Börtönbüntetésre ítéltek két tunéziai újságírót a kormány bírálatáért

Egy tunéziai bíróság egy év börtönre ítélt két újságírót, mert műsoraikban és a közösségi oldalakon bírálták a kormányt.

Borhen Bszaisszt és Murád Zgidit élő adásban tett politikai tartalmú kijelentéseik miatt vették őrizetbe két héttel ezelőtt, azóta előzetes letartóztatásban voltak – írja az MTI.

A két újságíró egyenként hat hónap börtönbüntetést kapott „álhírek terjesztéséért”, és további hat hónapot „hamis állítások megtételéért mások rágalmazása céljából”, a Kaisz Szaíd tunéziai elnökre való utalásért – közölte egy bírósági szóvivő.

Azt a 2022-ben elfogadott törvénycikket, amely alapján a bíróság a büntetést kiszabta, széles körben bírálták jogvédők, akik szerint a jogsértések meghatározása pontatlan, és a jogszabályt az elnök kritikusai elleni fellépésre használják.

A tárgyaláson mindkét újságíró tagadta a vádakat, és a véleménynyilvánítás szabadságát védő törvényekre hivatkoztak, amelyeket Tunézia a 2011-es forradalom után vezetett be, amikor a Közel-Kelet és Észak-Afrika első országaként megdöntött egy hosszú ideje hatalmon lévő tekintélyuralmi rendszert. Mindketten azt állították, hogy egyszerűen csak a munkájukat végezték, elemezték és kommentálták a tunéziai politikai és gazdasági fejleményeket.

Nem vagyok sem az elnök mellett, sem ellene. Néha támogatom a döntéseit, néha kritizálom őket. Ez a munkám része – mondta Zgidi.

Tunéziában nem ez az első ilyen eset

A tunéziai elnök elutasította Franciaország, az Európai Unió és az Egyesült Államok bírálatait, mondván a tiltakozásokat nyílt beavatkozásnak tekinti az észak-afrikai ország belügyeibe.

Májusban a tunéziai hatóságok többek között őrizetbe vették egy rasszizmus elleni civilszervezet, a Mnemti (Álmom) vezetőjét, Szádja Moszbáhot, egy, az ország állapotaira egy televíziós adásban szarkasztikus megjegyzést tevő ügyvédet, Szonija Dahmanit, egy társát, az elnök bírálójaként ismert Mehdi Zagrúbát, valamint több újságírót.

Szaíd 2021 júliusában feloszlatta a parlamentet, azóta rendeleti úton kormányoz, majd új alkotmányt léptetett hatályba. Politikai ellenfelei szerint az elnök gyakorlatilag puccsot hajtott végre az észak-afrikai országban, visszafordítva számos demokratikus intézkedést, amelyet a 2011-es fordulat után hoztak. Az ellenzék és jogvédők is a másként gondolkodók bebörtönzését, a sajtó cenzúráját és az igazságügyi rendszer ellenőrzését vetik szemére.

Az államfő szerint azonban az intézkedésekre szükség volt ahhoz, hogy megmentse az országot a káosztól, és kitart amellett is, hogy lépései törvényesek voltak.

(index.hu)