Nő a feszültség a kínai-indiai közös határon: megerősítették a katonai jelenlétet

Már nemcsak Kína, hanem Indiai is növelte katonái számát a Himaláján húzódó közös határa mentén. Mindkét ország arra hivatkozik, hogy fenyegetve érzi magát, miután június 15-én összecsapás tört ki az indiai és a kínai katonák között. Húsz indiai katona halt meg akkor, a Kínát ért veszteségről nincsenek hivatalos források. Kína azt állítja, azért támadtak a határőrökre, mert azok illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a katonáikat.

„Mindkét fél nagy számban állomásoztat katonai erőt a térségben, addig is folytatódik katonai és diplomáciai szinten a kapcsolattartás a válság rendezése érdekében” – mondta Anurag Szrivasztava, az indiai külügyminisztérium szóvivője Újdelhiben. Az indiai külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a konfliktus hátterében Kína áll, amely nagy létszámú katonai kontingenst telepített erre a határszakaszra, egész „struktúrákat” épített ki a Himalája térségében a Galván folyó völgyében húzódó demarkációs vonalon. India erre válaszul vezényelt abba a körzetbe további katonai egységeket – mondta a szóvivő.

Korábban Peking Indiát tette felelőssé a június 15-i határincidensért, amelyben legalább húsz indiai katona halt meg. Néhány nappal ezelőtt Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő megismételte a kínai álláspontot, amely szerint az összetűzésre azért került sor, mert indiai határőrök illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai katonákat.
„Az indiai hadsereg a felelőtlen lépéseivel súlyosan megsértette a két ország közötti egyezményeket és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit” – mondta Csao Li-csien.

Június 15-én a két ország határőrsége közötti összetűzés során a hivatalos beszámolók szerint a helyszínen meghalt három mellett később további tizenhét indiai katona halt bele a sérüléseibe, amelyeket a Himalája térségében, a Galván folyó magasan fekvő völgyében szerzett a fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok közepette kibontakozott harcokban. Egy másik indiai forrás kiemelte, hogy lövések nem dördültek el,
a rivális erők fémrudakkal és kövekkel harcoltak egymás ellen.
Külügyi közlés szerint a súlyos incidensnek mindkét oldalon voltak halálos áldozatai.

Később bejelentették, hogy az indiai és a kínai erők időközben felhagytak a csatározással a térségben, a felek magas rangú képviselői pedig tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust.
A kínai és az indiai hadsereg tisztségviselői három nappal ezelőtt először találkoztak az incidens óta; többórás tanácskozást követően megegyeztek abban, hogy kivonják csapataikat a térségből, és pozitív, építő párbeszédet kezdenek.

Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A kínai ellenőrzés alatt álló Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer fegyverest mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai egyenruhások pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást.

A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométeres indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.

Forrás: origo