Vilnius már evakuálási tervet dolgozott ki orosz invázió esetére

Litvánia fővárosa, Vilnius hatóságai átfogó evakuálási tervet mutattak be arra az esetre, ha a várost ellenséges erők támadnák meg. A stratégia részletesen leírja, hogyan kellene a város 540 ezer lakosának elhagynia otthonát egy esetleges megszállás veszélye esetén.

A terv közzététele az Ukrajna elleni folyamatban lévő orosz invázió fényében, a régióban növekvő orosz katonai ambíciókkal kapcsolatos félelmek közepette történt. Litvánia, balti szomszédaival, Észtországgal és Lettországgal együtt régóta figyelmeztet az orosz agresszió veszélyére, és az elmúlt években jelentősen növelte védelmi kiadásait – írja a BBC.

Vilnius közel fekszik ahhoz a 679 kilométeres határszakaszhoz, amelyet Litvánia Belarusszal, Oroszország szilárd szövetségesével oszt meg. Belarusz jelenleg is több ezer orosz katonának ad otthont, és az Ukrajna fővárosa, Kijev elfoglalására 2022 februárjában indított – később sikertelennek bizonyult – támadás kiindulópontja volt.

A NATO-tag Litvánia emellett határos Kalinyingráddal is, a Balti-tengeren fekvő erősen militarizált orosz exklávéval.

A szerdán nyilvánosságra hozott terv 150 menekülési útvonalat jelöl ki Vilniusból, és konkrét evakuációs pontokat rendel a különböző városrészekhez.

A litván közszolgálati műsorszolgáltató, az LRT beszámolója szerint a lakosokat SMS-ben és szirénákkal értesítenék az evakuálás szükségességéről, emellett egy dedikált alkalmazáson alapuló kommunikációs rendszer fejlesztése is folyamatban van. A terv bizonyos utak és egy híd bővítését is előirányozza, hogy biztosítsa az emberek biztonságos és gyors kiáramlását a városból.

Végső megoldás lenne

Valdas Benkunskas, Vilnius polgármestere hangsúlyozta, hogy az evakuálás végső megoldás lenne, amennyiben a város katonai védelme kudarcot vallana. Kiemelte, hogy a terv közzététele nem jelent fokozott veszélyt és nem kellene „pánikot” keltenie. A stratégia magában foglalja az Ukrajna orosz invázióra adott válaszának elemeit, különösen azt, ahogyan Kijev átvészelte a teljes körű invázió első napjait.

A tisztviselők közölték, hogy a vilniusi tervet elsősorban egy invázió esetére dolgozták ki, de természeti katasztrófa, nukleáris támadás vagy az alapvető infrastruktúra összeomlása esetén is bevethető lenne.

Litvánia korábban a Szovjetunió része volt, és 1990-ben nyilvánította ki függetlenségét, majd szorosabb kapcsolatokat keresett Nyugat-Európával, többek között az Európai Unióhoz való csatlakozással. Az ország Ukrajna hangos támogatója, és balti szomszédaihoz hasonlóan többször figyelmeztetett arra a veszélyre, amelyet a Kreml terjeszkedési törekvései jelenthetnek a régióra. Belarusz és Oroszország szeptemberben nagyszabású közös katonai gyakorlatot tervez, amely potenciálisan csapatok állomásoztatását jelentheti Litvánia határának közelében.

Mint írtuk, Bajorország egészségügyi minisztere, Judith Gerlach is országos programot sürget a német kórházak háborús felkészítésére az orosz fenyegetés és a változó transzatlanti kapcsolatok fényében.

(index.hu)