Beperli a brit titkosszolgálatot egy kínai nő

A brit titkosszolgálat köteles jelezni a Parlamentnek, ha a képviselők körül sündörgő lobbisták valamelyike külföldi kémnek vagy ügynöknek bizonyul. Ez történt egy kínai üzletasszony esetében is, aki azonban nem hagyja annyiban, és pert indít a kémszervezet ellen, mert vállalkozásai tönkrementek.

Nehéz helyzetbe kerülhet a titkosszolgálat, mert egy perben neki kellene bizonyítani, hogy Lee asszony valóban kínai kém.
Christine Lee (59) több oktatási, jogi és képzési vállalat tulajdonosa volt, főként Birminghamben, de tavaly ősz óta arra kényszerült, hogy vállalkozásait sorra bezárja vagy eladja. Utolsó cégétől tavaly novemberben kellett megválnia.

Állítása szerint a kénszereladásoknak az oka az, hogy a brit titkosszolgálat kémgyanúba keverte őt, és ezzel aláaknázta korábban kiépített üzleti kapcsolatait.

A gyanúsítás tavaly januárban került a Parlament tagjaihoz. Az asszonyt a titkosszolgálat megfigyelte, de nem vették őrizetbe és nem is hallgatták ki arról, hogy milyen kapcsolatban áll a Kínai Kommunista Párttal.

„Amikor híre ment, hogy a titkosszolgálat a pekingi állampárt kémjének nyilvánított engem, az üzleti kapcsolataim befagytak. Ügyfeleim megrémültek, és azok az emberek is eltávolodtak tőlem, akikkel felhőtlen baráti kapcsolatban álltam hosszú éveken át” – panaszolja az asszony.

Lee asszony 30 éve él az Egyesült Királyságban. Személyes státuszát illetően nem utasítható ki. Az üzletasszony, aki egyben képzett jogász is, a brit-kínai közösség elismert tagja volt, aki több kormányfővel is együtt szerepelt a nyilvánosság előtt. Mi több, Theresa May miniszterelnöktől kitüntetést is kapott. Lehetett látni David Cameron miniszterelnök társaságában éppúgy, mint Jeremy Corbynnal, az ellenzéki Munkáspárt korábbi vezetőjével. A teljes képhez tartozik, hogy van róla felvétel Hszi Csin-ping kínai elnök körében is.

A Parlamenthez intézett MI5 biztonsági riasztás egy állítólagos Solihull nevű kínai kémet említ, akit a titkosszolgálat Lee asszonnyal azonosít.

A gyanú alapja az, hogy állítólag még 2007-ben tett egy olyan vicces megjegyzést, hogy kínai képviselőket fog bejuttatni a brit Alsóházba. Pechére ezt egy pekingi útjáról visszatérve mondta a repülőtéren, amit a hírszerzés úgy értékelt, hogy a Kommunista Párt megbízását érkezett végrehajtani.

Ehhez képest azóta összesen egyetlen kínai nemzetiségű tagja lett a törvényhozásnak, Alan Mak személyében, aki egy rövid ideig Boris Johnson leköszönő kormányában is dolgozott. Az országban élő félmilliós kínai etnikum létszámát tekintve a 650 tagú Alsóházban egyetlen személy nehezen tekinthető tömeges beszivárgásnak.

Ha tehát Lee megbízása 2007-ben az volt, hogy tömje tele a brit törvényhozást kínaiakkal, akkor ezt a küldetését igencsak gyatrán végezte el.

Lee véleménye szerint a brit kínai közösség tagjai amúgy is apolitikusak, és kizárólag a család és az üzlet dolgaival foglalkoznak.

Közjáték: időközben összeveszett London és Peking a kínai nagykövetség átköltözése miatt egy patinás palotába a Tower Bridge közelében. Kína bejelentette igényét az épületre, de nem kapta meg.

Lee asszony egy ideig a kínai követség jogi tanácsadója volt, ami legitim tevékenység. Ugyanakkor a hírszerzés korábbi parancsnoka azt mondja, hogy a miniszterek és a képviselők elfogadhatatlan közönyről és felelőtlenségről tettek bizonyságot, amikor éveken át eltűrték a kínai befolyás erősödését.

Lord Jonathan Evans, Weardale bárója 2007-15 között vezette a hírszerzést és a nemzetbiztonsági hivatalt, és úgy véli, hogy az elmúlt évek során a kínai behatolás tűrhetetlen méreteket öltött.

Ha Lee keresetét befogadja a bíróság, akkor az MI5-ra hárul a bizonyítási teher

A kereset további sorsa még ismeretlen, de ha a bíróság tárgyalást tart, akkor a hírszerzésnek kell bizonyítania, hogy a Lee ellen kiadott biztonsági figyelmeztetés megalapozott volt. Ha ezt megteszi, akkor Lee nem hivatkozhat az őt ért anyagi és erkölcsi károkra.

Nagy kérdés viszont, hogy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva egy ilyen per egyáltalán lefolytatható-e. Lee ügyvédje nagyon bizakodó. mert nézete szerint a brit demokrácia nem takarhat el egy ügyet úgy, hogy ezzel kárt okozzon a társadalom egy hasznos tagjának.

Mivel a bejelentés még új, nem tudni, hogy Lee asszony anyagi kártérítést követel-e, vagy beéri erkölcsi rehabilitálásával, vagyis annak kimondásával, hogy nem kémkedett. De szó lehet a két igény együttes érvényesítéséről is.

Forrás