„Véres” csütörtök Franciaországban: a szörnyű tragédia okai és tanulságai
Az október 29-én Franciaországban lezajlott terrorakciók két aktuális kérdést vetettek fel, az európai országok vezetői által már ma megszülethetnek a válaszok melyek megtörhetik az eddig kialakult nemzetközi kapcsolatokat.
Az első kérdés: „Létezik egy támogató-ország vagy akár csak egy ideológiai ösztönzője a terrorizmusnak a világban?”, a második –„Mi fontosabb, a hívők érzései vagy a szólásszabadság?”
Ugyanakkor a francia különleges csapatok vezetői feje fölött, amelyeknek közvetlen hatáskörébe tartozik a terrorcselekmények megelőzése, sűrűsödnek a felhők… Ők követtek el mulasztást. Ugyanis szinte várható volt, hogy a jelenlegi helyzetben vérontásra lehetett számítani az ország utcáin Mohamed próféta születésnapján, amelyet ebben az évben október 28-a estétől október 29-e estig ünnepelnek a muzulmánok.
Október 29-én, csütörtökön egy késsel felfegyverzett férfi lépett be Notre-Dame-ba, Nizza egyik leghíresebb keresztény templomába… A történtek ismeretesek.
És ami lényeges, a bűnöző indítékaihoz nem fért kétség, amint azt francia újságírók állították, még a kórházi ágyon is azt ismételgette „Allah Akbar”.
Ugyanezen indíttatásból, a terrortámadás után két órával (a bűncselekményt a francia hatóságok azzá minősítette) egy ismeretlen férfi, késsel felfegyverkezve a rendőrökre vetette magát Avignonban. A rendőrség tüzet nyitott, a támadót megölték. Az egyik verzió, megpróbált bemenni a helyi templomba.
Több mint valószínű, hogy Lyonban terrorakciót sikerült elhárítani. Itt egy lejárt tartózkodási engedéllyel rendelkező afgán emigránst tartóztattak le. Késsel felfegyverkezve közelített egy villamosra felszálló emberekhez. Nem sikerült a dzsiddai (Szaúd-Arábia) francia konzulátus elleni támadás sem, ami érdekes módon véletlenül vagy nem, időben szinte egybeesett az avignoni támadással. Dzsiddában a támadót a biztonsági őr megállította meg, igaz súlyos késszúrásos sérülés árán.
A halottakat pedig már felvették a vallási radikálisok franciaországi áldozatainak listájára. És ne feledkezzünk el Samuel Patiről – Párizs egyik külvárosának tanáráról, akit azért öltek meg, mert meg merte mutatni tanítványainak Mohamed próféta karikatúráját a Charlie Hebdo hetilapból.
A francia hatalom az azonnali reagálás szükségességét jelentette be, az újságírók azon vitatkoznak, koordinálva voltak ezek a sorozatos támadások vagy nem, különböző országok, közöttük muzulmánok is, felháborodásukat és részvétüket nyilvánítják ki.
Összegzésként pedig csak abban reménykedhetünk, hogy a „véres” csütörtök eseményeiből a francia hatalom és mások levonják a tanulságokat. De vajon ezek a tanulságok segítenek-e az újabb terrorcselekmények megelőzésében? Ez a kérdés több mint valószínű költői…
NEWSMAKER
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás