Pedofilhálózat működtetőit gyilkolhatták meg Bulgáriában

Gyermekeknek szervezett táborokat, illetve cserkészfoglalkozásokat az a három férfi, akiknek a holttestére január 3-án bukkantak a Szófia és Montana város közötti motoros útvonalon. Boriszlav Szarafov főügyész azt mondta, bár a nyomozást még nem zárták le, alapos a gyanú, hogy egy pedofilhálózat nyomaira bukkantak.

„Twin Peaks, tiszta Twin Peaks”– ismételgette a bolgár főügyész január 4. sajtónyilatkozatában, amikor a Petrohani-hágón elkövetett hármas gyilkosság részleteivel a nyilvánosság elé állt.

A három, rendőrség által azonosított, de még meg nem nevezett férfi holttestére január 2-án bukkantak a rendőrök, akik lakossági bejelentés miatt szálltak ki a Petrohani-hágón található tetthelyre. A népszerű, északnyugati régión áthaladó motoros útvonalon, a természetjárók által kedvelt övezetben egy, a turistáktól és helybéliektől gondosan izolált menedékház működött. Évek óta jól biztosított kerítés vette körül, számos térfigyelő kamera pásztázta a terepet, az arra járók pedig arról számoltak be, hogy folyamatosan drónok köröztek az ingatlan fölött, megfigyelés alatt tartották az arra kirándulókat.

Január 2-án lángok csaptak fel menedékházban, a kiégett ingatlan mellett pedig három holttestet találtak a helyszínelők: egy 45, egy 49 és egy 51 éves férfit, mindhármuk fején lőtt seb volt. A rendőrséget az egyik áldozat anyja riasztotta, akit a férfi néhány órával korábban hívott fel, hogy segítséget kérjen. A telefonbeszélgetés azonban megszakadt, a férfi telefonját pedig többet nem lehetett elérni.

Az első rendőrségi nyilatkozatok arról szóltak, hogy vagy szektás öngyilkosság, vagy maffialeszámolás áldozataira bukkantak.

Boriszlav Szarafov főügyész január 4-i tájékoztatása szerint a meggyilkolt férfiak a Védett Területeket Ellenőrző Nemzeti Ügynökség néven bejegyzett szervezet tagjai voltak. Az elnevezés megtévesztő: nem állami, hanem civil szervezetről van szó. Az egyesület ugyan együttműködött a bolgár természetvédelmi minisztériummal, de tagjai nem hivatalos személyként és nem is állami megbízással dolgoztak. A szervezet azonban több állami pályázaton is részt vett, és az illegális fakitermelés elleni fellépéshez kért támogatást. Az erdővédelmi programok mellett gyermektáborokat is szerveztek.

Szemtanúk szerint a civilek paramilitáris egyenruhában járták a Petrohani-hágó övezetét, megállították, igazoltatták az arra kirándulókat. Fegyvert viseltek, és gyakran fenyegetően léptek fel.

„Alaposan meg kell vizsgálni, hogy mi történt a petrohani erdőkben” – mondta a főügyész, hozzátéve, hogy már két éve olyan dokumentumok kerültek az ügyészség birtokába, amelyek alapján feltételezni lehetett, hogy bűncselekményeket követtek el ezekben a táborokban. A gyanú szerint bántalmazták, zaklatták, sőt, meg is erőszakolták az ideérkező gyerekeket. A nyomozást azonban a főügyész szerint az elmúlt években maguk a gyerekek szülei nehezítették. Szabotálták az adatrögzítést, a megfelelő bizonyítékok gyűjtését, és nyilvánvaló szimpátiával, támogatással nyilatkoztak a feltételezett elkövetőkről – mondta.

„Megrázó, amivel most szembesülünk. Én nem tudtam, hogy ilyesmi létezik” – magyarázta Szafarov, aki szerint már az is „abnormális”, hogy egy civil szervezet állami szervként léphetett fel, és azt a látszatot kelthette, hogy az állam helyett lát el közfeladatokat.

A természetvédelmi szervezetként nyilvántartott egyesületet több ismert bolgár akadémikus, művész is támogatta, a gyilkosság után pedig megszólalt Vaszil Terziev, Szófia polgármestere is. A városvezető Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy ő maga is pénzzel, adományokkal támogatta az erdővédőket, akik szerinte igen hasznos tevékenységet végeztek. Terziev szerint KGB-s módszerekkel próbálják lejáratni, befeketíteni az elhunytakat, pedig nem tettek mást, mint „küzdöttek 300 éves bükkerdők kiirtása, a gátlástalanul gyilkoló orvvadászok és a migránsok ellen”.

Az ügyben nyilatkozott az az egykori környezetvédelmi miniszter is, aki a civil szervezettel 2022-ben megállapodást kötött. Boriszlav Szandov szerint korlátos idejű együttműködésről szerződtek, azzal a céllal, hogy ösztönözzék a civilek részvételét a természetvédelemben. A megállapodás néhány hónapig volt érvényben, és ez alatt az idő alatt semmilyen visszaélésről vagy rendellenességről nem kaptak visszajelzést – tette hozzá.

Bulgáriában 2015 óta, különösen a török–bolgár és a görög–bolgár határok övezetében működnek önkéntes alapon szervezett paramilitáris csoportok, akik illegális határsértőket tartóztatnak fel és adnak át a rendőrségnek – számol be az Osservatorio Balcani e Caucaso Transeuropa portál.

A legismertebb ilyen csoport egy Walter Kalasnyikov fedőnevű, KGB-s kapcsolatokkal rendelkező férfi által szervezett egység volt. Kalasnyikov valódi neve Doncso Ruszev, és a Burgasz melletti Bulgarovo faluból származik. 1959-ben született, a nyolcvanas években a bolgár hadsereg harckocsiosztagának őrmestereként szolgált. A rendszerváltás után őrző-védő céget alapított, majd több, kétes szélsőjobboldali, Moszkva-barát politikai csoportosulással is kapcsolatokat ápolt. Az ügyészség végül 2022-ben indított eljárást ellene. A Petrohani-hágónál történt gyilkosság után szemtanúk elmondták: a menedékház körül nyolc-tíz ember is feltűnt az elmúlt napokban, ám ezek az emberek a holttestek megtalálása és a rendőrség kiérkezése előtt elhagyták a helyszínt.

Két emberről a helyiek úgy tudják: Burgasz felé menekültek. A Mediapool hírportál elemzése szerint a paramilitáris csoportok jelenléte az ország területén arról árulkodik, hogy az állami rendfenntartás az összeomlás határán van Bulgáriában, és az állami szervek „kiszervezik” a feladataikat ezeknek az illegális csoportosulásoknak.

Forrás