Hatalmas árat fizetett a világ a szeptember 11-ei merényletért

Húsz évvel ezelőtt történt az Egyesült Államok történelmének legtöbb áldozatot követelő terrorcsapása. A szeptember 11-ei merénylet megrázta a világot, a tragédiát követő terrorellenes hadjárat pedig végül eredménytelennek bizonyult. Százezer élet és dollármilliárdok vesztek a semmibe, az iszlám szélsőségesek még mindig uralják a Közel-Keletet.

Húsz évvel ezelőtt történt az Egyesült Államok történelmének legtöbb áldozatot követelő terrorcsapása. A szeptember 11-ei merénylet megrázta a világot, a tragédiát követő terrorellenes hadjárat pedig végül eredménytelennek bizonyult. Százezer élet és dollármilliárdok vesztek a semmibe, az iszlám szélsőségesek még mindig uralják a Közel-Keletet.

A szeptember 11-ei merénylet az egész világot megrázta. Az USA ekkor szembesült először saját sebezhetőségével, és bosszút esküdött az iszlám szélsőségesekkel szemben. Harcunk a terror ellen az al-Kaidával kezdődik, de nem ott ér véget. Addig nem áll le, amíg a világ összes terrorszervezetét meg nem találjuk, meg nem állítjuk és le nem győzzük! – ígérte harciasan George W. Bush húsz évvel ezelőtt, 9/11 után.

Az akkori amerikai elnök alapvetően betartotta az ígéretét: az Egyesült Államok azóta is küzd a különféle terroristák ellen a világ minden pontján. Szinte szó szerint: az amerikai Brown Egyetem szerint 2018 és 2020 között az Egyesült Államok 85 országban hajtott végre valamilyen terrorellenes műveletet, beleértve a konkrét csapásoktól a kiképzésen át a hadgyakorlatokig. 

Csak éppen nem nyernek. Sőt a meggyengített al-Kaida helyén, Irak és Szíria romjain egy még kegyetlenebb, vérszomjas szörny, az Iszlám Állam született meg, amelynek a halálos érintését Európa is többször megérezhette. Habár a “terrorkalifátust” legyőzték, de el nem pusztították, sőt csápjai messzire elérnek, a terrorizmus új gócpontja ma már Afrika.

A sejtszerű hálózatok mára jól szervezett fegyveres csoportokká nőtték ki magukat. Míg egy évtizede Afrika-szerte öt országot érintettek a dzsihadisták, napjainkban 15-nél tartunk. Világviszonylatban az első tíz országból, ahol a legtöbbet növekedett a terrorizmus áldozatainak a száma, hét a szubszaharai térségből került ki – írja a Magyar Nemzet.

Az eredményekhez képest a George W. Bush által meghirdetett híres terrorellenes háborúért nagy árat kellett fizetni, amerikai dollárban és emberéletben is. Az afganisztáni kivonulás kapcsán sokszor citált adat, hogy csak a harc 2448 amerikai, 1144 NATO-szövetséges – köztük 7 magyar –, 3846 katonai magánvállalat szerződéses, 66 ezer afgán katona és rendőr, több mint 47 ezer afgán civil, több mint 54 ezer tálib „ellenzéki” életét követelte.

A lista valójában ezzel még korántsem teljes. A háborúkat elemző Brown Egyetem 9/11 évfordulójára készített számításai szerint a húsz éve tartó harcok összességében legalább nyolcbillió dollárjába kerültek az amerikai adófizetőknek, és összességében – beleértve a hét háborús övezetet, Afganisztánt, Pakisztánt, Irakot, Szíriát, Jement, Líbiát, Szomáliát – több mint 900 ezer emberrel végeztek. Ráadásul ez a becslés csak a háború közvetlen veszteségeire vonatkozik, az olyan járulékos hatásokat, mint a betegségek, a menekülés vagy az élelem- és az ivóvízhiány nem is veszi figyelembe. És ez csak a jéghegy csúcsa.

Az egyetem statisztikái szerint az áldozatokból 370 ezren civilek voltak, és nem mindegyikük haláláért a szélsőségesek a felelősek. A brit központú, a konfliktuszónák civil áldozatait vizsgáló Airwars civil szervezet összesítése szerint a terrorellenes háború jegyében az amerikaiak több mint 91 ezer légi csapást hajtottak végre. Úgy becsülik, a támadásaik 22–48 ezer civil életét oltották ki. A skála a módszertani sajátosságok miatt ilyen széles, adataikat ugyanis főként helyi beszámolókra, civil szervezetek információira tudják alapozni, amelyek olykor eltérő számokat adnak meg. Legfőképpen az Iszlám Állam elleni iraki és szíriai háború volt véres, ahol a dzsihadisták a lakosságot élő pajzsként használva védekeztek.

A Pentagon ugyanakkor ezeknek a számoknak csak elenyésző töredékét ismeri el. A 2020-as évet vizsgáló jelentésükben például arra jutottak, hogy hozzávetőlegesen 23 civil vesztette életét és tíz sebesült meg az amerikai katonai akciókban. Az amerikai védelmi minisztérium meglehetősen szigorú feltételrendszerhez köti, hogy elismerje esetleges hibáját, és kártérítésre általában akkor sem lehet számítani.

Megérte?– teszik fel sokan a kérdést 9/11 huszadik évfordulóján. Az amerikaiak szerint, akik közül már minden negyedik 2001 után született, a válasz egyértelműen nem. Az Associated Press múlt hónapban, a tálib hatalomátvétel idején készített közvélemény-kutatása szerint 62 százalék szerint nem érte meg az afganisztáni beavatkozás, szemben a 35 százalékkal. Nagy fordulat ez 2001-hez képest, mikor a megkérdezettek 85-90 százaléka még egyértelműen az invázió mellett volt.

Forrás: Magyar Nemzet