Azon litván határőrök szolgálati kutyája, akik lettországi kollégáiknak segítenek az illegális migráció elleni küzdelemben, négy Fehéroroszországból érkezett illegális bevándorlót tartóztatott fel, jelentette be az LRT a litván állami határőrségre hivatkozva.
Ota, a belga juhászkutya négy illegális migránst követett nyomon, akik létra segítségével másztak át egy fizikai akadályon.
Ota öt kilométeren át vezette gazdáját, egy kutyakiképzőt, a külföldiek nyomait követve mocsarakon, bozótosokon, egy patakon és más területeken keresztül.
Körülbelül öt kilométeres üldözés után Ota utolérte az erdőn át gyalogoló illegális migránsokat. Ketten közülük, látva a közeledő kutyát és az üldözőket, megálltak, míg további kettő megpróbált elmenekülni.
A kutyavezető már messziről figyelmeztette utóbbit, hogy ha nem teljesítik a követelményeket, segítőkutyát fognak bevetni. Ez hatással volt a migránsokra – megijedtek és megálltak.
A körülbelül öt kilométeres üldözés után Ota utolérte az erdőn át gyalogoló illegális migránsokat. Ketten közülük, látva a közeledő kutyát és az üldözőket, megálltak, míg további kettő megpróbált elmenekülni.
A kutyaoktató már messziről figyelmeztette őket, hogy ha nem teljesítik a követelményeket, bevetik a szolgálati kutyát. Ez hatással volt a migránsokra – megijedtek és megálltak.
A három gambiai férfit és egy nőt az erdőből körülbelül egy kilométerre kísérték a legközelebbi helyre, ahová a határőrök autóval be tudtak hajtani. A fogvatartottakat átadták nekik.
Ez a második sikeres művelet illegális bevándorlók elfogására az elmúlt héten, amelyet litván kutyaoktatók és szolgálati kutyáik hajtottak végre Lettországban.
Múlt hétfő óta nyolc litván határőr segít biztosítani a Fehéroroszországgal közös határt Lettországban.
Lettország az utóbbi időben jelentős nyomást gyakorolt a Fehéroroszország által szervezett illegális migráció tekintetében.
Fehéroroszországban rabok ezrei szabadulhatnak a második világháború végének 80. évfordulója alkalmából meghirdetett amnesztia keretében – jelentette szerdán a BelTa fehérorosz hírügynökség.
A tájékoztatás szerint a fehérorosz parlament már elfogadta a vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek keretében előzetes adatok szerint 7630 embernek csökkenthetik, illetve engedhetik el a büntetését – írja az MTI. Ennek előfeltétele az elkövetett bűncselekmények során keletkezett károk teljes jóvátétele és az érintett jó magaviselete büntetésének letöltése alatt. Az amnesztiatörvényt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kezdeményezésére nyújtották be a múlt héten a törvényhozás elé.
Lukasenka már tavaly is hirdetett amnesztiát.
Jogvédők ezúttal is azt kifogásolták, hogy az amnesztia nem terjed ki a politikai okokból fogva tartottakra. Az emigrációban működő Vjaszna fehérorosz emberi jogi szervezetnek mintegy 2000 politikai fogolyról van tudomása. Egy felhívásban nyolc szervezet is követelte az amnesztia kiszélesítését a vonatkozó törvényjavaslatban.
After being paraded and humiliated on propaganda TV, the #Belarus regime announced that German citizen Rico Krieger requested a pardon from the dictator. For this criminal regime, human lives have no value unless they can be used as pawns and currency in its manipulative games. pic.twitter.com/K0x2TUKD5R
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) July 30, 2024
Tizenegy évi börtönre ítéltek hétfőn Fehéroroszországban egy hazaárulással vádolt katolikus papot – közölte a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet.
