Egy katonai egység zászlóaljparancsnoka fiktív alapon számolt fel fizetést nem létező frontszolgálatért a beosztottjának, a nő több mint 800 000 hrivnyát vághatott zsebre a hamisított dokumentumoknak köszönhetően – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Állami Nyomozó Irodára (DBR) hivatkozva.
A jelentés szerint a DBR munkatársai meggyanúsították a Donyeck megyében állomásozó egyik katonai egység zászlóaljparancsnokát, aki törvénytelen kifizetéseket biztosított a beosztottjának, jóllehet valójában nem tartózkodott a harci övezetben. A nyomozás szerint a parancsnok 2023 januárja és 2024 novembere között olyan dokumentumokat állított ki, amelyek szerint a beosztottja frontszolgálatot teljesített Donyeck megye harci övezetében.
Valójában a nő egész idő alatt Dnyipropetrovszk megyében tartózkodott. Hamisítással illegálisan jóváírták neki a pénzbeli juttatásokat és a frontvonalon szolgáló katonai személyzetnek nyújtott pótlékokat. Ennek köszönhetően több mint 800 ezer hrivnyát fizettek ki neki jogtalanul az állami költségvetésből.
A zászlóaljparancsnok ellen hivatali visszaélés, okirat-hamisítás, valamint katonai szolgálat elkerülésének elősegítése címen tettek feljelentést. A beosztottját azzal gyanúsítják, hogy a hadiállapot idején elkerülte a szolgálatot és nagy összeget sikkasztott el. A vonatkozó törvénycikkelyek akár 10 év börtönbüntetést is vonhat maga után. Ezen felül polgári pert indítottak az államnak okozott kár megtérítése érdekében.
Donyeck megyében a hatóságok leleplezték egy katonai egység zászlóaljparancsnokát, aki törvénytelenül magas fizetéseket állapított meg a beosztott katonáinak, majd arra kényszerítette őket, hogy fizessék vissza neki a pénz egy részét, márciusban így közel egymillió hrivnya jogtalan haszonra tett szert – számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a nyomozás megállapította, hogy a tiszt a beosztottjainak jogtalanul 100 ezer hrivnya frontszolgálati havi fizetést számolt fel. „Az ügy anyagai szerint azonban az egység katonái nem voltak ennyi ideig a fronton, és a fizetés kézhezvétele után mindegyiküknek 40 ezer hrivnyát vissza kellett osztania a zászlóaljparancsnoknak” – írta az SZBU. A visszaosztás megtagadása esetén a zászlóaljparancsnok valódi „halálos ítélettel” fenyegette beosztottait.
Idén márciusban a gyanúsított összesen 920 ezer hrivnyát kapott csúszópénzként. Azt remélte, hogy áprilisra is ugyanennyit kap, de nem sikerült neki, mert a pénz átvétele közben tetten érték. A büntetőtörvénykönyv 368. cikkelye – hivatalos személy általi jogellenes előnyszerzés zsarolással kombinálva – alapján indítottak ellene eljárász. Jelenleg őrizetben van, 49 millió hrivnya óvadék ellenében helyezhető szabadlábra. Akár 10 év börtönbüntetést is kaphat.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donyeck megyében a hatóságok leleplezték egy katonai egység zászlóaljparancsnokát, aki törvénytelenül magas fizetéseket állapított meg a beosztott katonáinak, majd arra kényszerítette őket, hogy fizessék vissza neki a pénz egy részét, márciusban í...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746483000
[modified] => 1746473837
)
[title] => Sarcot vetett ki egy zászlóaljparancsnok a katonáira, közel egymillió hrivnyát vágott zsebre, de az SZBU leleplezte
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=203492&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 203492
[uk] => 203505
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 203494
[image] => Array
(
[id] => 203494
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/szbu-letartoztatas-1.jpg
[original_lng] => 76266
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/szbu-letartoztatas-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/szbu-letartoztatas-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/szbu-letartoztatas-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/szbu-letartoztatas-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/szbu-letartoztatas-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/szbu-letartoztatas-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/szbu-letartoztatas-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1746468926:8
[_thumbnail_id] => 203494
[_edit_last] => 12
[views_count] => 750
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 954355572002
[_oembed_53843eddbe85e9883e068c1fa7e29f62] =>
Колишнього заступника глави Офісу президента Андрія Смирнова відправили під варту з можливістю внесення 18 млн застави
Смирнова звинувачують у легалізації незаконно набутих коштів та одержанні хабаря в особливо великому розмірі pic.twitter.com/g8oVhw1DCO
— Демократична Сокира (@democraticaxe) May 5, 2025
Őrizetbe vették Makszim Vasziljevet, a kurszki régió volt képviselőjét Oroszországban. A vád: a politikus ellopta a határra építendő erődítményekre szánt pénzösszegeket – írta meg az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ.
