AMR: a csendes gyilkostól rettegnek világszerte

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) láthatatlanul terjed, miközben már most évente több millió életet követel. Ha a világ nem cselekszik sürgősen, a közönséges fertőzések is halálos veszéllyé válhatnak, a globális egészségügyi rendszer pedig összeomolhat.

Az antimikrobiális szerek, mint az antibiotikumok, antivirális szerek, gombaellenes és parazitaellenes gyógyszerek, életmentő gyógymódokat kínálnak. Amikor azonban a baktériumok, vírusok, gombák és paraziták már nem reagálnak ezekre a gyógyszerekre, az emberek betegebbek lesznek, és a fertőzések kezelhetetlenül terjednek, halálos betegségeket okozva.

Az AMR a világ egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetése. Évente 1,3 millióan halnak meg közvetlenül a rezisztens fertőzések miatt, és további 5 millió halálesethez járul hozzá. Ez meghaladja a HIV, a tuberkulózis és a malária együttes halálozási számát. Az előrejelzések szerint 2050-ig több mint 39 millió ember halhat meg az antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében.

Az AMR fő kiváltó oka az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő használata emberekben, állatokban és a mezőgazdaságban, valamint a nem megfelelő fertőzésmegelőzés az egészségügyi intézményekben. Ha a világ nem lép azonnal, az AMR súlyos egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményekkel járhat, 2030-ra akár évi 3 ezer milliárd eurós veszteséget okozva a globális gazdaságnak, és 2050-re 28 millió embert taszíthat mélyszegénységbe.

A héten az AMR elleni küzdelem jegyében teltek az ENSZ Közgyűlés által szervezett megbeszélések. Az esemény célja az volt, hogy felgyorsítsa a globális, regionális és nemzeti szintű intézkedéseket, hangsúlyozva az egészségügyi rendszerek átalakítását.

A WHO célja a globális összefogás erősítése az AMR ellen, a finanszírozás növelése, az elszámoltatható kormányzás, a fokozott felügyelet és a biodiverzitás, a klímavédelem, valamint a pandémiás felkészültségi stratégiák integrálása által.

(magyarnemzet.hu)