A végrehajtott hazaszállítási intézkedések eredményeként csütörtökön 501 elesett katona holttestét hozták vissza Ukrajnába – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a hadifoglyokkal való bánásmódot koordináló központ sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az orosz fél közölte, hogy a holttestek ukrán állampolgároké, elsősorban katonáké. A bűnüldöző szervek nyomozói a szakértői intézmények képviselőivel együtt minden szükséges intézkedést megtesznek a hazaszállított holttestek azonosítása érdekében.
Mint emlékezetes, június 14-én Ukrajna 522 halott holttestét kapta vissza, amelyek az orosz fél szerint ukrán katonákhoz tartozhattak. Ezt megelőzően május 16-án 528 halott holttestét szállították vissza Ukrajnába.
Április 9-én további 1000 holttestet szállítottak vissza Ukrajnába. Február 26-án újabb cserére került sor, amikor 1000 holttestet adtak vissza Ukrajnának, amelyek feltehetően ukrán védőké voltak.
Ukrajna közölte Görögországgal, hogy továbbra is támadni fogja az orosz hajókat a nyílt tengeren, miután diplomáciai feszültséget váltott ki egy ukrán tengeri drón felbukkanása egy görög sziget közelében.
Sajtóértesülések szerint az incidens után ukrán diplomaták több egyeztetést is folytattak az athéni vezetéssel. A tárgyalásokon hangsúlyozták, hogy Ukrajna az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján önvédelemhez való jogára hivatkozva folytatja a műveleteket az orosz hajók ellen.
Kijev ugyanakkor hivatalosan bocsánatot kért Görögországtól a drónincidens miatt, és jelezte, hogy szeretné elkerülni a hasonló eseteket a jövőben. Az ukrán fél emellett felhívta a figyelmet az orosz „árnyékflotta” jelentette közös biztonsági kockázatokra.
Oroszország a közeljövőben újabb rakétatámadást indíthat Ukrajna ellen – jelentette ki hétfőn Jurij Ihnat, az ukrán fegyveres erők légierejének szóvivője egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az előző nagyszabású támadás július 2-án, az legújabb pedig július 6-án történt. A kettő között mindössze négy nap telt el, de lehetett volna rövidebb vagy hosszabb is. Ihnat elmagyarázta, miért tér el a csapások közötti időzítés: a rakétagyártás összetett és hosszadalmas folyamat. Átlagosan az ilyen támadások körülbelül 10 naponta egyszer fordulnak elő.
A szóvivő hozzátette, hogy az ellenség megváltoztathatja a csapások gyakoriságát. „Lerövidíthetik az időszakot, és akár másnap is csapást mérhetnek” – jegyezte meg. Nem zárta ki, hogy az ellenség képes újra csapást mérni még a szokásos határidő előtt. „Fel kell készülnünk olyan lehetőségekre, hogy az ellenség megismételheti a csapást” – tette hozzá Jurij Ihnat, megjegyezve, hogy az ellenség képességei sem korlátlanok, így a támadások között továbbra is fennáll egy bizonyos periodicitás.
Az elmúlt egy hét alatt az orosz hadsereg több mint négyezer légi támadást hajtott végre Ukrajna ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Tájékoztatása szerint Oroszország mintegy 2200 csapásmérő drónt, több mint 1730 irányított légibombát és 106 rakétát indított, amelyek közel fele ballisztikus rakéta volt.
Az államfő szerint továbbra is folyamatos támadások érik Szumi, Zaporizzsja, Herszon, Harkiv és Dnyipro térségét, valamint a határ menti és frontközeli településeket. A légicsapások jelentős terhet rónak az ukrán légvédelemre és a polgári infrastruktúrára.
