Kisebb szökőár sújtotta a Tokiótól délre fekvő Izu-szigeteket kedden. A károkról egyelőre nem érkezett jelentés. A szökőár azután érte a szigetet, hogy egy 5,9-es erősségű földrengés történt a Csendes-óceánban egy délebbre fekvő, lakatlan sziget közelében.
A Japán Meteorológiai Ügynökség szerint a földrengés után mintegy 40 perccel 50 centiméteres cunami érte el az Izu-szigetek egyikét, Hacsijo szigetét. Sem a cunami, sem a földrengés okozta károkról nem érkezett megerősítés – értesült a Reuters.
A meteorológiai ügynökség szerint az Izu- és Ogaszavara-szigetek lakóinak fel kell készülniük arra, hogy akár egyméteres cunami is elérheti a partokat.
A földrengés a tenger alatt történt a Tokiótól mintegy 600 kilométerre délre fekvő, lakatlan Torisima sziget közelében. Az Izu-szigeteken, valamint a délebbre fekvő, még távolabbi Ogaszavara-szigeteken mintegy tucatnyi lakott sziget található, és tavaly összesen mintegy 24 ezren éltek itt – közölte a területeket felügyelő tokiói fővárosi kormányzat.
Az Egyesült Államok óceáni és légköri hivatala szerint a szökőárak legtöbbje kicsi, és kevés kárt okoz, mégis komoly veszélyt jelent a part menti közösségekre. Az egy méternél nagyobb cunamik különösen veszélyesek, de a kisebb cunamik is kockázatot jelenthetnek. Az erős áramlatok tönkretehetik a kikötőkben lévő hajókat és infrastruktúrát. Egy cunami érkeztekor a legveszélyeztetettebbek az alacsonyan fekvő területek, például a tengerpartok, öblök, lagúnák, kikötők, folyótorkolatok.
A szökőárak hatalmas erővel csapnak le, és komoly veszélyt jelentenek az emberekre, a part menti ingatlanokra, a part menti erőforrásokra, valamint a part menti, regionális, sőt nemzeti gazdaságokra. Az alapvető szolgáltatások – mint például az áram, a csatornázás és a vízellátás – teljesen leállhatnak. A kommunikáció, a közlekedés (szárazföldi, légi és tengeri), valamint az egészségügyi és közbiztonsági szolgáltatások szintén megszakadhatnak.
A legtöbb kárt és pusztítást az áradás, a hullámok hatása, az erózió, az erős áramlatok és az úszó törmelék (például a fák, járművek és más hordalékok faltörő kosként viselkedhetnek) okozza. A víz ugyanilyen veszélyes lehet, amikor visszatér a tengerbe, mivel magával ragadhatja a törmeléket és az embereket.
A földrengések és szökőárak a szárazföldet is megváltoztathatják, mind a víz felett, mind a víz alatt. Egyes helyeken emelkedhet, máshol süllyedhet. Ha a part süllyed, az áradások váratlan területekre is kiterjedhetnek, és a szökőárgátak meghibásodhatnak vagy felborulhatnak. Az ezzel járó földcsuszamlások és egyéb üledékmozgások és lerakódások hajózhatatlanná tehetik a vízi utakat. A természetben is súlyos károkat okozhat az árhullám. A vadon élő állatok élőhelye megsemmisülhet, valamint az édesvíz minősége és elérhetősége szintén megváltozik. A sós víz kiáramlása pedig használhatatlanná teheti a mezőgazdasági területeket.