Vasziljevet különösen nagyszabású csalás gyanúja miatt vették őrizetbe – jelezték az orosz rendfenntartó erők az állami hírügynökségnek. Hozzátették: a nyomozók hétfőn a bírósághoz fordulnak, kérik a politikus elleni intézkedések jóváhagyását. A nyomozást a moszkvai ügyészség folytatja.
Egy nappal korábban, április 19-én a kurszki regionális duma képviselői rendkívüli ülésen megvonták Maxim Vasziljev mandátumát, és ezzel mentelmi jogát is.
Korábban Vasziljev vallomást tett Kurszk megye egykori kormányzója, Alekszej Szmirnov és egykori helyettese, Alekszej Dedov ellen, akiket több mint 1 milliárd rubel eltulajdonítása miatt tartóztattak le.
Az orosz hatóságok jelentős nyomozásokat folytatnak a kurszki régió egykori vezetői ellen, a vád szerint ugyanis a politikusok elsikkasztották az orosz–ukrán határ védelmének megerősítésére szánt rubeleket. A nyomozás szerint ez is hozzájárulhatott az ukrán erők tavalyi, váratlan sikereket hozó betöréséhez.
A Kárpátaljai Megyei Gazdaságbiztonsági Hivatal (BEB) nyomozói leleplezték az Ungvári Városi Tanács Városi Infrastruktúráért Felelős Osztályának tisztviselőit, akik visszaéltek hivatali hatalmukkal és jelentős összegű költségvetési pénzeket sikkasztottak el.
A nyomozás során kiderült, hogy a hivatalnokok összejátszottak egy magáncég alkalmazottaival, és mintegy 5 millió hrivnya költségvetési pénzt sikkasztottak el egy kommunális vállalat számára építendő járműtelep építési projektje során, amely az Ungvári Városi Tanács fennhatósága alá tartozik.
A nyomozók helyszíni szemlét tartottak azon a telken, ahol az építkezésnek már el kellett volna kezdődnie, azonban semmilyen munkavégzés nyomát nem találták. Ezzel szemben a hivatalos dokumentáció szerint a betonozási munkák már befejeződtek. A kivitelező cég ennek ellenére több mint 8 millió hrivnyát kapott az „elvégzett munkákért”. Az építkezés teljes költségvetése több mint 155 millió hrivnyát tesz ki.
A bírósági tárgyalást megelőző nyomozás még folyamatban van.
A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) a Védelmi Minisztériumban leleplezte a közpénzek sikkasztásának mechanizmusát a fegyveres erők számára élelmiszeripari termékek beszerzése során – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a NABU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint 2022–2023-ban a hadsereg speciális beszerzésen keresztül kapta meg a termékeket, amelyeket egy 409 tételből álló katalógus szerint alakítottak ki. Az alaptermékek, zöldségek, gabonafélék, hús, víz mindössze 10%-át tették ki a választéknak, a többit, például fűszereket vagy bogyókat szinte soha nem rendeltek. A beszállítók minden árura átlagárat határoztak meg, ami lehetővé tette a költségek manipulálását: a népszerű termékek drágák, a ritkán rendelt termékek olcsók voltak. Vagyis első pillantásra nem történt jogsértés, és a készlet ára sem változott. Igaz, a több ezer tonna mennyiségben szállított burgonyát drágán árulták, míg a szezonális bogyók és gyümölcsök, amelyeket szinte soha nem rendeltek, fillérekbe kerültek.
Így 2022 mindössze öt hónapja alatt két, ugyanazon tulajdonos tulajdonában lévő cég 733 millió hrivnya illegális haszonra tett szert. A pénz egy részét kapcsolt cégeknek utalták át, és külföldi ingatlanvásárlásra fordították. A pénz egy részét osztalékfizetés és a kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott visszafizetendő pénzügyi támogatás álcája alatt vették ki. Ezt a pénzt a cégek tulajdonosa elsősorban horvátországi szállodák és egyéb ingatlanok vásárlására használhatta fel.
A bűntárs a Védelmi Minisztérium egyik tisztviselője volt, aki aláírta a szerződéseket, miközben figyelmen kívül hagyta a felfújt árakat. A 2023-as nyilvánosságot követően, elsősorban a 17 hrivnyás tojásbotrány után a beszállítók 11 alaptermék árát csökkentették, ami 788 millió hrivnya költségvetési forrást takarított meg.
