Tizenhárom évre súlyosbították a nemi erőszakban bűnösnek talált Jurij Dmitrijev gulágtörténész ítéletét

A korábbi három és fél évről 13 évi, szigorított rendszerű börtöntelepen letöltendő szabadságvesztésre ítélte a fogadott lányán elkövetett nemi erőszak címén Jurij Dmitrijev gulágtörténészt, a Memorial orosz jogvédő szervezet karéliai vezetőjét kedden a Karél Köztársaság legfelsőbb bírósága.

A 64 éves Dmitrijev a petrozavodszki városi bíróság által július 22-én kihirdetett elsőfokú verdikt alapján – az előzetes letartóztatásban eltöltött idő beszámításával – novemberben szabadult volna. Az elítélt ügyvédje és ellenzéki aktivisták szerint már az enyhébb ítéletet is koholt vád alapján hozták meg. A júliusi ítélethirdetés előtt az ellenzéki és a külföldi sajtót élénken foglalkoztatta a történész ügye, mert az ügyész 15 év börtön kiszabását kérte rá, gyermekpornográfia, nemi erőszak és lőfegyver alkatrészeinek törvénytelen birtoklása címén. Dmitrijev csak az utolsó vádpontot ismerte el.

Az északnyugat-oroszországi Karélia legfelsőbb bírósága most a nemi erőszak címén kiszabott büntetést súlyosbította. A többi vádpontot egy korábbi határozat alapján újra fogják tárgyalni.

Jurij Dmitrijevet, aki 1997-ben a sztálini megtorlások áldozatai karéliai tömegsírjainak fellelésével, valamint a terror dokumentálásával szerzett hírnevet magának, 2016-ban vették őrizetbe, szeméremsértés, gyermekpornográfia és illegális fegyvertartás vádjával. A történész komputerén nevelt lányáról 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben, 4 és 7 éves kora között készült felvételeket találtak. A fotók elkészítését Dmitrijev azzal indokolta, hogy ezekkel dokumentálta a betegeskedő gyermek állapotát és fejlődését, elébe vágva a gyámhatóság arra vonatkozó esetleges vádjainak, hogy helytelenül neveli őt. 2018 áprilisában a történészt az engedély nélküli fegyvertartás kivételével minden vádpont alól felmentették. Két hónap múlva azonban a karéliai legfelsőbb bíróság perújrafelvételt rendelt el, és a történészt őrizetbe vették, mostohalánya megerőszakolásának gyanújával.

Dmitrijevért orosz és külföldi jogvédők, politikusok és írók – köztük a Nobel-díjas Herta Müller és Szvjatlana Alekszijevics – vállaltak kezességet. Többen közülük politikai indíttatásúnak nevezték az ellene indított pert, amelynek célja szerintük az volt, hogy elhomályosítsa a sztálini bűnök és az önkény áldozatainak emlékét a jelenlegi oroszországi politikai kurzusban, amelyben a fő hangsúlyt a hivatalos narratívában az ország újbóli felemelkedése kapta.

Hétfőn csaknem 250 tudós, művész, újságíró és jogvédő fordult Anatolij Nakvaszhoz, a karéliai legfelsőbb bíróság elnökéhez azzal a petícióval, hogy Oroszország bármely más régiójának engedje át az ügy tárgyalását. A bíróság ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy ilyet csak a per közvetlen érintettjei kérhetnek.

A Kreml többször is valótlanságnak minősítette a vádat, miszerint köze lenne az eljáráshoz, az ügyészség pedig azt állította, hogy bizonyítékok alapján dolgozott.

MTI