Hat hónap letöltendő és további fél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte szerdán a párizsi fellebbviteli bíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfőt (2007–2012) a 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezése miatt.
Az ügyészség szerint Nicolas Sarkozy kampányának finanszírozását „teljes lazaság” jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést a jobbközép párt kettős könyveléssel próbálta meg elrejteni az illetékes hatóságok elől. Arra nincs bizonyíték, hogy Nicolas Sarkozy tudott a kettős könyvelésről, de a gyanú szerint a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri írásos figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire.
A volt elnököt első fokon 2021. szeptember 30-án egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte az ügyben a párizsi büntetőbíróság. A másodfokú ítélet megerősítette Nicolas Sarkozy bűnösségét, de a büntetésen enyhített. Az egykori államfő a semmítőszéken fellebbezhet az ítélet ellen.
Az egykori államfő ügyvédje bejelentette: fellebbeznek a semmítőszéken az ítélet ellen.
Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután a könyvvizsgáló, Jérome Lavrilleux egy interjúban elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkorra már bizonyított túlköltekezését – közel 43 millió eurót az engedélyezett 22,5 millió euróval szemben -, a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.
Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsították meg, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást.
A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezet miatt ítélték el első fokon, s valamennyien letöltendő, két és három év közötti börtönbüntetést kaptak. Közülük kilencen fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen, és vettek részt Nicolas Sarkozyvel együtt a 2023. november 8. és december 7. között tartott fellebbviteli perben.
Nicolas Sarkozy az elsőfokú és a másodfokú perben is elismerte a politikai felelősségét, de „határozottan tagadta büntetőjogi felelősségét” a túlköltekezésben, és azt, hogy szándékos csalás történt.
A vádirat ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy az exelnök volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás későbbi győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.
A former #Sevenoaks resident who subjected a child to a campaign of sexual abuse during the 1990s has been sentenced to 18 years in prison. Stefan Farbrother was convicted of a string of offences, including multiple rapes, over a period spanning 5 years.https://t.co/qb06eteVQOpic.twitter.com/7OZ2AXYgSo
Nicolas Sarkozy volt francia államfő bíróság elé állítását kezdeményezte a korrupciós ügyekkel foglalkozó országos pénzügyi ügyészség a 2007-es győztes elnökválasztási kampányának gyaníthatóan törvénytelen líbiai finanszírozása ügyében – közölte csütörtökön a vádhatóság.
A 2011-ben meggyilkolt Moammer el-Kadhafi líbiai diktátortól származó, feltételezett támogatás ügyében 2018 márciusában indult eljárás Sarkozy ellen passzív korrupció, törvénytelen kampányfinanszírozás, közpénzzel való visszaélés és bűnszervezetben való részvétel gyanúja miatt. Sarkozy 2007 és 2012 között volt hivatalban.
Az utóbbi gyanúsítás azt jelenti: a vádhatóság szerint az exelnök szemet hunyt afelett, hogy volt közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők megpróbáltak pénzügyi támogatást szerezni a líbiai rezsimtől a 2007-es elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió eurós összegben.
Az ügyészség mind a négy pontban kezdeményezte a vádemelést.
A vádak befogadásáról és az esetleges perindításról mostantól a vizsgálóbíróknak kell dönteniük.
A francia hatóságok feltételezése szerint Sarkozy a 2007-es kampányához összesen 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől, ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek.
Az ügyészség eredetileg a volt államfőnek a Mediapart francia tényfeltáró hírportál ellen hamisítás miatt tett feljelentése nyomán kezdett el vizsgálódni. Az internetes újság ugyanis a 2012. májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal közzétett egy volt líbiai főhivatalnoknak tulajdonított dokumentumot, amely szerint Tripoli beleegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Sarkozy 2007-es kampányát.
Ezen a 2012-es választáson aztán Sarkozy vereséget szenvedett a szocialista Francois Hollande-tól.
A gyanúsítást akkor a volt francia elnök gyalázatnak, a dokumentumot pedig hamisítványnak minősítette.