Zelenszkij kiemelte, hogy az ukrán légvédelem ma már a csapásmérő drónok több mint 90 százalékát képes megsemmisíteni, ugyanakkor a ballisztikus rakéták elfogása továbbra is komoly kihívást jelent. Hozzátette, a Kreml egyre nagyobb hangsúlyt fektet ezek alkalmazására.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy országa folyamatosan dolgozik a légvédelmi rendszer megerősítésén, többek között a nemzetközi PURL kezdeményezés keretében, valamint olyan partnerországokkal együttműködve, amelyek elfogórakétákkal tudják támogatni Ukrajnát.
[type] => post [excerpt] => Az elmúlt egy hét alatt az orosz hadsereg több mint négyezer légi támadást hajtott végre Ukrajna ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Tájékoztatása szerint Oroszország mintegy 2200 csapásmérő drónt, több mint 1730 irányított légibombá... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1783284660 [modified] => 1783278577 ) [title] => Zelenszkij: Oroszország egy hét alatt több mint 2200 drónt és 106 rakétát vetett be Ukrajna ellen [url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=249949&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 249949 [uk] => 249906 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 249907 [image] => Array ( [id] => 249907 [original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image-91.png [original_lng] => 851871 [original_w] => 1140 [original_h] => 704 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image-91-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image-91-300x185.png [width] => 300 [height] => 185 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image-91-768x474.png [width] => 768 [height] => 474 ) [large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image-91-1024x632.png [width] => 1024 [height] => 632 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image-91.png [width] => 1140 [height] => 704 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image-91.png [width] => 1140 [height] => 704 ) [full] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image-91.png [width] => 1140 [height] => 704 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => podiji [color] => green [title] => Події ) [_edit_lock] => 1783267800:5 [_thumbnail_id] => 249907 [_edit_last] => 5 [views_count] => 824 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1026971683001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 67169 [2] => 49 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 77939 [1] => 582 [2] => 1316 ) [tags_name] => Array ( [0] => orosz–ukrán háború [1] => statisztika [2] => Volodimir Zelenszkij ) ) [5] => Array ( [id] => 249510 [content] =>
A csütörtök éjszakai nagyszabású támadás során Oroszország rekordszámú ballisztikus rakétát vetett be, amelyeket csak a Patriot rendszerek tudnak elfogni – közölte Jurij Ihnat, az ukrán fegyveres erők légiereje parancsnoksága kommunikációs osztályának vezetője a Ranok.LIVE reggeli televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ihnat elmondta, hogy ez volt az egyik legnagyobb támadás a főváros ellen. Oroszország 28 ballisztikus rakétát vetett be. A bevetett fegyverek között voltak Iszkander-M és Cirkon rakéták, valamint SZ-400 légvédelmi rakéták, amelyeket az orosz csapatok földi célpontok elleni támadásra használnak.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a ballisztikus rakéták továbbra is a legnagyobb kihívást jelentik az ukrán légvédelem számára, mivel csak a Patriot komplexumok képesek elfogni őket. Ugyanakkor a cirkálórakéták megsemmisítésének hatékonysága továbbra is közel 100 %, a drónoké pedig több mint 90 % – mutatott rá Jurij Ihnat.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén elhangzottak szerint 2026 májusa az egyik legvéresebb hónap volt az ukrán civil lakosság számára 2022 áprilisa óta. A szervezet szerint az orosz támadások fokozódása miatt jelentősen nőtt az áldozatok száma.
Az ENSZ illetékese, Mohamed Khaled Hiajri közlése alapján májusban legalább 274 civil vesztette életét Ukrajnában, további 1763 ember pedig megsérült. Ez a legmagasabb havi adat több mint négy évre visszamenőleg.
A beszámoló szerint június közepén is folytatódtak a nagyszabású támadások, amelyek több ukrán régiót érintettek, köztük Kijev, Harkiv, Donyec, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Szumi és Mikolajiv megyét is. Károk keletkeztek kulturális örökségi helyszíneken is, például a Kijev-Pecserszka Lavrában és a harkivi művészeti múzeumban.
Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta több mint 16 ezer civil halt meg, és közel 47 ezren megsérültek, köztük több mint 2800 gyermek. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a valós számok ennél is magasabbak lehetnek.
Az ENSZ a helyzet azonnali deeszkalációjára és a diplomáciai tárgyalások újraindítására szólított fel egy tartós és feltétel nélküli tűzszünet érdekében.
[type] => post [excerpt] => Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén elhangzottak szerint 2026 májusa az egyik legvéresebb hónap volt az ukrán civil lakosság számára 2022 áprilisa óta. A szervezet szerint az orosz támadások fokozódása miatt jelentősen nőtt az áldozatok száma. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1782291000 [modified] => 1782239993 ) [title] => ENSZ: május lett az ukrán civilek számára az egyik legsúlyosabb hónap a háború kezdete óta [url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=248435&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 248435 [uk] => 248342 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 248343 [image] => Array ( [id] => 248343 [original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-250.png [original_lng] => 1354972 [original_w] => 1353 [original_h] => 799 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-250-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-250-300x177.png [width] => 300 [height] => 177 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-250-768x454.png [width] => 768 [height] => 454 ) [large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-250-1024x605.png [width] => 1024 [height] => 605 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-250.png [width] => 1353 [height] => 799 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-250.png [width] => 1353 [height] => 799 ) [full] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-250.png [width] => 1353 [height] => 799 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => podiji [color] => green [title] => Події ) [_edit_lock] => 1782229193:5 [_thumbnail_id] => 248343 [_edit_last] => 5 [views_count] => 918 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1003818808001 [_oembed_23e335aa8b6890c399e9107abf3c793e] =>
Ukrajna már közel áll ahhoz, hogy Ruta cirkálórakéták rajaival mérjen csapást az orosz megszállókra, melyeket egy mesterséges intelligenciával rendelkező drón fog koordinálni – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Defense Express katonai portálra hivatkozva.
A jelentés szerint a katonai portál azt írta, hogy a Shield AI és a Destinus sikeresen elvégeztek egy sor tesztet, amelyek során a Hivemind harci mesterséges intelligenciát integrálták különféle típusú drónokba. A tesztek megerősítették a drónok repülés közbeni autonóm irányításának lehetőségét, és bemutatták, hogyan segíthet ez az üzemeltetőknek a modern fenyegetésekre való gyorsabb reagálásban.
Az első fázis a Hivemind kéthónapos integrációja volt a Destinus Hornet drónjával. A repülési tesztek során a drón az aktuális feladatnak megfelelően függetlenül frissítette útvonalát. A második szakasz egy teljes értékű felderítő és csapásmérő áramkör létrehozása. A Hornet csapásmérő drónokhoz csatlakozott a V-BAT felderítő pilóta nélküli repülőgép, amely kommunikációs reléként működött és küldetési adatokat továbbított a csapásmérő drónoknak.
A Defense Express megjegyezte, hogy a Hornet Block 2 nemcsak földi célpontokat képes támadni, hanem elfogó drónként is működhet. Ez megnyitja a lehetőséget egy autonóm drónraj létrehozására, amely egyszerre képes támadni a földi és a levegőben lévő célpontokat. A harmadik szakaszban a századok a harci küldetés végrehajtásának teljes ciklusát gyakorolták.
A rendszer biztosította az autonóm útvonaltervezést, repülést a terepviszonyok figyelembevételével, a céladatok frissítését közvetlenül repülés közben, manőverek végrehajtását a kezelő részvétele nélkül.
„A következő szakaszban ezeket a képességeket az ukrajnai Destinusból áthelyezik a Ruta platformra, ami lehetővé teszi az összehangolt csapásmérő akciókat a V-BAT és több Ruta rendszer között” – jegyezte meg a vállalat.
