230 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátást okozott az orosz–ukrán háború

A háború nemcsak közvetlen hatásaival rombolja a környezetet, emeli brutális szintűre szén-dioxid-kibocsátást, hanem közvetetten is vannak kedvezőtlen hatásai. Miután a harcok rengeteg pénzbe kerülnek, a környezetvédelmi célokra szánt pénzeket is a háborúra költik, azaz nemcsak kevesebb jut a környezet védelmére, hanem minden forrás az egyébként komoly szennyező háborúra megy el.

A háborúval kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás 2024-ben 30 százalékkal nőtt; az orosz invázió ára az éghajlatra a teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta elérte a 230 millió tonna CO-t. Az ukrajnai háború környezeti következményeiről szóló riasztó hírek közepette kezdte meg munkáját a kínai Hangcsouban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 62. ülése – jelentette a környezetvédelmi minisztérium sajtószolgálata.

Szvitlana Krakovszka, az Ukrán Hidrometeorológiai Intézet Alkalmazott Klimatológiai Laboratóriumának vezetője és Ukrajna képviselője szervezetben azt mondta, több mint 42 milliárd dollárra becsülik Oroszország felelősségét ezekért a kibocsátásokért.

Emlékeztetett saját szavaira: három évvel ezelőtt arról beszélt, hogy ez a háború lényegében maga a fosszilis tüzelőanyag-háború. Ugyanis az emberiség fosszilis tüzelőanyagoktól való függése adta Oroszország számára a harcokhoz szükséges forrásokat.

Ráadásul a háború nemcsak a harcok által okozott közvetlen kibocsátások révén befolyásolja az éghajlatot, hanem azáltal is, hogy a környezetvédelmi programokból átirányítják a pénzeszközöket a katonai szükségletekre. Krakovszka felszólította a világot, hogy ismerje fel, hogy az éghajlati biztonságért folytatott küzdelem és a háború befejezése közös feladat, amely közös fellépést igényel.

(vg.hu)