Összecsapások törtek ki a rendőrség és a tüntetők között Ankara központjában, ahol a Török Kommunista Párt NATO-ellenes demonstrációt szervezett. A „Bağımsız Türkiye” („Független Törökország”) jelszóval meghirdetett megmozdulás résztvevői a NATO-csúcstalálkozó ellen tiltakoztak.
A párt közlése szerint a rendőrségi intézkedés során több mint száz embert vettek őrizetbe. A szervezet azt állítja, hogy a rendőrök erőszakot alkalmaztak a demonstrálókkal szemben.
A közlemény szerint legalább hét aktivista súlyos fejsérülést szenvedett, többen kéz- és bordatörést is elszenvedtek. Egy sérültet szívroham gyanújával kórházba szállítottak, ahol további vizsgálatoknak vetik alá.
A Török Kommunista Párt a fogva tartott tüntetők azonnali szabadon bocsátását követelte. A török hatóságok az incidenssel kapcsolatban egyelőre nem adtak ki hivatalos tájékoztatást.
Több mint 16 órán át köröztek orosz Tu-160-as bombázók a Barents- és a Norvég-tenger felett Nagy-Britannia közelében. Végül a NATO is felvitte a saját vadászgépeit – párhuzamosan az Ukrajna elleni újabb orosz támadásokkal.
Ez Vlagyimir Putyin legújabb provokációja, aki nemrégiben egy új katonai terv végrehajtásával került a címlapokra. Oroszország nukleáris fegyverekkel ellátott, nagy hatótávolságú bombázókat küldött kiterjesztett repülési feladatra a brit partok közelében. A Daily Star brit újság szerint a Tu-160-as stratégiai rakétahordozók 16 órán át tartózkodtak a Barents-tenger és a Norvég-tenger feletti légtérben.
Vlagyimir Putyin nagy hatótávolságú bombázókat küldött Európa felé
Putyin bombázóinak repülési útvonala közvetlenül a skót Shetland-szigetek északi részén haladt el. Az orosz repülési mozgásokra válaszul a NATO készültségbe helyezte erőit. A norvég légierő azonnal F-35-ös vadászgépeket küldött fel az elfogásra. Az ötödik generációs lopakodó repülőgépek végig kísérték az orosz gépeket repülésük során, és folyamatos megfigyelés alatt tartották őket.
Az orosz védelmi minisztérium a műveletet „rutinszerű” küldetésnek minősítette. A nyugati katonai erők azonban komolyan értékelték a helyzetet, és tartózkodtak a kockázatvállalástól.
Az orosz katonai repülőgép repülési útvonala számos taktikai manővert tartalmazott. A küldetés során a szuperszonikus bombázókat a levegőben tankolták. MiG-31-es vadászgépek kísérték a stratégiai bombázókat a teljes művelet során.
A Tupolev Tu-160 a legnehezebb és legnagyobb harci repülőgép, amely valaha is hadrendbe lépett. A repülőgép lenyűgöző, 45 tonnás belső fegyverkapacitással büszkélkedhet. Arzenáljában hagyományos és nukleáris fegyverzettel ellátott nagy hatótávolságú cirkálórakéták is lehetnek.
A NATO légvédelme lelőtt egy Iránból indított ballisztikus rakétát, amely behatolt Törökország légterébe – közölte hétfőn a török védelmi minisztérium. A tárca közlése szerint az elmúlt egy hétben ez már a második, Iránból indított ballisztikus rakéta, amely behatolt a NATO-tagország légterébe.
A rakétát a Földközi-tenger keleti térségében telepített légvédelmi NATO-rendszerek semmisítették meg. A rakéta törmeléke a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány lakatlan területére zuhant le, személyi sérülés nem történt – írták.
A minisztérium leszögezte: Ankara minden szükséges lépést megtesz az ország területét és légterét érő fenyegetések elhárítására, és hangsúlyozták, hogy mindenkinek érdekében áll megfogadni Törökország ezzel kapcsolatos figyelmeztetéseit.
A rakéta lelövése kevesebb mint két nappal azután történt, hogy Ankara arra figyelmeztette Iránt: ne indítson újabb rakétákat Törökország felé. A NATO a március 4-i iráni rakétaincidenst követően magasabb szintű készültséget rendelt el rakétavédelmi egységeinél.
