Madagaszkáron elfogyott a víz, az ország az éhínség szélén áll

Miközben a világ vezetői Glasgowban találkoznak a COP26 konferencián, Alex Crawford, a Sky riportere a madagaszkári Grand Sudban, a klímaválság frontvonalából jelentkezik, ahol a csecsemők lassan éhen halnak, miközben az anyák segítségért könyörögnek.

Madagaszkár olyan frontvonalban van, ahol nem lövöldöznek, nem lövik ki az aknavetőket és nem dobnak le bombákat – ehelyett az emberek tehetetlenül csapdába esnek egy olyan háború közepén, amelynek eredményei ugyanolyan pusztítóak.

A Sky News csapatának sikerült bejutnia az országba – annak ellenére, hogy a koronavírus okozta korlátozások miatt még mindig el van vágva a külvilágtól –, hogy megnézze a hosszan tartó szárazság pusztító hatásait. Látták, ahogy csecsemők lassan éhen halnak, miközben az anyák, akik maguk is legyengültek az élelemhiánytól, segítségért könyörögtek.

Hallották, ahogy a falu vénei a külvilághoz könyörögtek segítségért, miközben a közösség kisgyermekei kaktuszvirágokat ettek; kilométereken át tartó, kiszáradt folyómedrek mentén sétáltak, ahol a falusiak gödröket ástak, hogy ivóvízhez jussanak. És mindenhol, bármerre mentek, felnőttek és gyerekek, idősek és fiatalok álltak előttük, kinyújtott kezekkel, remélve, hogy valami segíthet nekik túlélni egy újabb napot.

Ennek a lenyűgözően gyönyörű indiai-óceáni szigetnek a lakói éheznek és kínlódnak – az ENSZ szerint elsősorban az éghajlatváltozás hatásai miatt, amely egyáltalán nem az ő hibájuk.

Az ENSZ szerint a világ negyedik legnagyobb szigete az éhínség szélén áll – és valószínűleg úgy vonul be a történelembe, mint az első, amelyet a szélsőséges és szokatlan időjárás okoz. És mindezt egy olyan ország szenvedi el, amely nem háborúban vagy konfliktusban áll, hanem békeidőben, és gyakorlatilag nulla szén-dioxid-kibocsátással.

Az éhínség egy kihívást jelentő jogi fogalom, amelynek nemzetközi paraméterei gyakran vitatottak. De hogy Madagaszkárban az éhínség jogilag minősül-e vagy sem, az a madagaszkáriak számára vitatható kérdés, akiknek nagy része a szegénységi küszöb alatt él, és kevesebb mint napi két dollárt keres.

A legtöbben ma este éhesen fekszenek le, és a legtöbben nem fogják tudni, honnan szereznek ételt a következő étkezésükhöz, amikor felébrednek. A legtöbb szülő nem fogja tudni etetni az összes gyermekét – és néhányan egyiküknek sem tudnak majd enni adni. A világ egyik legszegényebb országában kézzel fogható, milyen károkat okoz a szélsőséges időjárás; a riport szerint a szoptató anyák nem tudják táplálni gyermekeiket, mert ők maguk is éheznek.

Az elmúlt 40 év legsúlyosabb aszálya sújtja Madagaszkárt, sokan a kiszáradt folyómedrekben ásnak, hátha ott még találnak vizet, de a vízhiány és a homokviharok miatt még azok sem tudnak élelmet termelni, akiknek van termőföldjük. Az országnak korábban jelentős bevétele volt az idegenforgalomból, de a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a turisták, így sokaknál egyszerre veszett el a jövedelem és az élelem is.

Forrás: liner.hu