Orosz kérésre állíthattak le az amerikaiak egy ukrán akciót – New York Times

Egy Oroszország ellen tervezett ukrán akciót állított le amerikai kérésre a kijevi vezetés, miután az orosz védelmi miniszter beszélt az amerikai védelmi miniszterrel – állítja a New York Times, elismerve, hogy a pontos részletek nem átláthatók. A lap három magasrangú névtelen amerikai forrásra hivatkozó cikke azonban betekintést enged a háború frontra ható, de egészen máshol zajló folyam

Washington sem látja Kijev minden lapját
Kijev nem mindig ad betekintést az amerikai félnek az ellenség vonalai mögé tervezett katonai akcióiról. Ezek az akciók aggasztják az amerikai felet, attól tartva, hogy „ez a háború kiszélesedéséhez vezethet és így elidegenítheti az európai szövetségeseket” – írta a lap, emlékeztetve, hogy voltak már látványos akcióik az ukránoknak, ezek közül kiemelkedik az orosz szárazföldi területeket az elfoglalt Krímmel összekötő kercsi hídon történt robbanás. Emellett volt több, az ukrán határhoz közel, orosz oldalon fekvő Belgorodot elérő támadás, de olyan is, amely Moszkvához közeli területet érintett.

A Kreml ezeket az akciókat terrorista támadásnak minősíti, politikailag pedig muníciót ad Vlagyimir Putyinnak ahhoz, hogy önvédelmi háborúként állítsa be az Ukrajna megtámadásával indult, területszerző háborúját, amely messze nem váltotta be a hozzá fűzött orosz reményeket – hiszen Ukrajna nem adta fel a harcot Oroszország pedig az általa sajátjának tekintett ukrajnai területeket sem tudta teljes egészében elfoglalni.

Egyelőre a nyugati fegyverekkel Ukrajna nem intézhet támadást Oroszország nemzetközileg elismert határain belül, igaz, a nyilvánosságban ennek a korlátozásnak a feloldására szólított fel Boris Johnson volt brit kormányfő és Trump korábbi külügyminisztere, Mike Pompeo is.

A lap értesülései szerint bizonyos, hogy a 30 éves miniszteri múlttal a háta mögött – helyettese látványos letartóztatása után – váratlanul felfelé buktatott Szergej Sojgu helyére lépett új védelmi miniszter személyesen hívta július 12-én amerikai kollégáját. Andrej Belouszov eszerint tájékoztatta Lloyd Austint az ukránok tervéről, ami után a Pentagon Kijevet arra kérte, „bármit is terveznek, ne tegyék”.

Az tehát nem ismert, mire készült az ukrán fél, így az sem, mennyire volt a terv komoly. A Pentagon azonban elismerte a telefonbeszélgetés tényét. „A védelmi minisztérium a hívás alatt világossá tette, hogy Oroszország Ukrajna ellen folyó háborúja közepette is kiemelten fontos megőrizni a kommunikációs csatornákat” – kommentálta a hívást a minisztérium szóvivője. A tájékoztatás szerint a felek megvitatták a háború eszkalációjának veszélyeit, érintve az amerikai fél által az ukránhadseregnek biztosított fegyverszálltmányok kérdését.”

Az orosz védelmi minisztérium is megerősítette, hogy Belouszov hívást kezdeményezett július 12-én és a beszélgetés során megvitatták „az eszkaláció kockázatának csökkentését érintő lehetőségeket, valamint a biztonságot fenyegető veszélyek megelőzésének kérdését.”

A lap szerint a beszélgetés során Austin figyelmeztette orosz kollégáját, hogy ne fenyegesse az Európában állomásozó amerikai erőket. “Négy nappal később az amerikai védlemi minisztérium megemelte az Európában lévő amerikai bázisok biztonsági készültségét”, amelyet a Kreml fenyegetése előzött meg, reakcióként arra, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakéták bevetését fontolgatta orosz területek ellen.

Bár sok részlet tisztázatlan, a megismert részletekből kiderül, hogy az orosz és az amerikai fél többször kommunikál egymással, mint amennyiszer erről a nyilvánosság értesül – jegyezte meg a New York Times.

Ilyenre 2022 októberében is került sor, hol az orosz, hol az amerikai fél kezdeményezésére. Ezeket különösen indokolttá tették azok az orosz állítások, amelyek szerint Ukrajna nukleáris anyagot tartalmazó piszkos bombát vetne be, ami jelzés volt arra, hogy Oroszország akár indokoltnak tartaná saját nukleáris arzenáljának bevetését. Az amerikaiak szerint ez több volt, mint üres fenyegetés, így a kommunikáció fenntartása hozzájárult ahhoz, hogy ezt a feszültséget enyhítsék.

Forrás