Portugáliában egy 23 éves férfit vádolnak kémkedési kísérlettel, állítólag megpróbált a NATO-tól származó, katonai számítástechnikai eszközökről megszerzett adatokat eladni az Oroszországi Föderáció lisszaboni nagykövetségének. Erről a Portugál Főügyészség számolt be.
A gyanúsított – aki jelenleg vizsgálat alatt áll – a tavaly február 3. és 7. között, az alfeitei haditengerészeti bázis iskolájában, Almada városában megrendezett konferenciát akarta kihasználni. A konferencián közel háromszázan vettek részt, többségük katonai személy.
A vádlott – aki „lopásokból élt” – ugyanabban a szállodában szállt meg, ahol a konferencián részt vevő NATO-katonák is laktak.
A Főügyészség szerint a férfi a hotelben eltulajdonított egy számítógépet és egy iPadet, amelyek a NATO és a svéd haditengerészet tulajdonában voltak, és a szövetség egyik műveleti tisztjének voltak kiadva.
„Meggyőződve arról, hogy titkos és minősített anyagok vannak a birtokában, megpróbált hozzáférni azok tartalmához és lemásolni azt, azzal a szándékkal, hogy együttműködjön az Oroszországi Föderációval” – közölte az ügyészség. Ezt követően a férfi felkereste az orosz nagykövetséget Lisszabonban, hogy megpróbálja eladni az általa megszerzett adatokat, de nem járt sikerrel.
A vádlott még azt is állította, hogy kész együttműködni a nyomozással, és azt mondta, hogy további 11 személlyel együtt egy bűnöző kémhálózat tagja.
Az ügyészség szerint azonban a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok alapján ez a verzió nem felelt meg a valóságnak, és csupán arra szolgált, hogy elterelje magáról a figyelmet.
A gyanúsított előzetes letartóztatásban van, és kapcsolattartási tilalom alatt áll. Az ügyben még két további vádlott is szerepel, akiket lopással gyanúsítanak, és akiknek igazolniuk kell személyazonosságukat és lakóhelyüket.
Report from Global Banking & Finance Review Russian hackers breached 170+ Ukrainian prosecutors' emails, exposing operations across Ukraine and Europe. This underscores how Moscow-linked espionage tracks corrupt actors and officials. Vigilance, cyber thr… https://t.co/eUh5O7yunq
— Global Banking & Finance Review (@GBAFReview) April 15, 2026
Egy új orosz cirkálórakéta aggodalomra ad okot a NATO számára. A Burevestnik rakéta hatótávolsága akár 5500 kilométer is lehet, és a robbanófej különféle típusú lőszerekkel, köztük nukleáris lőszerekkel is felszerelhető. Vlagyimir Putyin új szuperfegyverének, a „Viharmadárnak” a végleges változata készült. Az atomfegyverrel is bíró rakéta állítólag órákig képes a levegőben maradni, kikerülni a védelmi rendszereket, és potenciálisan komoly fenyegetést jelenthet.
Ezt az értékelést legalább részben nyugati hírszerzési elemzések is alátámasztják.
Egy teljesen működőképes Burevesztny komoly problémát jelentene Európa számára. Ha Oroszország valóban beveti a rendszert, a NATO egy új és nagyon nehezen kontrollálható kockázattal nézne szembe. Egy titkos NATO-dokumentum szerint:
A szuperfegyvert különösen aggasztónak tartják. A tanulmány egy nukleáris meghajtású cirkálórakétára, a „Burewestnik”-re („Viharmadár”) utal, amelyet a NATO SSC-X-9 Skyfall néven ismer.
Három héttel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilvánosan bejelentette a rakéta sikeres tesztjeit.
A NATO-dokumentum szerint a rakéta több mint 900 kilométer/órás sebességet érhet el. Rendkívül manőverezhető, nagy hatótávolságú, és mobil platformokról indítható. Ez lehetővé tenné számára, hogy hosszú, közvetett útvonalakat tegyen meg, és elkerülje a NATO légvédelmét. A NATO szerint „a meglévő kihívásokat (…) tovább súlyosbítaná a rakéta rendkívüli hatótávolsága és manőverezhetősége”.