A jogvédők szerint a 64 éves Henrik Akalatovics tagadta az ellene felhozott vádakat. „A kommunista rezsim összeomlása óta Fehéroroszországban először ítéltek el katolikus papot egy politikai fogoly elleni büntetőperben” – hangoztatta Pavel Szapelka, a Vjaszna szóvivője. „A szigorú büntetés célja elhallgattatni és megfélemlíteni a katolikus papok százait a januári elnökválasztás előtt” – tette hozzá a január 26-i voksolásra utalva, amelyen Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök ismét indulni készül.
Akalatovics, aki 2023 novembere óta van őrizetben, a nyugat-fehéroroszországi Valozsin településén szolgált plébánosként, és miséin bírálta a kormányzatot.
Fehéroroszország lakosságának nagyjából 80 százaléka ortodox, valamivel kevesebb mint 14 százaléka katolikus és 2 százaléka protestáns.
Kölcsönös védelmi egyezményt írt alá Oroszország szoros szövetségesével, Fehéroroszországgal (Belarusz).
A paktum alapján a két ország egymás segítségére siet, ha egyik vagy másik ország területét ellenséges támadás éri, ehhez pedig bármilyen katonai eszközt, akár nukleáris fegyvereket is fel lehet használni.
Vlagyimir Putyin elnök azt mondta a megállapodásról: az egyezmény „megbízható védelmet nyújt Oroszország és Belarusz számára,” amely megteremti a stabil és fenntartható fejlődés alapjait.”
Nem teljesen világos, hogy a paktum pontosan miben jelent előrelépést az eddigi orosz–belarusz szövetség tekintetében. Moszkva és Minszk eddig is szorosan együttműködtek katonai téren, olyannyira, hogy Oroszország nemrég harcászati atomfegyvereket is telepített Belarusz területére, Minszk pedig megengedte az oroszoknak, hogy innen támadják Ukrajnát.
Fehéroroszországot a december 1-éről 2-ra virradó éjszakán 31 orosz drón „látogatta meg”. Néhány drón többször is belépett Belorusszia területére. Erről a Belaruszki Hajun nevű monitorozó csoport számolt be.
Az első behatolás 23:03-kor történt, amikor a drón a Komarin térségén keresztül lépett be a „belorusz folyosóra”, majd Fehéroroszországterülete fölött elhaladva Csernobil felé repült.
A belorusz légierő további gépei nem emelkedtek a levegőbe. Az ukrán légierő adatai szerint éjszaka Belorusszia és Oroszország területén összesen hat drónt semmisítettek meg.
After being paraded and humiliated on propaganda TV, the #Belarus regime announced that German citizen Rico Krieger requested a pardon from the dictator. For this criminal regime, human lives have no value unless they can be used as pawns and currency in its manipulative games. pic.twitter.com/K0x2TUKD5R
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) July 30, 2024
Befejezték a bűnvádi nyomozást a fehérorosz Szupraciu (Ellenállás) nevű szervezet két tagja, Pavlo Kulazsenko és Vitalij Potyehin ügyében, akiket terrorizmussal és egy sor más bűncselekménnyel vádolnak a különleges rendeltetésű rendőri erők (OMON) támaszpontja elleni dróntámadás ügyében – közölte a minszki Nyomozó Bizottság (SZK).
A bizottság közölte, hogy a külföldre menekült két férfi ellen bűnszövetkezetben elkövetett terrorizmus és bűnszövetkezetben ismételten elkövetett terrorcselekmény kísérlete miatt emelnek vádat. Emellett szervezet létrehozása terrorcselekmények elkövetése céljából, ilyen szervezet irányítása, illetve a benne való részvétel az államhatalom alkotmányellenes módon történő megragadásának céljából is szerepel a vádpontok között.
Potyehint azzal is vádolják, hogy 2021. szeptember 25-én pilóta nélküli repülő szerkezet segítségével két darab ötliteres tartályt dobott gyúlékony folyadékkal az OMON támaszpontjára.
A nyomozás megállapította, hogy Potyehin Ukrajnából szerezte be a nagy teherbírású drónt, és hónapokig készült a bűncselekmény elkövetésére. Ezután elhagyta az országot, és elrejtette a drót azzal a céllal, hogy a szervezet egy másik tagjának adja át. A szerkezet azonban nem a következő terrorista, hanem a nyomozók kezére jutott – közölte a nyomozó bizottság.
