvával szembeni szankciók meghozatalát említette, amelyek – véleménye szerint – visszatarthatják Oroszországot „az agresszió folytatásától”. AZ ukrán külügyminiszter egyúttal Kijevnek nyújtott további katonai segítségnyújtást sürgetett.
Diplomáciai források szerint a NATO-tagországok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást folytatnak a héten szerdán – videókonferencia keretében – a szerintük fenyegetést jelentő orosz haderőösszevonásról és az afganisztáni helyzetről. A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától jogellenesen elcsatolt Krím-félszigetre.
Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím- félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.
Russians knew that the train station in Kramatorsk was full of civilians waiting to be evacuated. Yet they stroke it with a ballistic missile, killing at least 30 and injuring at least a hundred people. This was a deliberate slaughter. We will bring each war criminal to justice. pic.twitter.com/cq0CX9wovV
Dmitro Kuleba külügyminiszter egyben hozzátette, hogy a közeljövőben a kormány nem tervezi a határok lezárását.
Fotó: УНІАН
Az ukrán külügyi tárca vezetője az Ukrajina 24 tv-csatorna adásában bejelentette: ha Ukrajnában lockdown bevezetésére kerül sor, a hatóságok fontolóra veszik a határok lezárását.
„Ha teljes lockdownt vezetnek be, akkor nyilvánvalóan mérlegelni fogják a határok lezárását. De a hét végi karantén bevezetésével sikerült elkerülni a teljes elzárás opcióját, így az elkövetkező napokban nem számítok arra, hogy a kormányülésen napirendre kerül ez a kérdés” – mondta a miniszter.
Russians knew that the train station in Kramatorsk was full of civilians waiting to be evacuated. Yet they stroke it with a ballistic missile, killing at least 30 and injuring at least a hundred people. This was a deliberate slaughter. We will bring each war criminal to justice. pic.twitter.com/cq0CX9wovV
Dmitro Kuleba külügyminiszter bejelentette, hogy 25-re emelkedett azon országok száma, ahová utazhatnak az ukrán állampolgárok – írja a Jevropejszka pravda.
„Az előző sajtótájékoztatón 23 olyan országról beszéltem, ahová utazhatnak az ukrán állampolgárok. Jelenleg ezen országok száma 25-re nőtt. Bővült a Bahama-szigetekkel. Egyetértek abban, hogy ez egy igencsak távoli pont, azonban igazán kecsegtető a turisták számára. Továbbá Libanonba is lehet utazni, mely bár nem igazán népszerű az ukrán turisták körében, mégis egy rendkívül érdekes és szép ország” – mondta el.
A többi 23 ország a következő (egyesekben be kell tartani bizonyos korlátozásokat, egyesekbe pedig beutazási vízum szükséges): Törökország, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Fehéroroszország, Nagy-Britannia, USA, Mexikó, Egyiptom, Tunézia, Korea, Irak, Irán, Afganisztán, Dél-Szudán, Etiópia, Szomália, Zambia, Kenya, Tanzánia, Burundi, Seychelle-szigetek.
Kuleba hozzátette, hogy elérhető egy interaktív mappa is, melyen minden információ szerepel az egyes országokba való belépéssel kapcsolatban.
Russians knew that the train station in Kramatorsk was full of civilians waiting to be evacuated. Yet they stroke it with a ballistic missile, killing at least 30 and injuring at least a hundred people. This was a deliberate slaughter. We will bring each war criminal to justice. pic.twitter.com/cq0CX9wovV