A pénzügyi támogatásról kötött megállapodás tényét az elmúlt években több volt vezető líbiai politikus és közéleti ember is megerősítette, köztük a francia fegyverszállítási ügyekben közvetítőként szereplő Ziad Takieddine francia-líbiai üzletember, aki a francia vizsgálóbíróknak elmondta, hogy 2006-ban és 2007-ben a francia belügyminisztérium épületében három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen ötmillió eurót Sarkozynek – aki akkor belügyminiszter volt –, illetve kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak.
A nyomozást 2018 januárban törvénytelen kampányfinanszírozás gyanújával kiszélesítették, miután Nicolas Sarkozy volt kampánystábjainak tagjai azt vallották, hogy jelentős összegű támogatások érkeztek készpénzben 2007-ben, s őket abból fizették ki zsebbe.
A korrupcióellenes hivatal tízévi nyomozás után 13 embert gyanúsított meg a bűnszövetkezetben való részvétellel.
A United Airlines pilot has been charged in a bizarre ax attack earlier this month in which he savaged a parking arm at a Denver International Airport employee parking lot, causing an estimated $700 in damage. https://t.co/3pwiIx0x5c
Individuals across Southern California were arrested as part of the investigation into the death of Matthew Perry, which was attributed to acute effects of ketamine. https://t.co/CcLGEJyrIv
Megkezdődődött hétfőn a párizsi fellebbviteli bíróságon a befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsított Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök pere.
A volt francia államfőt (2007–2012) – akit azzal vádolnak, hogy információkért cserébe meg akart vesztegetni egy magas rangú francia bírót – első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a párizsi büntetőbíróság 2021 márciusában.
A 67 éves exelnök személyesen jelent meg a fellebbviteli per nyitónapján.
Nicolas Sarkozy ellen több jogi eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kellett egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia.
A volt államfő telefonját 2014 elején lehallgatták egy nyomozás keretében, amelyet azért indítottak, mert Sarkozy 2007-es győztes elnökválasztási kampánya során állítólag Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől is kapott támogatást. Az egyik ilyen lehallgatott telefonbeszélgetésből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a francia semmítőszék egyik magas rangú bírája rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, és ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, és akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.
A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Sarkozy – a felvételek tanúsága szerint az utolsó pillanatban – meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A bizonyítékok szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.
Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. Az ügyvéd és a bíró első fokon ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, de az ügyvédet plusz büntetésként öt évre eltiltották hivatása gyakorlásától.
Nicolas Sarkozy az első fokú perben gyalázatosnak nevezte és tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét. A politikától visszavonult, de a jobboldalon továbbra is befolyásosnak számító volt elnök korábban úgy vélte: politikai ellenfelei az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel.
A volt francia elnök úgy látta: törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látta bizonyítottnak a korrupciós szándékot.
Börtönbüntetésre ítélte pénteken a párizsi büntetőbíróság Nicolas Sarkozy francia exállamfő közvetlen volt munkatársait, köztük Claude Guéant-t, az elnöki hivatal volt vezetőjét az Elysée-palota által túlszámlázott közvélemény-kutatások miatt.
Bár a volt elnököt is felelősség terhelheti a közbeszerzési pályázat nélkül megrendelt felmérésekért, őt csak tanúként idézte be a bíróság, miután a bűncselekmény idején államfőként mentelmi jogot élvezett. Az exelnök novemberben megjelent a bíróságon, de mentelmi jogára hivatkozva nem tett vallomást. Claude Guéant-t – aki korábban belügyminiszter is volt – nyolc hónap letöltendő és négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az elnöki hivatal volt vezetője – aki egy másik ügy miatt jelenleg börtönbüntetést tölti – ügyvédje útján jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen. A felmérésekkel kapcsolatos gyanú alig két évvel Nicolas Sarkozy hivatalba lépését követően, 2009-ben merült fel, amikor a számvevőszék a jelentésében azt kifogásolta, hogy az Elysée-palota által 2008-ban megrendelt többtucatnyi közvélemény-kutatást exkluzív jelleggel közöltek az elnöki hivatal által előre kiválasztott sajtóorgánumok az elnök népszerűségéről, politikai riválisairól vagy Carla Bruni énekesnő, Nicolas Sarkozy feleségének elfogadottságáról.