Mit tehet a „Sturmvogel”? A Burewestnik kiemelkedő tulajdonsága az atomreaktora. A hagyományos cirkálórakétáktól eltérően (amelyek paraffinnal, szintetikus vagy szilárd üzemanyaggal működnek, és csak korlátozott hatótávolságúak), ez a meghajtórendszer nukleáris energiát használ, ami elméletileg szinte korlátlan hatótávolságot biztosít a rakétának. Ez azt jelenti, hogy a Burewestnik több tízezer kilométert képes megtenni utántöltés nélkül, hosszú ideig a levegőben maradhat, irányt válthat és bármilyen irányból támadhat célpontokat. Képes elkerülni a rakétarendszereket, még a déli és sarkvidéki régiók felett is, ahol a megfigyelés minimális.
Egyes szakértők azonban rámutatnak, hogy a cirkálórakéta nem éri el a hiperszonikus sebességet, ezért minél tovább marad a levegőben, annál sebezhetőbbé válik.
A NATO szakértői egy új, Oroszországtól származó mobil közepes hatótávolságú rakétát, az SS-X-28 Oreshnik-et is vizsgálják. Ezt először 2024 novemberében tesztelték Ukrajnában, de a technikai részletekről keveset tudni. A nyugati szakértőket különösen aggasztja az akár 5500 kilométeres hatótávolság és a robbanófej különféle, köztük nukleáris lőszerekkel való felszerelésének lehetősége.
A tanulmány kijelenti: „Az a képesség, hogy Európa bármely pontján célpontokat lehessen támadni, a hordozórakéta nagy mobilitásával kombinálva, magas túlélési arányt biztosít. A telepített robbanófejek bizonytalansága védelmi kihívásokat jelent a NATO számára.”
Fehéroroszország Oresnyikot telepít Fehéroroszország decemberben telepíti az orosz Oreshnik hiperszonikus közepes hatótávolságú rakétát. Az előkészületek tehát a befejezéséhez közelednek. Erről az orosz TASS hírügynökség számolt be Natalia Eismont, Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök szóvivőjére hivatkozva. Lukasenka szerint a telepítés a nyugati oldalról érkező eszkalációra adott válasz.
NATO-dokumentum szerint a Poszeidon tengeralattjárók is problémát jelentenek, és várhatóan 2030-ra üzembe helyezik őket. Állítólag hatalmas hatótávolságúak, és feltehetően arra tervezték őket, hogy „elpusztítsák a haditengerészeti bázisokat, kikötőket és tengerparti városokat a Csendes-óceánon, az Egyesült Államok keleti partján, valamint az Egyesült Királyságban és Franciaországban”.
Emellett „nehéz észlelni és támadni őket, amikor mély vízben működnek”. A NATO-nak jelenleg nincsenek „szükséges sebességű és hatótávolságú tengeralattjáró-elhárító torpedói” a Poszeidón tengeralattjárók hatékony leküzdéséhez.
A dokumentum világossá teszi, hogy a NATO-nak hiányosságai vannak, különösen a közép- és hosszú hatótávolságú képességei, azon belül is a nukleáris fegyverek tekintetében.
De nem minden szakértőt győz meg a Burevestnyik. Egyesek azzal érvelnek, hogy még ha Oroszországnak sikerül is megbízhatóan működtetnie atomreaktorát, a rakéta nem biztos, hogy jelentős előnyt biztosít neki.
Fabian Hoffmann, az Oslói Egyetem Oslói Atomprojektjének kutatója még az X-en lévő „Burevestnyiket” is „haszontalan és felesleges” fegyvernek nevezte.
Megfigyelők szerint öt orosz tudós halt meg egy Burevesztnyik rakéta tesztje során 2019-ben. Több munkást a tengerbe dobtak, és később a térségben a sugárzási szint emelkedését regisztrálták. Még mindig nem világos, hogy a sugárzás okozott-e halálesetet.
Az alapötletet, hogy egy atomreaktort atomfegyverrel kombináljanak, az Egyesült Államok az 1950-es években elvetette a kockázatok miatt.
William Alberque, a Csendes-óceáni Fórum vezető munkatársa és a NATO korábbi fegyverzetellenőrzési igazgatója szerint a legnagyobb veszély a kilövéskor leselkedik: ha egy Burevesztnyikot eltalálnak, az atomreaktorából származó radioaktív anyag széles területen szétszóródhat – „mint egy mini Csernobil az égen”.
Pavel Podvig független nukleáris szakértő óvatosabb volt, és a DW-nek ezt nyilatkozta: „Óvatos lennék azt állítani, hogy ez egy repülő Csernobil volt. Ha radioaktív sugárzás szabadult volna fel, azt észrevették volna.” Hozzátette, hogy egy felszállás vagy repülés közbeni baleset valószínűleg kockázatosabb lenne.
Hollandiában közel harminc ember kapott pénzbírságot, amiért megszegték a drónhasználatra vonatkozó tilalmat a 2025. júniusi NATO-csúcs idején – a közölte a NOS hírportál.
A holland igazságügyi minisztérium tájékoztatása szerint 29 emberre szabtak ki 350 és 1350 euró közötti bírságot, amiért a tilalom ellenére reptettek drónokat a csúcstalálkozó előtti napokban és annak ideje alatt.
Több elkövető azzal védekezett, hogy nem tudott a korlátozásról, néhánynak pedig nem volt érvényes drónpilóta-engedélye, vagy más adminisztratív hiányosságai voltak.
A megbírságoltak többsége hobbi drónos volt, de akadtak közöttük hivatásos felhasználók is – például napelem-szerelők és esküvői fotósok, akik munkájukhoz használnak drónokat – írja a NOS.
"Wij willen ons Nederland terug". Zo liepen grote groepen in het zwart geklede jongens vanochtend al provocerend door #DenHaag. De sfeer was niet fijn. Dit gaat mis zeiden we. En inderdaad #demonstratie#malieveld loopt uit de klauwen. Dit Nederland wil ik helemaal niet #elsfest! pic.twitter.com/O2JheI3wxV
A NATO nem tekinti támadásnak az orosz drónok lengyel légtérbe történő behatolását – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint egy szövetséges forrás azt nyilatkozta a hírügynökségnek, hogy az előzetes adatok hat-tíz orosz drón szándékos behatolására utalnak. „Ez volt az első alkalom, hogy NATO repülőgépek potenciálisan veszélyes célpontokat támadtak egy szövetséges légterében” – mondta.
A forrás tisztázta, hogy a régióban telepített Patriot légvédelmi rendszerek radarral észlelték a drónokat, de nem használták őket a célpontok támadására. A műveletben lengyel F-16-os vadászgépek, holland F-35-ösök, olasz AWACS korai figyelmeztető és irányító repülőgépek, valamint a NATO által üzemeltetett légi utántöltő repülőgépek vettek részt.
A Shahed típusú orosz harci drónok szerdára virradóra megsértették a lengyel légteret. Ukrán adatok szerint 8 drón volt. Ez az Ukrajna elleni hatalmas orosz légitámadás során történt, amelyben 415 drónt és 40 rakétát vetettek be. Egy NATO-ország először lőtt le orosz drónokat a területe felett.
❗️ Uwaga. W związku z intensywną aktywnością lotnictwa dalekiego zasięgu Federacji Rosyjskiej, wykonującego uderzenia na obiekty znajdujące się między innymi na zachodzie Ukrainy, rozpoczęło się operowanie polskiego i sojuszniczego lotnictwa w naszej przestrzeni powietrznej.… pic.twitter.com/9rh1IW9mJx
— Dowództwo Operacyjne RSZ (@DowOperSZ) April 6, 2025
Két amerikai katona megsérült egy georgiai gyakorlat során, és kórházba kerültek, számolt be a Novoszti-Gruzia hírügynökség.
Az incidens pénteken történt a Krtsanisiben található NATO–Georgia Közös Kiképzési és Értékelő Központban (JTEC). Az előzetes információk szerint az amerikaiakat szállító katonai jármű felborult.
A sérülteket a Tbiliszi Mediclub klinikájára szállították. Az orvosi intézmény jelentése szerint mindkét beteg sérülései könnyűek voltak, és életük nem volt veszélyben.
(1) UPDATE: These are the alleged semi-truck drivers who k*lled three people while making a U-turn at an “Official Use Only” turn on the Florida Turnpike
The Florida Highway Patrol is describing the wreck as a homicide investigation pic.twitter.com/QqYhuidXoD
🇬🇪Security forces in Tbilisi used a water cannon against protesters near the presidential palace; demonstrators are starting to be dispersed — Tbilisi life, "Echo of the Caucasus"#GeorgiaProtestspic.twitter.com/zCz1Z4dbfB
Seems like the fateful Plane got Stuck in a Flat Spin after breaking apart and losing the Tail Section. We can also observe the lost section coming down separately.
