Újra elítélhetik Nicolas Sarkozy francia exelnököt és 13 „barátját”
Május 20-án Párizsban újabb bírósági eljárás indul Nicolas Sarkozy ellen. „Bygmalion-ügy” – ez a neve annak a piar-cégnek, amelynek kirendeltsége részt vett Nicolas Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányában.
Így a vád szerint a Bygmalion segítségével kétszer több pénzt költöttek el a választási kampányra, mint amennyit a törvény megenged. Ezért az exelnökre, akit március 1-jén három évre (ebből kettő feltételes) ítéltek el az úgynevezett „kihallgatási ügy” kapcsán, még további 1 év szabadságvesztés várhat. Nicolas Sarkozy nem egyedüli vádlott ebben az ügyben, további 13 személyt fognak még vád alá helyezni. Valójában a Bygmalion-ügy perét március 17-én kellett volna elkezdeni, de a járvány miatt két hónappal elhalasztották.
Hogy is volt (a francia ügyészség szerint)?
2012-ben elnök „saját”, Unió egy Népi Mozgalomért (2015-től Republikánus párt) jobboldali párt támogatásával indult a választásokon. A francia jogszabályok szerint a választási kampány elnökjelölt teljes költsége abban az időben nem haladhatta meg a 22 millió 509 ezer eurót (azok számára, akik bekerültek a 2. fordulóba). A korlátozást azért vezettek be, hogy elméletileg a pénz segítségével egyik jelölt sem szerezzen jelentős előnyt másokkal szemben. De Sarközy-jelölt, az ügyészség állítása szerint, „annak ellenére, hogy tudta, hogy közel van a kiadási határ túllépéséhez, nem tett semmit a helyzet javítása érdekében.
Ennek eredményeként, a vizsgálat szerint, „minimum 42,8 millió eurót” költött a választási kampányra. A „felesleges” pénzt nem a jelölt választási alapjába, hanem pártja számlájára írták, amely állítólag rendezvényszervezési szolgáltatás rendelt (Event & Cie néven) a Bygmalion kirendeltségétől.
Ugyanakkor a vád szerint a rendezvényeket vagy egyáltalán nem tartották meg, vagy látszólagosan, költségeik pedig jelentősen magasabbak voltak. A vizsgálat azonban nem talált elegendő bizonyítékot arra, hogy maga Nicolas Sarkozy adott utasítást, hogy hozzák létre „a hamis utalási dokumentációt és kettős könyvelést”, vagy, hogy egyáltalán tudott róla.
A még 2017-ben a bíróságra benyújtott határozatban az áll, hogy „a nyomozás során nem derült ki, hogy ő (Sarkozy) adott volna utasítást, résztvevője lett volna vagy akár tájékoztatták volna az utalásokkal való csalásokról.
Ezért, ellentétben a többi 13 vádlottal, akiket „okirat hamisítással”, „csalással” vádolnak, Franciaország exelnöke elleni vád csak egy cikkelyt tartalmaz: „A választási kampány illegális finanszírozása”. Tehát maximum 1 év börtönbüntetéssel és 3750 euró pénzbírsággal sújtható.
Nicolas Sarkozy álláspontja
Nicolas Sarkozy március elején a Le Figaro francia kiadványnak adott interjújában külön kihangsúlyozta, hogy a nyomozás nem tudott többet felmutatni. „A vád minősítéséről beszélünk, és csak arról. Már több mint 360 000 eurót fizettem ki saját zsebből. És mivel (az állam) semmit sem térített meg (választási) kampányomért (2012), a „sarkothon” engedélyezte, hogy 11 millió eurót gyűjteni a se pártom adósságainak kifizetésére. Nem követtem el bűncselekményt, a bíróságon be fogjuk bizonyítani. Kampányom nem a francia adófizetők pénzéből volt megszervezve. De az adófizetők kétségtelenül kíváncsi lennének azokra a jelentős pénzügyi költségekre, amelyek az ellenem folytatott nyomozások során merültek fel. Az átláthatóság mindenkire vonatkozik” – mondta a francia exelnök.
Kétszer ugyanabba a folyóba?
Hogy érthetőbb legyen, mire gondol, ki kell emelni, a „sarkothon” egy jótékonysági gyűjtés, amelyet az Unió egy Népi Mozgalomért párt támogatói körében folytatnak, hogy fedezzék az elnökválasztás 2. fordulójába bekerült elnökjelölt (Nicolas Sarkozy) kampányköltségeit, amit a szabályok szerint az államnak kellene, megtérítenie. Az összeg 10 691 775 euró. Az állam viszont nem térítette vissza a pénzösszeget a finanszírozás megsértésére hivatkozva. Akkoriban a finanszírozási határ 363 615 euróval történő túllépéséről volt szó.
Eddig senki sem vádolta meg Sarkozyt azzal, hogy döntést hozott volna vagy tudott róluk. Ezen kívül annak a lehetőségét, hogy Franciaország exelnöke elleni eljárás többé-kevésbé pozitív eredménnyel zárulhat, mi több még akár fel is menthetik, egy rendkívül ritka körülmény okozhatja.
Reno van Ruimbeck, az ügyben érintett nyomozó azt állítja, hogy Sarkozy cselekedetei – nem bűncselekmények. És nem volt hajlandó aláírni az előző nyomozó, Turner határozatát. Ezért valószínűleg a védelem a bíróságon felhasználja ezt a tényt. A francia exelnök védelmét a perben régi barátja és ügyvédje, Tierri Erzog képviseli, akit vele együtt március 1-jén már elítéltek a „lehallgatási ügy” kapcsán. Mint ismeretes, Erzogot 5 évre eltiltották az ügyvédi gyakorlattól, de mivel fellebbezést nyújtott be, az ítélet nem jogerős.
NEWSMAKER
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás