Tizenhetedik századi értékes fatemplom égett le péntek hajnalban az erdélyi Máramaros megyében, Pusztafentős (Posta) településen. A tűzben senki sem sérült meg, de a kár jelentős – közölte pénteken a román kulturális minisztérium.
A tájékoztatás szerint az A kategóriás műemléképület a térség épített örökségének értékes darabja volt, mely magán őrizte a hagyományos építészet jegyeit. 1675-ben épült, korábban a görögkatolikus, napjainkban az ortodox egyház használta.
A minisztérium tájékoztatása szerint a település lakóit hajnali négy óra körül riasztották a tűzeset miatt, mely vélhetően a térségben dúló heves viharokkal állhat összefüggésben. A tűzoltók kiérkezésekor a templom mintegy 200 négyzetméteres felülete és a mintegy 25 méter magas templomtorony is lángokban állt, az összeomlás veszélye fenyegetett. A tűzoltóknak sikerült megfékezniük a tűz terjedését, de az épület szinte teljes egészében megsemmisült. A helyszínre érkezett szakértők a tűz okainak megállapításán dolgoznak.
Az Agerpres jelentése szerint a Máramarosi és Szatmári Román Ortodox Püspökség bejelentette, hogy bizottságot állít fel a tűzeset körülményeinek feltárására, az esetleges felelősök azonosítására. Az egyház hangsúlyozta, hogy rendszeresen figyelmezteti papjait az értékes máramarosi fatemplomok védelmére, a villámhárítók rendszeres ellenőrzésére.
A kulturális minisztérium közölte: kapcsolatban áll a helyi hatóságokkal, a megyei kulturális igazgatósággal és az örökségvédelmi intézettel a kulturális örökségben keletkezett kár felmérése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a pusztafentősi Szent Illés-templom Máramaros megye épített örökségének fontos történelmi emléke.
A máramarosi fatemplomok az észak-erdélyi hegyvidéki építészet kiemelkedő darabjai. A régióban közel száz ortodox és görögkatolikus fatemplom maradt fenn, melyek közül nyolcat 1999-ben az UNESCO Világörökség részévé nyilvánítottak.
A templomok többsége a 17-18. században épült és sajátos szintézist képviselnek a kelet- és nyugat-európai fő építészeti stílusok között: a bizánci alaprajzhoz gótikus forma társul. Tölgy- és fenyőgerendákból készültek, fémszögek használata nélkül, kizárólag faillesztési technikákkal, jellemzően magas, vékony harangtoronnyal. Építésük hátterében az a korabeli korlátozás áll, amely megtiltotta a helyi ortodox közösségeknek, hogy kőből emeljenek templomot.
#BREAKING A fire broke out at a shoe factory in Jinjiang, China's Fujian Province, around noon on Thursday.
Firefighters and medics are dispatched to the scene. Officials said some people are trapped or missing, and rescue crews are still working to reach the affected area. pic.twitter.com/03xKzTrcUZ
Újabb férfi holttestét emelték ki pénteken a Tiszából a folyó romániai partján, az ukrajnai Aknaszlatinával szemközt található Szarvaszó (Sarasau) és Hosszúmező (Campulung la Tisa) között – közölte az MTI által idézett román határrendészet máramarosszigeti (Sighetu Marmatiei) regionális felügyelőségének szóvivője.
Az ügyben a Máramaros megyei rendőrkapitányság indított vizsgálatot. A regionális határőr-parancsnokság közlése szerint 2025-ben 10 250, az ukrajnai háború kezdete óta pedig 31 618 ukrán állampolgár lépte át illegálisan az ukrán–román határt.
Mivel a sorozás elől menekülő ukrajnai férfiak többsége veszélyes úton, az örvénylő Tiszán átúszva vagy a csaknem 2000 méter magas Máramarosi-havasokon átkelve próbál megfelelő felszerelés nélkül átjutni a határon, a konfliktus kezdete óta 35 ukrán állampolgárt holtan találtak meg a határ román oldalán, többségüket a Tisza partján.
A háború kitörésének negyedik évfordulója alkalmából közzétett adatok szerint a Máramaros megyei Salvamont hegyimentő szolgálat több mint 200 közös mentőakciót hajtott végre az elmúlt négy évben a csendőrséggel és határrendészettel közösen, 382 segítséget kérő ukrán határsértőt mentve meg a Máramarosi-havasokban.
A román bevándorlási hivatal szerint 4545 ukrán állampolgár kért menedékjogot Romániában a konfliktus kezdete óta.