Míg a számvevőszéki jelentés elsősorban a felmérések túl magas árának okait és az ilyen jellegű megrendelések értelmét firtatta, az ügyészség 7,5 millió eurónyi közpénz elsikkasztásával és favoritizmussal, azaz tisztességtelen előnyhöz juttatással vádolta meg az elnöki hivatal volt munkatársait, amiért közbeszerzési pályázat nélkül kötöttek szerződést havi 10 ezer euróért a felmérések elvégzésére Sarkozy egyik befolyásos tanácsadójával, Patrick Buisson történésszel és az általa kiválasztott cégekkel. A tanácsadó 2007 és 2009 között mintegy 235 felmérést rendelt meg, majd adott el az elnöki hivatalnak, amelyekért a havi 10 ezer eurón felül 65-71 százalék közötti jutalékot is felszámolt magának. Őt a bíróság első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 150 ezer eurós pénzbírságra ítélte. A vádlottak között volt Pierre Giacometti, az Ipsos közvélemény-kutató intézet volt társigazgatója is, ő hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést és 70 ezer eurós pénzbírságot kapott, míg Emmanuelle Mignon volt kabinetfőnököt hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Julien Vaulprét, az elnöki hivatalnak a felmérésekért felelős egykori munkatársát viszont felmentette a bíróság.
Elrendelte az illetékes francia bíróság kedden Nicolas Sarkozy volt francia államfő tanúként való meghallgatását az öt közvetlen munkatársának, köztük Claude Guéant-nak, az elnöki hivatal volt vezetőjének a perében, amelyben az Elysée-palota által túlszámlázott közvélemény-kutatásokért kell felelniük.
Nicolas Sarkozy nem gyanúsított az ügyben, miután a bűncselekmény idején államfőként mentelmi jogot élvezett. Az exelnököt eredetileg a felperes, a korrupcióellenes Anticor egyesület kívánta tanúként beidézni, de Sarkozy a per kezdete előtt levélben tudatta a bírósággal, hogy nem kíván megjelenni a tárgyaláson.
A bíróság kedden elrendelte, hogy a tanút erővel szállítsák a bíróság elé, meghallgatása november 2-án lesz.
Az indoklás szerint a tanúvallomása szükséges az igazság megismeréséhez. Mint a bíróság elnöke fogalmazott: gyanítható, hogy a volt államfő hatással volt azokra a cselekményekre, amelyekért a vádlottaknak felelniük kell.
A francia alkotmány nem zárja ki, hogy a volt elnököt a mentelmi joga ellenére tanúként beidézze a bíróság a mandátuma idején történt bűncselekmények miatt.
Nicolas Sarkozy egyelőre nem kívánta kommentálni a fejleményeket.
Az ügy nyomozati szakaszában a vizsgálóbírók többször is meg akarták hallgatni tanúként a volt államfőt, de ő mindig megtagadta a vallomástételt.
A hétfőn megkezdődött és várhatóan négy hétig tartó perben a bíróság a Sarkozy elnökségének első évében a hivatala által megrendelt közvélemény-kutatások körüli állítólagos visszaéléseket vizsgálja.
A felmérésekkel kapcsolatos gyanú alig két évvel Sarkozy hivatalba lépését követően merült fel, amikor a számvevőszék a 2009-es jelentésében azt kifogásolta, hogy az Elysée-palota által 2008-ban megrendelt, több tucatnyi közvélemény-kutatást exkluzív jelleggel közöltek az elnöki hivatal által előre kiválasztott sajtóorgánumok. A felméréseket az elnök népszerűségéről, politikai riválisairól vagy Carla Bruni énekesnő, Nicolas Sarkozy felesége elfogadottságáról készíttették.
Míg a számvevőszéki jelentés elsősorban a felmérések túl magas árának okait és az ilyen jellegű megrendelések értelmét firtatta, az ügyészség 7,5 millió eurónyi közpénz elsikkasztásával és favoritizmussal, azaz tisztességtelen előnyhöz juttatással vádolja az elnöki hivatal volt munkatársait, amiért közbeszerzési pályázat nélkül kötöttek szerződést havi 10 ezer euróért a felmérések elvégzésére Sarkozy egyik befolyásos tanácsadójával, Patrick Buisson történésszel, és az általa kiválasztott cégekkel. A tanácsadó 2007 és 2009 között mintegy 235 felmérést rendelt meg, majd adott el az elnöki hivatalnak, amelyekért a havi 10 ezer eurón felül 65-71 százalék közötti jutalékot is felszámolt magának.
