26 év börtönbüntetés koszovói háborús bűnökért

26 év börtönbüntetésre ítélte a hágai különleges törvényszék a szakadár Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egyik vezetőjét Salih Mustafát. Ez volt az első alkalom, hogy bűnösnek mondtak ki egy UÇK parancsnokot.

Mustafa az ország Szerbiától való elszakadásáért folytatott konfliktus idején önkényesen fogva tartott és megkínzott olyan foglyokat, akiket Szerbia támogatóinak tartottak, és egyiküket meg is gyilkolta. A bírónő mérföldkőnek nevezte az ítéletet.

“ Senki ne higgye, hogy ezeket a vádakat Koszovói Felszabadítási Hadsereg vagy a koszovói nép ellen emelték.Semmi sem állhatna távolabb az igazságtól. Éppen Koszovó népe volt az, aki az országgyűlésén keresztül úgy döntött, hogy létrehozza és felhatalmazza ezt az intézményt ” – mondta indoklásában a bíró Mappie Veldt-Foglia

Mustafát az 1999 áprilisában a koszovói Zllashban lévő UÇK-telepen elkövetett bűncselekményekért ítélték el. Koszovóban tartóztatták le 2020-ban. Ezután küldték Hollandiába, hogy az Európai Unió által támogatott Koszovói Szakértői Kamarák előtt álljon bíróság elé, amelyet kifejezetten a háborús bűncselekmények vádjainak kivizsgálására hoztak létre.

Személyesen is bántalmazott két fogvatartottat

Mustafa az UÇK BIA gerillaegységének volt a parancsnoka. A bíróság szerint, amellett, hogy a bűncselekményekben részt vevő egységet vezette, még személyesen is bántalmazott két fogvatartottat.

Egyiküket színlelt kivégzésnek vetette alá Mappie Veldt-Foglia bíró
A gyilkosság áldozata a súlyos bántalmazás, az orvosi segítség megtagadása és a lőtt sebek kombinációjába halt bele. Bár a bíróság nem tudta megállapítani, hogy ki lőtte le az áldozatot, úgy ítélte meg, hogy a bántalmazás és az orvosi segítség hiánya „kizárólag” Mustafa felelőssége.

Koszovó volt elnökét, Hashim Thaçi -t is őrizetbe vette a bíróság. Thaçi más gyanúsítottakkal együtt várja a bírósági tárgyalást. A vád ellene többek között gyilkosság és kínzás. A volt elnök minden vádpontban ártatlannak vallja magát. Thaçi gerillavezérként szolgált a koszovói függetlenségi háború idején, majd a több mint 10 000 halálos áldozatot követelő konfliktus után a politikusi pályát választotta.

Forrás