Az ügyben a következőket gyanúsították meg: a Védelmi Minisztérium főosztályvezetőjét; a kapcsolódó beszállító cégek tulajdonosait; a beszállító cégek két vezetőjét; egy magánszemélyt.
A Kárpátaljai Megyei Ügyészség eljárási vezetése során egy magánvállalkozás vezetőjével ismertették a különösen nagy összegű sikkasztás gyanúját (ukrán Btk. 191. cikkelyének 5. része, 366. cikkelyének 1. része).
A vizsgálat megállapította, hogy 2021-ben a kivitelező cég vezetője több mint 3,8 millió hrivnyát sikkasztott el az ungvári repülőtér repülőgépparkolójának felújítása során.
A dokumentáció fiktív, lényegesen magasabb költségi adatokat tartalmazott az elvégzett munka mennyiségéről és az ehhez felhasznált anyagokról, többek között az aszfaltbeton keverékekről. Ennek biztos tudatában a vállalkozás vezetője aláírta az erre vonatkozó dokumentumokat és benyújtotta a megyei tanácshoz finanszírozás céljából.
A rendfenntartók jelenleg minden olyan személyt azonosítanak, aki részt vett a törvénytelen tevékenységben.
Az előzetes nyomozást a Nemzeti Rendőrség Kárpátaljai Főosztályának nyomozói folytatják a Ukrajna Biztonsági Szolgálatának Kárpátaljai Főosztályának és a Kárpátaljai Stratégiai Nyomozások Főosztályának operatív támogatásával.
Megjegyzés: Ukrajna Alkotmányának 62. cikkelye értelmében egy személyt ártatlannak kell tekinteni a bűncselekmény elkövetését illetően, és nem vethető alá büntetőjogi büntetés mindaddig, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően be nem bizonyítják, és a bíróság meg nem állapítja bűnösségét, számolt be a Kárpátaljai Megyei Ügyészség.
A The Sunday Times című brit napilap kiterjedt vizsgálata szerint sok olyan ember van, akiknek „egyáltalán nincs tudományos szándékuk”, de minden évben beiratkoznak az egyetemi kurzusokra, hogy hitelt vegyenek fel, „anélkül, hogy visszafizetnék azokat”. „Kitalált diákokról és egy hatalmas egyetemi csalási botrányról szól” az eset – írja a lap.
A legtöbb hallgató az úgynevezett franchise egyetemekre iratkozott be – ezek kis főiskolák, amelyekért fizetnek, hogy kurzusokat kínáljanak a bejáratott egyetemeknek. A feltárt információk szerint legalább hat franchise-rendszerű főiskola van, ahol a diákok csalárd jelentkezését azonosították. Diákok ezreit gyanúsítják azzal, hogy csalárd módon követeltek több száz millió fontot az Egyesült Királyság egyetemi hitelrendszeréből. A brit tisztviselők „szervezett toborzásról” beszélnek, különösen román állampolgárokról.
A 2022–2023-as évben a Diákhitel-társaság (SLC) 3563 gyanús hitelkérelmet azonosított, összesen csaknem 60 millió angol font értékben – de a The Sunday Times által megismert dokumentumokból kiderült, hogy a közelmúltban végzett vizsgálatok jóval magasabb, több száz millió fontra becsült csalási lehetőségre utalnak.
A franchise-alapú főiskolák olyan hallgatókat vesznek fel, akik nem beszélnek megfelelően angolul, vagy elfogadják a Duolingo-tesztekről készült képernyőképeket az angol nyelvtudás bizonyítékaként.
Egyes franchise-szolgáltatókkal rendelkező egyetemeken a tavalyi jelöltek 35-55 százaléka román állampolgár volt. Egy egyetemi alkalmazott szerint a franchise képzésre beiratkozó hallgatók „lemorzsolódnak”, miután megkapták első 4000 fontos fenntartási hitelüket, majd a következő évben újra jelentkeznek, hogy újra igényeljék a pénzt. Egy franchise-rendszerű főiskola tavaly 234 millió font bevételt ért el, és három év alatt 1266 százalékkal növelte nyereségét.
Miután a hallgatókat felvették a franchise képzésre, tandíjat és fenntartási kölcsönt igényelhetnek a fő egyetemen keresztül. A tandíjhitelt közvetlenül a fő egyetemnek fizetik, amely a megállapodás szerinti részt átutalja a franchise-szolgáltatónak és a munkaerő-közvetítőnek.