At least 34 people were killed and 81 were treated for injuries, after a #Colombian Air Force plane crashed shortly after takeoff in the southern Amazon region on Monday. A Lockheed Martin Hercules C-130 transport plane crashed about 1.5 km from the runway at Puerto Leguízamo, pic.twitter.com/xLjed28qgX
#WATCH | Hamirpur, Uttar Pradesh: An under-construction bridge collapsed due to a severe storm. Five workers killed, several others feared trapped. Rescue operations are underway. Latest visuals from the spot as senior officers reach the spot. pic.twitter.com/e5vu2dcUkB
JUST IN: 21-year-old dies after workers forget to attach safety rope and push her off 40-meter bridge in São Paulo’s Limeira, Brazil pic.twitter.com/ceqniPJkUs
Miközben a világ figyelme továbbra is Ukrajnára irányul, Oroszország jelentős katonai erőket koncentrál a NATO-tagállamok – különösen Finnország és a balti országok – határainál. A The Wall Street Journal április 28-i jelentése szerint Moszkva felkészül egy esetleges katonai konfliktusra a szövetséggel.
2024-ben Oroszország újraaktiválta a Leningrádi Katonai Körzetet, amely az új NATO-ellenes katonai struktúra központja lesz. Moszkva fokozza a vasúti infrastruktúra kiépítését, új bázisokat épít, bővíti fegyvergyártását, és növeli a hadsereg létszámát.
A felvételek szerint intenzív építkezés folyik a finn és norvég határ mentén: új laktanyák, fegyverraktárak és vasútvonalak létesülnek, többek között Szentpétervártól északra és északnyugatra.
A dán hírszerzés úgy véli, hogy Oroszország akár 5 éven belül készen állhat egy újabb, Európát célzó háborúra.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Moszkva akár 2–3 éven belül képes lehet korlátozott katonai műveletet indítani a balti államok ellen, ha az ukrajnai háború véget ér.
Под Петербургом разбился военный вертолет, экипаж погиб
Ми-28 потерпел крушение у деревни Шуговицы, подтвердили каналу 78 в администрации Волосовского района. В пресс-службе Ленинградского военного округа сообщили 47news, что он состоял на вооружении ВКС России.
🔥 A massive fire has broken out at the Onezhsky Shipbuilding Plant in Petrozavodsk, Karelia, Russia. The blaze has already spread across 1,500 square meters. pic.twitter.com/0GcMOMXQoZ
За прошедшую ночь в небе над Россией сбили более 100 беспилотников
Минобороны РФ отчиталось о сбитии 105 БПЛА в ночь на пятницу. В Белгородской области ликвидировали 26 дронов, в Брянской — 25, в Ростовской — 23. Также 9 беспилотников были поражены над акваторией Азовского моря.… pic.twitter.com/pmJKMqOXtI
🚨BREAKING🚨:HELICOPTER CRASH KILLS 2 IN RUSSIA: 🇷🇺⚠️
Footage shows a helicopter snagging power cables at a ski resort in Russia’s Perm region. Both onboard were killed — Ilyas Gimadutdinov, founder of Tattranskom, and Elmir Konyakov. The flight was reportedly unauthorized. pic.twitter.com/cGjU87f7ZO
A litván védelmi minisztérium jelentése szerint a balti államok fölött járőrszolgálatot teljesítő NATO-vadászgépek a múlt héten három alkalommal derítettek fel és kísértek ki orosz repülőgépeket – írja az Ukrajinszka Pravda.
Előbb múlt hétfőn, március 10-én riasztották a NATO vadászgépeit, hogy elfogjanak egy nemzetközi légtérben repülő orosz An-72-es katonai szállító repülőgépet.
Két nappal később két orosz Szu-27-es vadászgépet, két szuperszonikus Tu-22-es bombázót és egy Il-20-as felderítő repülőgépet kísértek ki.
Ugyanaznap, valamivel később ismét NATO-gépeket küldtek két Tu-22-es bombázó és két Szu-27-es vadászgép, valamint egy Il-18-as utasszállító repülőgép azonosítására.
A litván védelmi minisztérium szerint az orosz repülőgépek kikapcsolt radartranszponderrel, repülési terv nélkül repültek, és nem tartották a rádiókapcsolatot a regionális területirányító központtal.
A balti országoknak nincsenek saját vadászgépeik, ezért légterük védelmét más NATO-tagállamok vadászgépei látják el (Baltic Air Policing).
A Balti-tenger térségében viszonylag gyakoriak, hogy NATO-vadászgépeket kell küldeni orosz repülőgépek elfogására.