A nyomozó szervek informciói alapján a szintén külföldön tartózkodó Kulazsenko ellen az a vád, hogy a Buszli ljacjac (Repülő gólyák) nevű szélsőséges szervezet vezetőjeként csatlakozott azokhoz az összeesküvőkhöz, akik katonai államcsínyt akartak végrehajtani Fehéroroszországban, megölve az államfőt és több magas rangú tisztségviselőt – közölte a bizottság.
A Vjaszna (Tavasz) fehérorosz jogvédő szervezet honlapja szerint a Buszli ljacljac hat másik tagját ítélték 2023 februárjában másodfokon nyolctól tizenöt évig terjedő, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és pénzbírságra.
Early yesterday, the building where #Estonian amb @AnnelyKolk lives in #Kyiv was hit by a Russian drone. She was lucky not to be harmed.
No one is safe in #Ukraine until Russia stops its aggression. 🇺🇦needs more air defense to protect its residents. We must not get used to this. pic.twitter.com/bUTz3c5AT6
A drone hit and severely damaged an official vehicle of the IAEA on the road to Ukraine's Zaporizhzhya Nuclear Power Plant today, in what @RafaelMGrossi condemned as an "unacceptable" attack on Agency staff working to prevent a nuclear accident during the military conflict. pic.twitter.com/XsqImDjISF
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) December 10, 2024
🔥 Massacre🔥 In the holy month of Ramadan , 12 innocent Muslim Pashtuns including women and children were mercilessly killed by a drone strike of Pakistan Military in Mardan, Khyber, Pakistan
Another scene from Dnipro tonight as Russians openly massacre the civilian population, striking homes, shopping areas, a large hotel, restaraunts.
Meanwhile, Europeans stand aside, enjoying fucking cafes and fucking IKEA, despite knowing Russians are coming for them next. pic.twitter.com/zuV4f0zHTM
Fehéroroszországban az ukránokat leggyakrabban az ukrán különleges szolgálatokkal való állítólagos együttműködés miatt üldözik. A fogvatartottak cselekményeit „ügynökségi tevékenység” és „kémkedés” kategóriába sorolják.
Legkevesebb 12 ukrán állampolgár van börtönben Fehéroroszországban politikai indíttatású bűnügyek vádjaival, számolt be a Vjaszna fehérorosz emberi jogi központ.
Megjegyezték, hogy a teljes körű Ukrajna elleni háború kezdete óta Fehéroroszországban felerősödtek az ukránok elleni elnyomások. Őrizetbe veszik, alaposan kihallgatják őket, és a fehérorosz határ átlépésekor telefonjaikat is megnézik.
„A Fehéroroszországban tartózkodó ukránokat leggyakrabban az ukrán különleges szolgálatokkal való állítólagos együttműködés miatt üldözik. A fogvatartottak cselekményeit „ügynökségi tevékenység” és „kémkedés” kategóriába sorolják. Legkevesebb nyolc ukrán állampolgárt tartanak fogva ezen cikkelyek alapján”, állítják az emberi jogvédők.
A közlemény szerint az ukránok perei zárt ajtók mögött zajlanak, az információforrást pedig többnyire propagandasztorik jelentik.
Jelenleg 12 ukrán állampolgár van fehérorosz fogságban politikai indíttatású vádak miatt.
Vjacseszlav Borogyij – 2023 őszén vették őrizetbe „ügynökségi tevékenység” vádjával. Borogyij ellen 2024. október 15-én indult eljárás a Gomeli Megyei Bíróságon. A nyomozás során láncon vezették.
Ivan Lihalat – 2023 szeptemberében vették őrizetbe. 6 cikkely alapján vádolják, köztük „terrorcselekmény” és „ügynöki tevékenység”. A tárgyalás zárt ajtó mögött folyik.
Jurij Bondarenko – 2024. július 10-én 1 év 6 hónap általános börtönbüntetésre ítélték Lukasenka megsértése miatt. Az üldözés részletei nem ismertek.