A személyi körülményektől függően évi 13 700 font összegű fenntartási hitelt közvetlenül a hallgató bankszámlájára fizetik be három részletben, félévente egyszer. A pénzt csak azután fizetik vissza, hogy a hallgató befejezte az egyetemet, és évente több mint 25 ezer fontot keres. Ha nem éri el ezt a küszöböt, a visszatérítés soha nem történik meg. Az adósság 40 év elteltével törlődik.
A Hot News.ro beszámolója szerint ebben a tanévben eddig 71 ezer román igényelt diákhitelt, szemben a 19 ezer lengyel, 16 ezer olasz és 12 ezer portugál állampolgárral.
A Biztonsági Szolgálat alkalmazottai ismertették a vádiratot az egyik kárpátaljai katonai egység parancsnokával és annak helyettesével, akik 6 millió hrivnyával többet fizettek katonai lakóházak építéséért.
Megállapítást nyert, hogy 2021–2022-ben a katonai egység megállapodást kötött egy magánvállalkozással egy a személyzet számára kialakított kollégium építéséről, amelynek összköltsége meghaladja a 33 millió hrivnyát.
A vállalat ugyanakkor indokolatlanul megemelte az építési munkák költségeit, az árba beszámították az általános forgalmi adót, holott a törvény szerint lakóépületek építésénél nem számítanak fel áfát.
A katonai egység parancsnoka az elvégzett munkát igazoló dokumentumok aláírásakor nem ellenőrizte azok helyességét és a jogszabályoknak való megfelelését. Ezt a parancsnok-helyettes sem tette meg, aki az okmányok egy részét ideiglenes parancsnoki feladatkörét ellátva aláírta.
Hanyagságuk miatt az állam csaknem 6 millió hrivnyával többet fizetett katonai létesítmények építésére.
Mindkét tisztviselővel ismertették a vádiratot (Ukrajna Büntető Törvénykönyve 425. cikkelyének 3. része – hanyag magatartás a katonai szolgálat során).
A cikkely szerinti szankció – hét évig terjedő szabadságvesztés.
Az államnak okozott károk megtérítése formájának kérdése még megvitatás alatt van. Egyben jogi értékelést is készítenek a munka költségeit túlbecsülő cég intézkedéseiről.
Az eljárás lebonyolítását a Kárpátaljai Szakosított Ügyészség látja el, számolt be az Állami Nyomozó Iroda.
A Biztonsági Szolgálat kémelhárítása és a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda felfedte az Ukroboronprom konszern egykori állami vállalatánál a költségvetési források 2016 és 2019 közötti sikkasztási tervét, számolt be a Biztonsági Szolgálat.
A rendfenntartók leleplezték egy védelmi társaság négy volt alkalmazottját, akik több mint 107 millió hrivnya loptak el katonai termékek exportjából.
Az ügylet megvalósításához a szervezők egy külföldi bejegyzésű ál-vállalatot vontak be. A vádlottak vezető beosztásban kötöttek megállapodásokat ennek a cégnek az igazgatójával, hogy támogassák az ukrán fegyverexportőrökkel való szerződések megkötését és további végrehajtását.
Bár a valóságban a katonai termékek külföldi vásárlóival folytatott összes releváns munkát egy ukrán védelmi vállalat végezte.
A ál-vállalat tevékenysége ugyanakkor csak „papíron” volt, számláira pedig az ukrán költségvetésből érkeztek források az állítólagos közvetítői szolgáltatásokért. Később ezt a pénzt fiktív cégeken keresztül kivonták az „árnyékból”, hogy szétosszák az ügylet minden résztvevője között.
A védelmi vállalat egykori tisztségviselői és az ál-vállalat vezetője külföldön bujkál. Távollétükben értesítették őket szervezett csoport által elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás gyanújával, pénzmosással és hivatali okmányok hamisításával.
Az elkövetőket vagyonelkobzással 12 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.
2025 januárjában a Nyugat-Ukrajnai Állami Ellenőrző Hivatal munkatársai már 1,1 milliárd hrivnya összegű ellenőrzést végeztek el Kárpátalján. Ezen ellenőrzések során pénzügyi szabálytalanságokat tártak fel, amelyek veszteségekhez vezettek, összesen 20,8 millió hrivnya értékben.
Az ellenőrzések eredményeként már több mint 17,4 millió hrivnyát térítettek vissza.
A kárpátaljai auditorok munkájának eredményeként 24 köztisztviselőt vonnak felelősségre adminisztratív büntetés formájában.