Nicolas Sarkozy az első francia államfő a második világháború óta, akit – egyelőre nem jogerősen – letöltendő szabadságvesztésre ítéltek.
Március 1-én ítélték el egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre, amiért információkért cserében megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót. De mivel fellebbezett, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet. Szeptember végén egy év börtönbüntetést kapott a 2012-es elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozása miatt, de ez ellen az ítélet ellen is fellebbezett.
Egy év szabadságvesztésre ítélte csütörtökön a párizsi büntetőbíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfőt (2007-2012) a 2012-es elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozása miatt.
Az exelnöknek – aki nem jelent meg az ítélethirdetésen – nem kell börtönbe vonulnia, elektromos nyomkövető viselésével kiválthatja a büntetést.
A vádhatóság szerint Nicolas Sarkozy kampányának finanszírozását „teljes lazaság” jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést a jobbközép párt kettős könyveléssel próbálta meg elrejteni az illetékes hatóságok elől.
A bíróság a lehető legszigorúbb büntetést szabta ki az exelnökre, miközben az ügyészség csak hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kért. Nicolas Sarkozy fellebbezhet az ítélet ellen.
A volt elnököt egy éven belül második alkalommal ítélte a párizsi büntetőbíróság szabadságvesztésre. Március 1-én nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet.
Nicolas Sarkozyt ezúttal azért ítélték el, mert a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután a könyvvizsgáló, Jérome Lavrilleux egy interjúban elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkora már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.
Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsították meg, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást.
A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezet miatt ítélték el. Valamennyien letöltendő, két és három év közötti börtönbüntetést kaptak, s öt évig nem indulhatnak választásokon.
Nicolas Sarkozy a perben elismerte a politikai felelősségét a túlköltekezésben, de tagadta, hogy szándékos csalás történt, és azt állította, hogy a kampány idején nem ismerte a Bygmalion céget, miután az államfői mellett a G20 országcsoport elnöki tisztét is betöltötte 2012-ben, és a nagygyűléseket nem ő maga, hanem a stábja szervezte.
Caroline Viguier bíró szerint a volt államfő pontosan ismerte az összeget, amennyit elkölthetett a kampányra. „Nem az első kampánya volt, ismeri a jogot. Ráadásul írásban kétszer is figyelmeztette a könyvelő a túlköltekezésre, de ő ugyanolyan körülmények között folytatta a nagygyűléseit, mint korábban” – indokolta a bíró.
A vádirat arra emlékeztet, hogy Nicolas Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás későbbi győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Egy év szabadságvesztésre ítélte csütörtökön a párizsi büntetőbíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfőt (2007-2012) a 2012-es elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozása miatt. Az exelnöknek - aki nem jelent meg az ítélethirdetésen...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1633018800
[modified] => 1633012329
)
[title] => Egy év szabadságvesztésre ítélték Nicolas Sarkozy volt francia államfőt 2012-es kampányának törvénytelen finanszírozása miatt
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=62320&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 62320
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 62321
[image] => Array
(
[id] => 62321
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sarkozy.jpg
[original_lng] => 92894
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sarkozy-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sarkozy-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sarkozy-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sarkozy-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sarkozy.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sarkozy.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/sarkozy.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1633001536:10
[_thumbnail_id] => 62321
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1386
[_oembed_7f1d869139ac05ff6552fedd1a172dc0] =>
[_oembed_time_7f1d869139ac05ff6552fedd1a172dc0] => 1641132197
[_oembed_bae6b1676ce7490c275e1075edaa144f] =>
Affaire des "écoutes": Nicolas Sarkozy déclaré coupable de corruption et de trafic d'influence #AFPpic.twitter.com/Z9hBXeI9Uv
Nicolas Sarkozy volt francia államfőre (2007–2012) hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kért csütörtökön az ügyészség a 2012-es elnökválasztási kampánya törvénytelen finanszírozása miatt.
