A brit titkosszolgálat vezetője szabotázskampánnyal vádolja Oroszországot

Úgy tűnik, megszaporodnak az Ukrajna nyugati szövetségesei elleni hibrid támadások, és több nagy horderejű incidensért a Kreml számlájára írnak.

A brit külföldi hírszerző szolgálat, az MI6 vezetője azt mondta, Oroszország „elképesztően vakmerő” szabotázshadjáratot folytat Ukrajna nyugati szövetségesei ellen – és ügynökei azon dolgoznak, hogy megakadályozzák, hogy ez kicsússzon az ellenőrzés alól.

A franciaországi diplomatáknak és hírszerzési tisztviselőknek tartott beszédében Richard Moore elmondta, hogy ügynöksége és francia megfelelője, a DGSE együttműködik a veszélyes eszkaláció megelőzése érdekében, és kifejtette, hogy „kalibrálják a kockázatot és tájékoztatják kormányaink döntéseit”. válasz arra, amit „a döcögés és az agresszió keverékeként” jellemez.

„A közelmúltban egy megdöbbentően vakmerő orosz szabotázskampányt tártunk fel Európában, még akkor is, amikor Putyin és tanítványai nukleáris kardcsörgetéshez folyamodnak, hogy félelmet keltsenek az Ukrajna megsegítésének következményeitől” – mondta Moore hallgatóságának.

„Az ilyen tevékenység és retorika veszélyes és túlságosan felelőtlen.”

Moore a DGSE vezetője, Nicolas Lerner mellett beszélt az Entente Cordiale 120. évfordulója alkalmából rendezett eseményen, amely a Nagy-Britannia és Franciaország között létrejött egyezmény, amely a régi riválisokat katonai és diplomáciai szövetségesekként kötötte össze.

Hibrid veszély Európára
Nyugati biztonsági tisztviselők azt gyanítják, hogy az orosz hírszerzés egy sor bomlasztó taktikával – köztük dezinformációval, szabotázzsal és gyújtogatással – próbálja destabilizálni Ukrajna szövetségeseit.

Moszkvát a nyugati kormányok számos aljas tervvel és támadással hozták összefüggésbe, köztük egy állítólagos összeesküvést, amelynek célja az ukrán tulajdonú londoni vállalkozások felgyújtása, valamint a teherszállító repülőgépek csomagjaiban talált gyújtószerkezetek. Júliusban az egyik németországi futárközpontban gyulladt ki, egy másik pedig egy angol raktárban gyulladt ki.

Lerner egyetértett Moore-ral abban, hogy Ukrajnában „egész Európa kollektív biztonsága forog kockán”.

Azt mondta, hogy az Egyesült Királyság tapasztalata Oroszország elleni küzdelemben a 2018-as Salisbury Novicsok-mérgezés nyomán felbecsülhetetlen értékű volt saját szolgálata számára, mivel az orosz akciók hatástalanítására törekszik.

Az Egyesült Királyság és Franciaország Ukrajna legközelebbi európai szövetségesei közé tartoznak, és különösen hajlandónak bizonyultak arra, hogy Kijev az általuk szállított fegyvereket – különösen a francia Scalp rakétát és az Egyesült Királyság Storm Shadow rendszerét – használja Oroszországon belüli célpontok csapására.

A Biden-adminisztráció csak a közelmúltban enyhítette régóta fennálló ellenállását az USA-ban gyártott rakéták Oroszország elleni csapásokkal szemben.

Ukrajna a múlt héten közölte, hogy a háború során először használta az amerikai ATACMS rakétákat Oroszország célpontjaira. Azóta Oroszország rakéták és drónok százaival zúdította Ukrajna energetikai infrastruktúráját, Putyin ezt a vízlépcsőt állította össze az amerikai rakéták orosz célpontokra történő kilövésére válaszul.

Oroszország egy új, Oresnyik nevű közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát is kilőtt, amelyet Putyin azzal fenyegetett, hogy bevet a kijevi „döntéshozó központok” ellen.

Az Ukrajna támogatásában megingott szövetségesek figyelmeztetésében Moore kijelentette, hogy „Ukrajna támogatásának költsége köztudott, de ennek elmulasztása végtelenül magasabb lenne”.

Azt mondta, ha Oroszország nyer, Irán, Kína és Észak-Korea – amelyek eddig „ügyletként” támogatják Moszkvát – szorosabbra fűzik a Kremlhez fűződő kapcsolataikat.

„Ha Putyinnak sikerül, Kína mérlegelné a következményeket, Észak-Korea felbátorodott, Irán pedig még veszélyesebbé válna” – figyelmeztetett Moore.

Forrás