Artem Makovej – 2024. január 27-én vették őrizetbe Kobrinban „ügynöki tevékenység” miatt. Édesanyja elmondta, hogy 2023 januárjában a fiát behívták a migrációs szolgálathoz, és „felajánlották neki, hogy ott poligráfot készítenek”, majd őrizetbe vették. A zárt tárgyaláson 6 év börtönbüntetésre ítélték.
Szerhij és Pavlo Kabarcsuk, apa és fia. 2024 áprilisának elején a fehérorosz propagandisták nyilvánosságra hoztak egy történetet, amelyben azt állították, hogy a Kabarcsukok állítólag illegálisan lépték át a határt, és olyan robbanószerkezeteket találtak náluk, amelyek „terrortámadások végrehajtására szolgálnak Oroszország és Fehéroroszország területén”. A Kabarcsukokat 20 év szigorított börtönbüntetésre ítélték.
Marija Miszjukot azzal vádolják, hogy „együttműködött az ukrán különleges szolgálatokkal”. Az ügy nem jutott el a bíróságig, Marija valós eljárási státusza és holléte ismeretlen.
Mihajlo Sztoljarcsuk, Dmitro Hudik, Szerhij Bojko – Ukrajna javára folytatott fehéroroszországi „ügynökségi tevékenység” ügyében ítélték el. Mihajlo 6, Dmitro pedig 5 év börtönbüntetést kapott. Bojko börtönbüntetésének időtartama ismeretlen.
Andrij Smaj – „kémkedéssel és ügynöki tevékenységgel” vádolják. A tárgyalás zárt ajtók mögött folyik. Andrii büntetésének időtartama, valamint a bebörtönzés helye ismeretlen. Andrii 2023. január 19-e óta van rács mögött.
Olekszandr Kotovics – 5 év börtönbüntetésre ítélték. A vád – „faji, nemzeti, vallási vagy egyéb társadalmi ellenségeskedés szítása”, „szélsőséges formáció létrehozása vagy abban való részvétel”, „Lukasenka megsértése”, „Lukasenka rágalmazása”.
Az emberi jogvédők becslése szerint jelenleg 1300 politikai foglyot tartanak fogságban Fehéroroszországban.
After being paraded and humiliated on propaganda TV, the #Belarus regime announced that German citizen Rico Krieger requested a pardon from the dictator. For this criminal regime, human lives have no value unless they can be used as pawns and currency in its manipulative games. pic.twitter.com/K0x2TUKD5R
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) July 30, 2024
A történtek során két vadászgép járőrözött az égen Fehéroroszország délkeleti része felett. A hírt a Belaruszki Hajun közölte.
Megjegyezték, hogy az első drón körülbelül 00:13-kor lépte át a fehérorosz határt Ljubecs település területén, de 30 perc múlva visszatért Ukrajna területére. A következőket 02:29, 03:05 és 03:52 órakor észlelték.
Az egyik drón nem Ukrajnából, hanem Oroszországból szállt be Fehéroroszország légterébe, Gomel irányába haladva. További sorsa ismeretlen.
After being paraded and humiliated on propaganda TV, the #Belarus regime announced that German citizen Rico Krieger requested a pardon from the dictator. For this criminal regime, human lives have no value unless they can be used as pawns and currency in its manipulative games. pic.twitter.com/K0x2TUKD5R
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) July 30, 2024
Lukasenka kegyelmet adott a Fehéroroszországban halálra ítélt német állampolgárnak.
Aljakszandr Lukasenka úgy döntött, hogy kegyelmet ad a Minszk melletti vasútállomáson történt robbanás miatt halálra ítélt Rico Kriegernek, aki német állampolgár – jelenti a Lukasenka sajtószolgálatához kapcsolódó „Pool One” távirati csatorna. A Rico Kriegerre kiszabott ítélet június 19-én vált ismertté.
After being paraded and humiliated on propaganda TV, the #Belarus regime announced that German citizen Rico Krieger requested a pardon from the dictator. For this criminal regime, human lives have no value unless they can be used as pawns and currency in its manipulative games. pic.twitter.com/K0x2TUKD5R
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) July 30, 2024
A minszki bíróság több bűncselekmény elkövetése miatt ítélte halálra a férfit.