A vádhatóság szerint Nicolas Sarkozy kampányának finanszírozását „teljes lazaság” jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést a jobbközép párt kettős könyveléssel próbálta meg elrejteni az illetékes hatóságok elől.
Az egy év börtönbüntetésen kívül 3750 eurós pénzbüntetés kiszabását is kérte az ügyészség Nicolas Sarkozy ellen, a többi vádlott ellen másféltől négy évig terjedő szabadságvesztést indítványoztak az ügyészek.
A vádhatóság azzal gyanúsítja Nicolas Sarkozyt, hogy a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire.
Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután a könyvvizsgáló, Jérome Lavrilleux egy interjúban elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkora már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.
Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsítják, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást.
Nicolas Sarkozyt kedden hallgatta meg a bíróság. A volt elnök elismerte a politikai felelősségét a túlköltekezésben, de tagadta, hogy szándékos csalás történt, és azt állította, hogy a kampány idején nem ismerte a Bygmalion céget, miután az államfőség mellett és a G20-országcsoport elnöki tisztét is betöltötte 2012-ben, a nagygyűléseket nem ő maga, hanem a stábja szervezte.
A vádirat arra emlékeztet, hogy Nicolas Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.
A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezettel vádolják.
A csalást a többi vádlott közül csak a könyvvizsgáló ismerte el, ellene három év felfüggesztett börtönbüntetés és 50 ezer eurós pénzbüntetés kiszabását kérte az ügyészség. A Bygmalion három volt vezetője ellen – akik annyit elismertek, hogy Sarkozy pártjának kérésére hamis számlákkal fedezték a túlköltekezést – másfél éves felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyészség. Ítélethirdetés szeptemberben várható.
Nicolas Sarkozyt március 1-én nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet.
Bill Cosby will walk free after Pennsylvania’s highest court ruled he should not have been prosecuted for sexual assault in 2018. pic.twitter.com/oE3Pe6PA4q
В Москве задержали шутника, разыгравшего в метро приступ коронавируса. Полиция попросила Черемушкинский суд столицы арестовать молодого человека. pic.twitter.com/fmT17RUijQ
??? #BREAKING: The main suspect in the trial has been found guilty on charges of murder linked to the terrorist attacks in Paris, says the court's presiding judge Jean-Louis Périès.
The Ortega-Murillo regime in #Nicaragua has sentenced Bishop Rolando Alvarez of Matagalpa to serve 26 years and 4 months in prison, for committing acts that "undermine the independence, sovereignty and self-determination of the people". These lies will never overcome Justice. pic.twitter.com/pZkE2BL0MO
A baby girl died after being left home alone in Cleveland for 10 days as her mother traveled without having made any arrangements for the 16-month-old's care, officials say. https://t.co/mStBQM8JI0
Május 20-án Párizsban újabb bírósági eljárás indul Nicolas Sarkozy ellen. „Bygmalion-ügy” – ez a neve annak a piar-cégnek, amelynek kirendeltsége részt vett Nicolas Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányában.
Így a vád szerint a Bygmalion segítségével kétszer több pénzt költöttek el a választási kampányra, mint amennyit a törvény megenged. Ezért az exelnökre, akit március 1-jén három évre (ebből kettő feltételes) ítéltek el az úgynevezett „kihallgatási ügy” kapcsán, még további 1 év szabadságvesztés várhat. Nicolas Sarkozy nem egyedüli vádlott ebben az ügyben, további 13 személyt fognak még vád alá helyezni. Valójában a Bygmalion-ügy perét március 17-én kellett volna elkezdeni, de a járvány miatt két hónappal elhalasztották.
Hogy is volt (a francia ügyészség szerint)?
2012-ben elnök „saját”, Unió egy Népi Mozgalomért (2015-től Republikánus párt) jobboldali párt támogatásával indult a választásokon. A francia jogszabályok szerint a választási kampány elnökjelölt teljes költsége abban az időben nem haladhatta meg a 22 millió 509 ezer eurót (azok számára, akik bekerültek a 2. fordulóba). A korlátozást azért vezettek be, hogy elméletileg a pénz segítségével egyik jelölt sem szerezzen jelentős előnyt másokkal szemben. De Sarközy-jelölt, az ügyészség állítása szerint, „annak ellenére, hogy tudta, hogy közel van a kiadási határ túllépéséhez, nem tett semmit a helyzet javítása érdekében.
