Libanonban egyre veszélyesebb a helyzet – hatalmas sorok és verekedések alakulnak ki a kenyérért

A libanoni kenyérhiány egyik fő oka: Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúja – vélik a libanoni és nemzetközi szakértők.

A libanoni kenyérhiány katasztrofális méreteket öltött. Libanon lakossága nap mint nap kilométeres sorokban áll, és minden módszert bevet, hogy akár egy falatni kenyeret szerezzen. És mindez a közel-keleti országban már meglévő számos probléma hátterében, számolt be az RFi francia kiadvány.

A hiány okai és körülményei. A kenyérhiány története, mint az egyik legfontosabb élelmiszeré, 2020-ban kezdődött. A libanoni kormány akkor ismerte el, hogy képtelen az állami adósság kifizetésére. Ez az információ láncreakcióként az ország fizetésképtelenné való nyilvánítását váltotta ki.

Mindezen események hatására a libanoni font 90%-kal leértékelődött. Ez pedig hiperinflációt és az amúgy is szegény libanoni lakosság elszegényedését okozta. Mégpedig annyira, hogy a libanoniak háromnegyede a szegénységi küszöb alá került.

De ez még nem volt elég – a bajok jöttek egymás után. Először a bejrúti robbanássorozat.  Méghozzá az ország gabona tartalékát érte kár. Erről írt szinte minden nemzetközi és regionális sajtóorgánum, a robbanásról készült videót pedig a világ összes információs tévécsatornája leadta.

A második, Libanont is lesújtó eseményre pedig 2022 februárjában került sor. Az Ukrajna elleni invázió komoly hatással volt Libanonra, mivel az ország búzakészletének 80%-át Ukrajnából importálták. És mint ismeretes, Oroszország gyakorlatilag azonnal blokkolta az ukrán kikötőket, és ezzel ellehetetlenítette a gabona exportját.

A kenyér feketepiaca. Teljesen logikus, hogy katasztrofálisan visszaesett a kenyérgyártás. Emiatt hiánycikk lett és nagyon megdrágult. Bár a kormány támogatja a búzából készült termékek gyártását, azonban van egy „csekélység”, ami keresztül húzza a kormány „segítségét”.

Arról van szó, hogy az állami finanszírozás nem fedezi a pékségek veszteségeit. Ezért cselhez folyamodtak: a kenyérgyártást két kategóriára osztották. A kisebb szállítmányok hivatalosak és támogatást kapnak. Ebben az esetben egy kenyérlepény 13 ezer libanoni fontba kerül.

Viszont a péktermékek jelentős részét illegálisan értékesítik. Így alakult ki a kenyér feketepiaca. És ebben az esetben az árcédulán feltüntetett ár 30 ezerrel kezdődik. Mindemellett a pékséget csak egy, 6 lepényt tartalmazó csomagot ad egy személynek.

„Vadnyugat” a Közel-Keleten. Logikus, hogy egy ilyen helyzet számos következménnyel jár. Először is óriási, kilométeres sorok alakulnak ki hosszú, órákig tartó várakozással. Bár Bejrútban elegendő pékség van, nem elég, hogy kielégítse a több ezres és sokszor ellenőrizetlen tömeg igényeit. Ráadásul Libanon nem korlátozódik csak a fővárosra, és a helyzet az országban sokkal rosszabb.

Másodszor, a hosszú órákig tartó sorban állás dührohamokat vált ki a helyiekben. A bejrúti pékségek tulajdonosai elmondása szerint a pékségek körül kialakult helyzet a „vadnyugatra” emlékeztet, cowboyok nélkül, dühöngő és éhes emberekkel. Ráadásul a sorban állóknál gyakran találnak fegyvereket.

De a libanoniak nemcsak egymást, a hatalom képviselőit is hajlandóak megtámadni.  Éppen ezért az ország hatósága úgy döntött, felkutatja a rendkívül veszélyes helyzet okozóit. Kezdetben büntetőeljárásokat indítottak a pékségek ellen, illegális haszonszerzéssel vádolták őket. A szíriai menekülteknek is kijutott.

Gyermekeket is adnak a ciprusi menekülteknek. Ennek kapcsán a kormány úgy véli, hogy ők vásárolják fel a kenyeret, drágábban értékesítik, ezzel fokozzák a problémát. A libanoni társadalom korábban sem mutat rokonszenvezett a szíriai menekültekkel, a kialakult helyzet idegengyűlöletre emlékeztet, ami idővel csak fokozódik.

NEWSMAKER