Kriegert több dologgal is megvádolták: zsoldos és –, ügynöki tevékenység, terrorcselekmény végrehajtása, „szélsőséges csoport” létrehozása, lőfegyverrel – és robbanóanyaggal való visszaélés, valamint autók és kommunikációs eszközök működésképtelenné tétele.
Az ítélet után néhány nappal a fehérorosz állami televízió riportot közölt Kriegerről, amelyben a rácsok mögött ülve elmondta, hogy egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy Ukrajnába megy, hogy egy külföldi zsoldoslégióban kapjon állást rendfenntartóként – írja a Meduza.
After being paraded and humiliated on propaganda TV, the #Belarus regime announced that German citizen Rico Krieger requested a pardon from the dictator. For this criminal regime, human lives have no value unless they can be used as pawns and currency in its manipulative games. pic.twitter.com/K0x2TUKD5R
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) July 30, 2024
Elnöki kegyelemben reménykedik a Fehéroroszországban terrorcselekmény elkövetése címén halálra ítélt német állampolgár – ezt maga Rico Krieger mondta csütörtökön a Belarusz-1 helyi hírtelevíziónak nyilatkozva.
„Nagyon remélem, hogy (Aljakszandr) Lukasenka elnök kegyelemben részesít” – jelentette ki a 30 éves katonaorvos, aki német diplomatákkal tartott találkozójáról is beszámolt.
„Azt mondták, hogy az adott esetben a német kormány semmit sem tud tenni” – mondta Krieger. „A kormányzatnak küzdenie kellene értem, de ezt csak a családom teszi” – tette hozzá.
„Azt a következtetést vontam le, hogy Németország nem akar semmilyen kapcsolatot létesíteni Fehéroroszországgal. Bár lennének esélyeim, Németország nem hajlandó semmit sem tenni” – fogalmazott. Hangsúlyozta egyben, hogy az idő jelenleg ellene dolgozik, mert az ítéletet bármikor végrehajthatják.
Múlt pénteken a Vjaszna Emberi Jogi Központ nevű fehérorosz civilszervezet adta hírül, hogy halálra ítélték Kriegert, akinek ügye kapcsolatba hozható az ukrán nemzeti gárdához tartozó, fehérorosz katonákból és Ukrajnába emigrált fehérorosz állampolgárokból verbuvált, Kasztusz Kalinouszki XIX. századi forradalmár nevét viselő zászlóaljjal, amely az ukrajnai háborúban harcol.
A Vjaszna szerint a tavaly november óta letartóztatásban lévő férfi halálos ítéletét június 24-én mondta ki a minszki bíróság, miután az ügyészség terrorizmussal, zsoldostevékenységgel, valamint szélsőséges szervezet létrehozásával és Fehéroroszországban elkövetett robbantások szervezésével vádolta meg.
Az SZB. Belarusz Szevodnya című helyi lap szerint Kriegert az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szervezte be 2023 őszén. A fehérorosz hatóságok állítása szerint Krieger egy házi készítésű robbanószerkezettel felrobbantott egy vasútvonalat Ozeriscse állomásnál.
A berlini külügyi tárca már pénteken reagált, állásfoglalásában kiemelte, hogy a német „külügyminisztérium és a minszki nagykövetség konzuli segítséget nyújtanak az érintettnek, illetve intenzíven fellépnek érdekében a fehérorosz hatóságoknál”.
Anatol Hlaz, a minszki külügyminisztérium szóvivője szintén jelezte, hogy külügyminisztériumi szinten folynak egyeztetések a német állampolgár ügyében.
After being paraded and humiliated on propaganda TV, the #Belarus regime announced that German citizen Rico Krieger requested a pardon from the dictator. For this criminal regime, human lives have no value unless they can be used as pawns and currency in its manipulative games. pic.twitter.com/K0x2TUKD5R
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) July 30, 2024