Ennek eredményeként, a vizsgálat szerint, „minimum 42,8 millió eurót” költött a választási kampányra. A „felesleges” pénzt nem a jelölt választási alapjába, hanem pártja számlájára írták, amely állítólag rendezvényszervezési szolgáltatás rendelt (Event & Cie néven) a Bygmalion kirendeltségétől.
Ugyanakkor a vád szerint a rendezvényeket vagy egyáltalán nem tartották meg, vagy látszólagosan, költségeik pedig jelentősen magasabbak voltak. A vizsgálat azonban nem talált elegendő bizonyítékot arra, hogy maga Nicolas Sarkozy adott utasítást, hogy hozzák létre „a hamis utalási dokumentációt és kettős könyvelést”, vagy, hogy egyáltalán tudott róla.
A még 2017-ben a bíróságra benyújtott határozatban az áll, hogy „a nyomozás során nem derült ki, hogy ő (Sarkozy) adott volna utasítást, résztvevője lett volna vagy akár tájékoztatták volna az utalásokkal való csalásokról.
Ezért, ellentétben a többi 13 vádlottal, akiket „okirat hamisítással”, „csalással” vádolnak, Franciaország exelnöke elleni vád csak egy cikkelyt tartalmaz: „A választási kampány illegális finanszírozása”. Tehát maximum 1 év börtönbüntetéssel és 3750 euró pénzbírsággal sújtható.
Nicolas Sarkozy álláspontja
Nicolas Sarkozy március elején a Le Figaro francia kiadványnak adott interjújában külön kihangsúlyozta, hogy a nyomozás nem tudott többet felmutatni. „A vád minősítéséről beszélünk, és csak arról. Már több mint 360 000 eurót fizettem ki saját zsebből. És mivel (az állam) semmit sem térített meg (választási) kampányomért (2012), a „sarkothon” engedélyezte, hogy 11 millió eurót gyűjteni a se pártom adósságainak kifizetésére. Nem követtem el bűncselekményt, a bíróságon be fogjuk bizonyítani. Kampányom nem a francia adófizetők pénzéből volt megszervezve. De az adófizetők kétségtelenül kíváncsi lennének azokra a jelentős pénzügyi költségekre, amelyek az ellenem folytatott nyomozások során merültek fel. Az átláthatóság mindenkire vonatkozik” – mondta a francia exelnök.
Kétszer ugyanabba a folyóba?
Hogy érthetőbb legyen, mire gondol, ki kell emelni, a „sarkothon” egy jótékonysági gyűjtés, amelyet az Unió egy Népi Mozgalomért párt támogatói körében folytatnak, hogy fedezzék az elnökválasztás 2. fordulójába bekerült elnökjelölt (Nicolas Sarkozy) kampányköltségeit, amit a szabályok szerint az államnak kellene, megtérítenie. Az összeg 10 691 775 euró. Az állam viszont nem térítette vissza a pénzösszeget a finanszírozás megsértésére hivatkozva. Akkoriban a finanszírozási határ 363 615 euróval történő túllépéséről volt szó.
Eddig senki sem vádolta meg Sarkozyt azzal, hogy döntést hozott volna vagy tudott róluk. Ezen kívül annak a lehetőségét, hogy Franciaország exelnöke elleni eljárás többé-kevésbé pozitív eredménnyel zárulhat, mi több még akár fel is menthetik, egy rendkívül ritka körülmény okozhatja.
