Valószínűleg minden idők egyik legnagyobb, illegális halászhajó-flottáját leplezték le most egy nemzetközi együttműködés keretében.
Bár az illegális halászat, illetve a szabályozatlan túlhalászat igen gyakran Kínához kapcsolódik a nemzetközi vizeken, illetve más államok felségvizein, ezúttal egy másik országhoz köthető a vizsgált tevékenység – írja a Guardian.
A hajók mozgásának nyomon követésével foglalkozó Global Fishing Watch, illetve a tengeri halászat iparágához kapcsolódó adatgyűjtéssel és elemzéssel foglalkozó, az illegális halászat visszaszorításáért küzdő Trygg Mat Tracking közös jelentést adott ki. A két nonprofit szervezet ebben azt állítja, hogy a szomáliai partoknál nagyjából egy éven át működött a hatalmas, legalább 192 hajóból álló iráni illegális halászhajó-flotta.
A jelentést összeállítók bizonyítékokat sorakoztatnak fel állításaik alátámasztására. Ha következtetéseik megalapozottak, akkor az azt jelenti, hogy 2019 januárjától 2020 áprilisáig egy akkora flotta rabolta le a szomáliai, és részben a jemeni vizeket is, amely hatszor akkora, mint a térségben engedéllyel és a fenntarthatósági elvek figyelembe vételével működő, 31 hajós kínai tonhalhalász-flotta.
Szomália 2018 óta tagja a kelet-afrikai országokat tömörítő Fish-i Africa nevű, az illegális halászat ellen életre hívott kezdeményezésnek. Ez, valamint a 32 tagállamot tömörítő, Indian Ocean Tuna Commission nevű, halgazdálkodással foglalkozó szervezet (IOTC), külső szakértőkkel együttműködve törekszik a tisztességes és fenntarható halgazdálkodás és -kereskedelem feltételeinek megteremtésére. Szomália évi 1 millió dollárra tesz szert a 31 kínai hajó részére kiadott engedélyekből. Ezek a partvonaltól nagyjából 45 kilométerre működnek. A szomáliai törvények kimondják, hogy a szövetségi hatóságok jóváhagyása nélkül nem folytatható a vizeken halászati tevékenység.
A szervezetek szerint ugyanakkor igazolható az is, hogy az illegális iráni halászhajók néha olyan közel merészkedtek a szomáliai partokhoz, hogy illegális tevékenységüket már a partvidéken élő, kispari halászatot folytató lakosok vizein művelték.
Mindez azért is különösen problémás, mert Szomália rendkívüli élelmezési gondokkal küzd jelenleg is, részben az országban dúló sáskajárás, valamint a Covid-19 jelentette további kihívások miatt.
Az ENSZ adatai szerint az élelmezés szempontjából leginkább kritikus helyzetben lévők száma már eléri a 2,7 milliót.
Az adatok szerint idén minden harmadik ottani lakost érint valamilyen módon az élelmiszerhiány, azaz nem jut megfelelő mennyiségű vagy minőségű élelemhez.
A szomáliai kormánynak – az ország instabilitása mellett – nincs forrása arra, hogy rendfenntartó illetve haditengerészeti erőkkel biztosítsa a tengerpartok és a vizek nyugalmát. Egyébként az ország rendelkezik Afrika leghosszabb, összesen mintegy 3800 kilométeres partvonalával, de a szomáliai kormány elismeri, hogy azt az állam nem tudja maradéktalanul ellenőrzése alatt tartani.
A kormány a jelentésben foglaltakat élelmiszerbiztonsági és tengerbiztonsági kockázatként értékelte. Az illetékes halászati és tengerészeti ügyekért felelős miniszter felszólította Iránt, hogy a jelentésben foglaltak alapján, indítson vizsgálatot az iráni illegális halászflotta ügyében. A dokumentumokat egyúttal elküldte az IOTC-nek is. A szervezet titkára ugyanakkor azt nyilatkozta, az IOTC-nek nincs vizsgálati jogköre tagállamaik ügyeit illetően, a jelentésben foglaltak tisztázását Szomália és Irán ügyének tekintik.
A Trygg Mat Tracking vezető elemzője felhívta a figyelemet arra, hogy az viszonylag régóta ismert tény, hogy Szomália vizein törvénytelenül tevékenykednek iráni és kisebb részt más országokhoz köthető hajók, például pakisztáni, indiai vagy srí lankai zászló alatt. Nem volt ismert ugyanakkor az illegális halászat mértéke.
