Két és fél évre ítélték Navalnijt – Amerika azonnali szabadon bocsátást követel

Letöltendő börtönbüntetésre változtatta kedden az illetékes moszkvai bíróság az Alekszej Navalnij ellenzéki politikusra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. A nap folyamán a hatóságok több száz tüntetőt tartóztattak le. London és Washington közleményben az ellenzéki vezető szabadon bocsátását követeli.

A bíróság az ítéletet a felfüggesztett büntetés feltételeinek megszegésével indokolta, azzal, hogy Navalnij több alkalommal nem jelentkezett az előírt időpontban a felügyelő hatóságnál.

A szabadságvesztésbe beszámít majd az az idő, amelyet a politikus házi őrizetben töltött, így a tényleges büntetés két év 8 hónap lesz.

A politikus védői bejelentették, hogy fellebbeznek.

A bíróság épülete környékén a nap folyamán több mint 300 embert vettek őrizetbe. Az ítélethirdetést követően Moszkva belvárosában három metróállomást lezártak és a Kremlhez közeli Manézs téren késő este is folytatódtak az előállítások.

Navalnij a tárgyaláson politikai védőbeszédet mondott, amelyben saját felmentését követelte. Érvelésében rámutatott, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az ügyében nem állapított meg bűncselekményt, és törvényellenesnek nevezte az orosz büntetésvégrehajtásnak a felfüggesztett börtönbüntetésének letöltendőre változtatását szorgalmazó keresetét.

„Ellenem olyan ügyben folyik bírósági eljárás, amelyben ténylegesen ártatlannak mondtak ki. Emlékeztetek arra, hogy az Yves Rocher-ügy minden oroszországi fázisán átjutva az EJEB-hez fordultam, a strasbourgi bíróság pedig a tetteimben nem látott bűncselekményt. Oroszország közvetve elismerte ezt az ítéletet azzal, hogy kártérítést fizetett ki a számomra” – mondta.

Navalnij a tárgyaláson az augusztusi kómájával kapcsolatban, amely nyugati laboratóriumok egybehangzó szakvéleménye szerint mérgezés miatt történt, ismételten azt állította, hogy sikerült bebizonyítani: „éppen Putyin követte el ezt a gyilkossági kísérletet”, mert számára ez a küzdelem egyetlen eszköze.

„És ez megőrjíti a bunkerében ezt a lopós kis embert” – hangoztatta Navalnij.

Putyin fő bánata az, hogy igyekezete ellenére nem nagy geopolitikusként, hanem mérgezőként, „Alsónadrágmérgező Vlagyimirként” fog bevonulni a történelembe.

Navalnij szerint ügyét milliók megfélemlítésére kívánják felhasználni, és üdvözölte azokat, akik mégsem rettennek meg.

Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher Vostok-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el, amiért szállítmányozási cégük a vád szerint túlszámlázott a francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatának. Az Yves Rocher az akkori ítélethirdetést megelőzően közölte, hogy anyagi kár nem érte.

Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság.

Az ítélet szerint a fivérek 26,8 millió rubel (egy rubel jelenleg mintegy 3,90 forintot ér) kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek. Navalnij támogatói szerint az ügyben politikai verdikt született.

Az EJEB 2017 októberében „önkényesnek” és „nyilvánvalóan ésszerűtlennek” minősítette az ítéletet, azt állítva, hogy a Navalnij fivérektől megtagadták a tisztességes eljáráshoz való jogukat, egyúttal felülvizsgálatot kért. Az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden fogadta Ann Lindét, a svéd diplomácia vezetőjét, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökét, aki kifejezte Svédország és az EU aggályát a demokrácia, a civil társadalom és az emberi jogok oroszországi állapota miatt.

Lavrov választ sürgetett arra, hogy a svéd katonai laboratórium hogyan jutott arra a következtetésre, hogy Navalnijt az úgynevezett „novicsok csoporthoz” tartozó új anyaggal mérgezték meg.

„Az átláthatóság hiányát” kifogásolta a Navalnij-ügyben tanúsított nyugati magatartással kapcsolatban.

„Oroszországnak minden alapja megvan arra, hogy azt feltételezze, hogy a Navalnij körüli helyzet megrendezett” – mondta.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a belügyekbe való beavatkozásnak és „önleleplezésnek” nevezte, hogy a tárgyaláson nyugati nagykövetségek – a Rosszija1 szerint 14 ország – megfigyelői jelentek meg. Ezzel szerinte Oroszország feltartóztatására és a bíróra való pszichológiai nyomásgyakorlásra irányuló kísérlet történt.

Dmtrij Peszkov elnöki szóvivő Joseph Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének küszöbönálló moszkvai látogatásával kapcsolatban kifejezte reményét, hogy az európai diplomácia nem követi el azt a „butaságot”, hogy összekapcsolja a Navalnij-üggyel az orosz-európai kapcsolatok jövőjét. Ismételten leszögezte, hogy a tüntetések ügyében Moszkva nem fog hallgatni washingtoni intelmekre.