Reno van Ruimbeck, az ügyben érintett nyomozó azt állítja, hogy Sarkozy cselekedetei – nem bűncselekmények. És nem volt hajlandó aláírni az előző nyomozó, Turner határozatát. Ezért valószínűleg a védelem a bíróságon felhasználja ezt a tényt. A francia exelnök védelmét a perben régi barátja és ügyvédje, Tierri Erzog képviseli, akit vele együtt március 1-jén már elítéltek a „lehallgatási ügy” kapcsán. Mint ismeretes, Erzogot 5 évre eltiltották az ügyvédi gyakorlattól, de mivel fellebbezést nyújtott be, az ítélet nem jogerős.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Május 20-án Párizsban újabb bírósági eljárás indul Nicolas Sarkozy ellen. „Bygmalion-ügy” – ez a neve annak a piar-cégnek, amelynek kirendeltsége részt vett Nicolas Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1621946400
[modified] => 1621932364
)
[title] => Újra elítélhetik Nicolas Sarkozy francia exelnököt és 13 „barátját”
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=48512&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48512
[uk] => 48108
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48109
[image] => Array
(
[id] => 48109
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-2021-05-20t233920908.jpg
[original_lng] => 59445
[original_w] => 800
[original_h] => 528
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-2021-05-20t233920908-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-2021-05-20t233920908-300x198.jpg
[width] => 300
[height] => 198
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-2021-05-20t233920908-768x507.jpg
[width] => 768
[height] => 507
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-2021-05-20t233920908.jpg
[width] => 800
[height] => 528
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-2021-05-20t233920908.jpg
[width] => 800
[height] => 528
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-2021-05-20t233920908.jpg
[width] => 800
[height] => 528
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/1-2021-05-20t233920908.jpg
[width] => 800
[height] => 528
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1621921566:12
[_thumbnail_id] => 48109
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2252
[_oembed_bae6b1676ce7490c275e1075edaa144f] =>
Affaire des "écoutes": Nicolas Sarkozy déclaré coupable de corruption et de trafic d'influence #AFPpic.twitter.com/Z9hBXeI9Uv
Megkezdődött csütörtökön a párizsi büntetőbíróságon az a per, amelyben Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek (2007-2012) három hónapon belül másodszor kell az igazságszolgáltatás elé állnia. A volt elnöknek további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozásáért, illetve azért kell felelnie, mert ő és a pártja többet költöttek el a kampányra a megengedettnél.
A pert eredetileg márciusban tartották volna meg, de el kellett halasztani, mert az egyik fővádlottnak, a kampánystáb volt helyettes vezetőjének és egyben könyvvizsgálójának, Jérome Lavrilleux-nek az ügyvédjét koronavírussal ápolták.
Nicolas Sarkozyt március 1-én nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet.
A volt elnök a per nyitónapján nem jelent meg a bíróságon. Előzetesen jelezte, hogy csak az őt érintő tárgyalási napokon lesz jelen, amelyek a június 14-én kezdődő héten esedékesek. A per június 22-ig tart. Az illegális kampányfinanszírozási ügyben a volt elnök egy év börtönbüntetéssel és 3750 eurós pénzbüntetéssel sújtható.
A vádhatóság azzal gyanúsítja Nicolas Sarkozyt, hogy a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután Jérome Lavrilleux elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkora már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.
Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsítják, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást.
Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012. decemberben nem hagyta jóvá Nicolas Sarkozy 2012-es kampányának elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál). Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába.
Nicolas Sarkozy úgy tekinti, hogy a büntetését már megfizette azzal, hogy visszatérítette a 363 ezer eurót. Ezt követően azonban fény derült arra is, hogy a túlköltekezést a volt államfő pártja kettős könyveléssel próbálta meg fedezni, s feltehetően a megengedett összegnek a dupláját költötte el. Az ügyészség szerint erről a volt elnöknek is tudomása lehetett.
A vádirat arra emlékeztet, hogy Nicolas Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.
A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezettel vádolják. A nyomozás ugyanakkor azt nem tudta megállapítani, hogy az exelnök kezdeményezésére hozta-e létre a stábja az illegális finanszírozási rendszert, sem azt, hogy ő valamilyen formában részt vett benne, illetve tudott a részleteiről. Az ügyészség csak azzal vádolja, hogy figyelmen kívül hagyta a könyvvizsgáló 2012 márciusban és áprilisban küldött írásos figyelmeztetéseit a törvénytelen túlköltekezésről.
