A mai nap elkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozója, rövidebb nevén a COP29. Idén Bakuban ülnek össze az országok képviselői, hogy többek között a finanszírozási kérdésekről tárgyaljanak, ami a szakértők szerint az egyik legfontosabb téma lesz a találkozón. A résztvevők célja megállapodni arról, hogy évente mekkora összeget fordítsanak a fejlődő országok klímaváltozással összefüggő költségeinek fedezésére. A tárgyalások várhatóan nehéznek ígérkeznek, amit bonyolít az is, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és Brazília vezetője sem vesz részt a csúcstalálkozón.
Bakuban rajtolt el a mai naptól az idei klímacsúcs, november 11‒22. között tanácskoznak az országok, és várhatóan a két legfontosabb kérdés a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás, valamint az éghajlat-politikai finanszírozás lesz.
A Reuters információja szerint, hiába a tavalyi megállapodás a fosszilis energiahordozókról való átállásról, azóta mind a felhasználás, mind az exportértékesítés növekedett globálisan. Éppen emiatt a COP29-en várhatóan nem születnek konkrét határidők vagy szigorúbb megfogalmazások e téren.
A másik kiemelt téma a finanszírozás, a „New Collective Quantified Goal”, vagyis az új kollektív számszerűsített cél kérdése, amely a jelenlegi, 100 milliárd dolláros éves kötelezettségvállalást hivatott felváltani.
A gazdag nemzetek eddig csak ritkán teljesítették ezt az éves célt, ami bizalmatlanságot szült a klímaváltozás által leginkább érintett országokban. A COP29 során várhatóan magasabb célszámot tűznek ki, de a fejlett országok ragaszkodnak ahhoz, hogy a finanszírozás ne kizárólag az ő költségvetésükből származzon. Vitatott kérdés, hogy a gyorsan fejlődő országoknak, mint Kína vagy az öböl menti olajállamok, hozzá kell-e járulniuk a finanszírozáshoz.
A konferencián kiemelt figyelmet kap az alkalmazkodás kérdése is, vagyis, hogy a résztvevők konkrétabb célokat tűzzenek ki az éghajlati zavarokhoz való alkalmazkodás terén. Valamint a karbonkreditek kereskedésének a szabályozásában is nagy várakozással tekintenek a piaci szereplők a klímacsúcsra. Végül, a veszteségek és károk („Loss & Damage”) finanszírozása is fontos téma lesz, vagyis, hogy az éghajlatváltozás által veszélyeztetett országok további hozzájárulásokat kérnek a fejlett országoktól.
A fenti kérdésekben a résztvevőknek úgy kell megegyezniük, hogy már több vezető is jelezte a távolmaradását: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli politikai fejlemények miatt nem vesz részt a klímacsúcson. Joe Biden amerikai elnök szintén távol marad az eseménytől, Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök pedig már korábban lemondta részvételét, miután a múlt hónapban fejsérülést szenvedett ‒ írta a Reuters.