Navalnijt augusztus 20-án Omszkban kómás állapotban szállították kórházba, mert nyugati szakvélemények szerint megmérgezték. Onnan a Berlinbe szállították át gyógykezelésre.

A politikust Németországból hazatérőben, január 17-én Moszkvában őrizetbe vették, majd elrendelték a 30 napos előzetes letartóztatását. Ezt követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Putyin egy 100 milliárd rubelt érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján.

A YouTube számlálója kedd este több mint 107,5 millió megtekintést mutatott. A Kreml ezt a történetet valótlannak minősítette.

Navalnij támogatói január 23-án és 31-én országos, hatósági engedély nélküli tiltakozást tartottak. Az első megmozduláson az OVD-Info jogvédő szervezet szerint több mint 4000, a másodikon pedig több mint 5400 embert vettek őrizetbe. A politikus követői a keddi bírósági tárgyalás napjára újabb tüntetést hirdettek.

Mérges reakciók

Az ítélet után az Egyesült Államok és London is közleményben követelte az ellenzéki politikus azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását.

Az Egyesült Államokat mélységes aggodalommal tölti el, hogy Oroszországban több mint két évi börtönre ítélték Alekszej Navalnijt – közölte kedden Washingtonban nyilvánosságra hozott közleményében Anthony Blinken amerikai külügyminiszter, aki az ellenzéki politikus „azonnali és feltétel nélküli” szabadon bocsátását követelte.

„Ismételten felszólítjuk az orosz kormányt, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon Navalnij urat és más orosz állampolgárok százait, akiket igazságtalanul vettek őrizetbe az elmúlt hetekben azért, mert gyakorolták jogaikat és békésen gyülekeztek”– hívta fel a figyelmet Blinken.

A londoni külügyminisztérium által közzétett kedd esti nyilatkozatában Dominic Raab brit külügyminiszter felszólította Oroszországot azoknak a békés tüntetőknek és újságíróknak a szabadlábra helyezésére is, akiket az elmúlt két hétben az orosz hatóságok őrizetbe vettek.

A brit külügyminiszter szerint az alapvető normákat felrúgó keddi bírósági határozat egy mérgezés áldozatát veszi célba, ahelyett, hogy a felelősöket büntetné.

Mindez mutatja, hogy Oroszország nem teljesíti a nemzetközi közösség felelősen viselkedő tagjaitól elvárt legalapvetőbb kötelezettségeket sem – hangsúlyozza kedden ismertetett nyilatkozatában Dominic Raab.

Heiko Maas német külügyminiszter Twitter-bejegyzésében a szabadságjogokra és a jogállamiságra mért súlyos csapásnak minősítette az ítéletet.

A német diplomácia vezetője rámutatott, hogy az illetékes moszkvai bíróság egy olyan ítéletet változtatott még keményebb büntetést előíró döntésre, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017-ben megállapította, hogy önkényes, és el is marasztalta miatta az orosz államot.

Emmanuel Macron francia elnök és Joseph Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is közösségi médiában követelte a politikus szabadon bocsátását. „Az emberi jogoknak, akárcsak a demokratikus szabadságjogoknak a tiszteletben tartása nem alku kérdése” – mondta a francia államfő.

Hasonlóan határozott állásfoglalást tett közzé Twitter-fiókján Joseph Borrell. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott: „Alekszej Navalnij elítélése ellenkezik Oroszországnak a jogállamisággal és az alapvető szabadságjogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásaival”.

Tomás Petricek cseh külügyminiszter bejegyzésében arról írt, hogy Navalnijt kirakatperben ítélték el és a politikus  azonnali szabadon engedését követelte.

Uniós szankciókat sürgetnek a balti országok

Litvánia és Lettország uniós szankciókat sürgetett kedden Oroszországgal szemben Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus bebörtönzése miatt.

 „Az Európai Unió és Oroszország párbeszéde immár csak a szankciók nyelvén lehetséges”– hangoztatta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva a keddi ítélethirdetést követően.

„Ha a közösség nem siet, Litvánia saját nemzeti büntetőintézkedéseket fog fontolóra venni” – tette hozzá a tárcavezető.

Edgars Rinkevics lett külügyminiszter Twitter mikroblogján pedig arról írt, hogy „az EU-nak szankciókat kell kivetnie, az Európa Tanácsnak pedig cselekednie kell, mert mindez az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek megsértését jelenti.”

Rinkevics az orosz ellenzéki vezető haladéktalan szabadon engedését követelte az őt elmarasztaló ítéletet pedig Oroszország megdöbbentő cinizmusának, valamint a jogállamiság és a nemzetközi kötelezettségek teljes figyelmen kívül hagyásaként értékelte.

Az ügy előzménye, hogy egy moszkvai bíróság kedden letöltendő börtönbüntetésre módosította az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben Navalnijra kirótt három és fél éves, akkor még felfüggesztett szabadságvesztést, azzal indokolva a döntést, hogy az ellenzéki politikus megsértette a büntetés felfüggesztésének feltételeit.

(hirado.hu)