Kiújultak a harcok Hegyi-karabahban – az örmény miniszterelnök 49 katona halálát jelentett

Éjszaka kiújultak a harcok az örmény-azeri határon, Azerbajdzsán és Örményország egymást vádolja a helyzet újbóli elmérgesedéséért.

Az örmény védelmi minisztérium beszámolója szerint kedden hajnalban, 0 óra 5 perckor Azerbajdzsán intenzív ágyúzást indított tüzérségi és nagy kaliberű fegyverekkel örmény katonai állások ellen Gorisz, Sotk és Jermuk városok irányában. Közleményükben azt írták, hogy Azerbajdzsán drónokat is bevetett.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök közlése szerint legalább 49 örmény katona halt meg az azeri fegyveres erőkkel vívott éjszakai harcok következtében – írja az orosz Interfax hírügynökség. Pasinján hozzátette, hogy ez még nem a végleges adat. Elmondása szerint a harcok intenzitása délelőttre alábbhagyott. „Az azerbajdzsáni fél csak egy-két irányban folytatja a támadást” – mondta az örmény miniszterelnök.

Az azeri védelmi minisztérium „nagyszabású felforgató cselekményekkel” vádolta Örményországot. Azt közölték, hogy állásaik „tűz alá kerültek” a határhoz közeli Dashkasan, Kalbajar és Laçın körzetekben. A beszámoló szerint áldozataik is vannak, de pontos számadatot nem közöltek.

Az Egyesült Államok azonnal a konfliktus befejezésére szólított fel, Antony Blinken külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok aggódik a helyzet miatt. „Amint azt már régóta világossá tettük, a konfliktusra nem lehet katonai megoldást találni. Sürgetjük, hogy azonnal vessenek véget minden katonai ellenségeskedésnek” – mondta Blinken.

Pasinján kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. A News.am című örmény hírportál közölte, hogy éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács, Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.

Az elmúlt hetekben Azerbajdzsán és Örményország kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy a határ menti tűzharcokban katonákat öltek meg. Az azeri kormány augusztus elején jelentette be, hogy több helyen átvették az uralmat Hegyi Karabahban, illetve több örmény célpontot is megsemmisítettek.

A két ország a közelmúltban két háborút is vívott a hegyi-karabahi területért, Azerbajdzsán örmények lakta enklávéjáért, ami de jure Azerbajdzsán része.

Az első hegyi-karabahi háború hivatalosan 1988-tól 1994-ig tartott, a területen élő örmény szeparatisták 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásakor szakadtak el Azerbajdzsántól. Az ezt követő konfliktus mintegy 30 ezer emberéletet követelt. A háború eredményeként létrejött a de facto független Hegyi-Karabah Köztársaság.

Az azeri–örmény konfliktus 2020 őszén ismét háborúhoz vezetett, a hat héten át tartó harcok több mint 6500 emberéletet követeltek, és orosz közvetítéssel tűzszünettel értek véget. A megállapodás értelmében Örményország átadta az évtizedek óta általa ellenőrzött területeket, Moszkva pedig mintegy kétezer orosz békefenntartót küldött a törékeny tűzszünet felügyeletére.

Az Európai Unió közvetítésével Brüsszelben folytatott tárgyalások során Ilham Alijev azeri elnök és Pasinján örmény miniszterelnök megállapodott abban, hogy „előrehaladott tárgyalásokat” folytatnak egy jövőbeli békeszerződésről.

(MTI/AFP/Telex)