Mianmari puccs: Tizennégy éve nem látott tüntetések zajlanak

Több tízezres, Mianmarban tizennégy éve nem látott méretű tüntetés kezdődött Rangunban vasárnap a mianmari hadsereg hatalomátvétele miatt és azért, hogy engedjék szabadon az országot eddig vezető, most már őrizetben tartott Aung Szan Szú Kjít, illetve a többi bezárt politikai vezetőt. A Ranguni Egyetem előtt mintegy kétezer diák tüntetett.

„Nem akarunk katonai diktatúrát! Demokráciát akarunk!” – skandálták.

Az épületet rohamrendőrök vették körbe, így a diákok nem tudták azt megközelíteni. Az ország más városaiban is elkezdődtek kisebb demonstrációk, ezeken főleg egyetemi hallgatók és gyári munkások vettek részt. Az utcai tiltakozásokat polgári engedetlenségi mozgalom kíséri: orvosok és tanárok tagadták meg az elmúlt héten a munkavégzést, esténként edényekkel csörömpölnek az emberek, ezzel fejezve ki felháborodásukat a történtek miatt.

A katonai junta szombaton blokkolta az internetszolgáltatást az egész országban, de mára helyreállították azt.

A hadsereg hétfőn, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és őrizetbe vette a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, Mianmar de facto vezetőjét, valamint több más magas rangú politikust. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaságnak a feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira. Szükségállapotot hirdetettek, s bejelentették, hogy egy évig Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnokának a kezébe kerül az ország irányítása. Közölték továbbá, hogy szabad és tisztességes választást tartanak, amelyet követően átadják a hatalmat a győztes pártnak. A hadsereg vezetése egyelőre nem reagált nyilvánosan a hétfő óta zajló tüntetésekre.

Thomas Andrews, az ENSZ mianmari különleges jelentéstevője a Reuters hírügynökségnek azt állította vasárnap, hogy több mint százhatvan embert vettek őrizetbe hétfő óta. – A mianmari emberek mellé kell állnunk a veszély és a szükség órájában. Ennyit mindenképp megérdemelnek – nyilatkozta.

Helyszíni tudósítások szerint a mostani tüntetések méretben a legnagyobbak a 2007-es, úgynevezett sáfrányszínű forradalom óta, amikor az ország buddhista szerzetesei lázadtak fel a délkelet-ázsiai országot 1962 óta irányító katonai junta ellen. Az akkori és a korábbi, 1988-as felkelést is erőszakkal verte le a hatalom, összesen több ezer ember életét kioltva. – A történelmet alapul véve most is számíthatunk reakcióra – írta a Twitteren Thant Mjint-U mianmari történész.

Az egykori brit gyarmat 1948-ban nyerte el függetlenségét, s 1962-től 2011-ig katonai junta irányította az országot, ahol tíz évvel ezelőtt rendszerváltozást és gazdasági nyitást hirdettek meg. Szabadon engedték a politikai elítélteket, köztük a legismertebb ellenzéki aktivistát, a Nobel-békedíjjal 1991-ben kitüntetett Aung Szan Szú Kjít, és 2015-ben szabad választásokat tartottak. A hadsereg mindemellett megtarthatta politikai befolyását, hiszen automatikusan járt neki a parlamenti mandátumok 25 százaléka, de a belügyi, a határvédelmi és a védelmi minisztériumot is a fegyveres erők irányították. A hétfői puccsal azonban a politikai irányítást is átvették a fegyveres erők.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Aung Szan Szú Kjí és őrizetbe vett társai szabadon engedését követelte csütörtökön. A testület emellett mély aggodalmát fejezte ki a szükségállapot miatt.

(magyarnemzet.hu)