A Defense Express ugyanakkor megjegyezte, hogy a vállalatok mindössze néhány hónap alatt három fejlesztési szakaszt tudtak befejezni, ami jelentősen közelebb hozza a Ruta cirkálórakéták automatizált rajképességeinek megjelenését.
A legutóbbi orosz csapások Kijev ellen az ukránokra gyakorolt lélektani nyomásgyakorlás kísérletei, de ezek a határt jelentenek Oroszország számára, mivel hetek óta gyűjti az erőforrásokat a bombázáshoz – jelentette ki Mihajlo Fedorov védelmi miniszter a TSZN tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter hangsúlyozta, hogy az agresszor ország hetek óta gyűjti az erőforrásokat Ukrajna masszív bombázásához, de ezeknek a csapásoknak a mértéke lehet az ellenség korlátja. „Minden, amit fel tud halmozni, az, mint látjuk, a maximum, amit jelenleg el tud érni” – tette hozzá.
Fedorov megjegyezte, hogy Kijev bombázása nem befolyásolja a fronthelyzetet, és nem képes megállítani az ukrán fegyvergyártást. „Ennek nincs hatása a harctéri helyzetre, nincs hatása az ukrajnai fegyvergyártásra. Ez egyszerűen erkölcsi nyomás, és ő továbbra is ezt a nyomást gyakorolja” – hangsúlyozta.
A védelmi miniszter a megszállók Kijev elleni rakétatámadásairól is beszélt, és megjegyezte, hogy azok az orosz vezetés idegességére utalnak. „De ez Putyin valamiféle kínja és idegessége, hogy megpróbál lecsapni a városközpontra, civileket ölve” – mondta Mihajlo Fedorov.
Az orosz utánpótlási útvonalak elleni további ukrán csapások valószínűleg továbbgyűrűző hatással lesznek a csatatérre, és bonyolíthatják Oroszország offenzív hadműveletekre történő felkészülését – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Institute of Study of War (ISW) jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán fegyveres erők csütörtök éjjel végrehajtott újabb csapásait értékelve az elemzők feltérképezték mind a hat hidat és autópályát a megszállt Herszon megye és a Krím között, amelyeket az elmúlt héten támadás ért: Csongar-híd, amelyet június 7-én és 9-én támadtak; a Genicseszk és Arabatszka Sztrela közötti híd, amely június 10-én sérült meg; a Preobrazsenka térségében található Észak-krími-csatorna feletti híd, amely június 11-én sérült meg; június 11-én megrongálódott a Mirne térségében található Észak-krími-csatorna feletti híd; a Perekop-Armjansk irányú közúti híd, amely június 11-én sérült meg; a híd Sztavki település közelében, amely június 11-én sérült meg.
Az elemzők megjegyezték, hogy az ukrán erők fokozzák a közepes hatótávolságú csapásmérő kampányt az orosz logisztikai útvonalak ellen a megszállt Dél-Ukrajnában, aláásva Oroszország azon képességét, hogy biztonságosan használja az utánpótlási útvonalakat Délnyugat-Oroszországból a megszállt Krímbe. Ezeknek a csapásoknak a folytatása valószínűleg „továbbterjedő hatással lesz a harctéri helyzetre, és bonyolíthatja Oroszország offenzív műveletekre való felkészülését”.
Az ISW szakértői azt is hangsúlyozták, hogy az orosz megszálló hatóságok küzdenek a benzinhiány problémájával a megszállt Krímben, különösen Szevasztopolban – ami nyilvánvalóan Ukrajna orosz logisztikai és energetikai infrastruktúra elleni támadásainak következménye.
Az ISW arra is emlékeztetett, hogy az ukrán védelmi erők láthatóan taktikai előnyre tettek szert a drónok frontvonalbeli alkalmazásával. Ez nemcsak a logisztika zavaraihoz vezet, hanem az orosz veszteségek növekedéséhez is a csatatéren, miközben az orosz hadsereg toborzási aránya csökken.