Nicolas Sarkozy 2012-ben eredetileg csak egy villámkampányt tervezett 15 nagygyűléssel, amelyből csak 3-4 lett volna kifejezetten nagyszabású. A nyomozás arra világított rá, hogy az elképzelés időközben megváltozott, a kampánystáb egyre több hang- és fénytechnikát rendelt meg „grandiózus és milliméterre kiszámított rendezéssel” egyre látványosabb nagygyűlésekhez, ezért a költségek megugrottak, a könyvvizsgáló pedig hiába küldte a figyelmeztető üzeneteket, az akkori államfő végül több mint negyven meetinget tartott, amelyek a vádirat szerint „nagyon gyorsan” követték egymást és az utasítások teljes improvizációja jellemezte őket.
Miután a költségek „látványosan elszálltak”, azok politikai és pénzügyi következményeinek elkerülése érdekében a pártvezetés a kampányszámlák „megtisztításáról” döntött – olvasható a vádiratban. A kettős könyvelésnek köszönhetően a nagygyűlések költségeit lecsökkentették, és az összeg egy részét közvetlenül a jobbközép kormánypártnak számlázták ki fiktív rendezvények feltüntetésével. A kampány vezetői tagadják a csalást, azt állítják, hogy a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion vezetői a saját zsebükre dolgoztak.
Betegség miatt szerdán májusra halasztotta el a párizsi büntetőbíróság azt a pert, amelyben Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek ismét az igazságszolgáltatás elé kell állnia.
A volt elnöknek további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozásáért, illetve azért kell felelnie, mert ő és a pártja többet költöttek el a kampányra a megengedettnél. A halasztás oka, hogy az egyik fővádlott, a kampánystáb volt helyettes vezetőjének és egyben könyvvizsgálójának, Jérome Lavrilleux-nek az ügyvédjét koronavírussal intenzív osztályon ápolják.
Nicolas Sarkozyt március 1-jén nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet. Az illegális kampányfinanszírozási ügyben a volt elnök egy év börtönbüntetéssel és 3750 eurós pénzbüntetéssel sújtható.
A vádhatóság azzal gyanúsítja Nicolas Sarkozyt, hogy a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettnél többet költsön el a nagygyűléseire. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután Jérome Lavrilleux elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkora már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben.
Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012 decemberében nem hagyta jóvá Nicolas Sarkozy 2012-es kampányának elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál. Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába. Nicolas Sarkozy úgy tekinti, hogy a büntetését már megfizette azzal, hogy visszatérítette a 363 ezer eurót.
Ezt követően azonban fény derült arra is, hogy a túlköltekezést a volt államfő pártja kettős könyveléssel próbálta meg fedezni, és feltehetően a megengedett összegnek a dupláját költötte el. Az ügyészség szerint erről a volt elnöknek is tudomása lehetett. A vádirat arra emlékeztet, hogy Nicolas Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.
A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással, és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezettel vádolják. A nyomozás ugyanakkor azt nem tudta megállapítani, hogy az exelnök kezdeményezésére hozta-e létre a stábja az illegális finanszírozási rendszert, sem azt, hogy ő valamilyen formában részt vett benne, illetve, hogy tudott a részleteiről. Az ügyészség csak azzal vádolja, hogy figyelmen kívül hagyta a könyvvizsgáló 2012 márciusában és áprilisában küldött írásos figyelmeztetéseit a törvénytelen túlköltekezésről.
Степан Латыпов был активистом так называемой Площади перемен— дворе на севере Минска, ставшего точкой сбора протестующих против результатов президентских выборов в стране летом 2020 года. На суде он сказал отцу, что ему угрожают взяться за родственников и соседей, если он не сознается в уголовном преступлении.
Belarusian activist, political prisoner Stsiapan Latypau cut his throat in the courtroom today. He was threatened with the persecution of his family if he didn't admit himself guilty. This is the result of state terror, repressions,torture in Belarus. We must stop it immediately! pic.twitter.com/oNWn06TjOI
— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) June 1, 2021
German police on Tuesday said they detained a 38-year-old man suspected of leaving a human head in front of the courthouse in #Bonn, #Germany.
A body was found a few hundred meters away on the Rhine River. Police said they believe the body belongs to the severed head. pic.twitter.com/Z5wGJwzt9H
Climate activist Greta Thunberg is expected to stand trial in a London court charged with a public order offence over a protest outside an oil and gas conference last year https://t.co/0MoyAJLx2D
