Több mint 14 ezer földmozgást észleltek két hét alatt a görögországi Szantorini szigetétől északkeletre az Athéni Egyetem adatai szerint.
Az egyetem szeizmológiai laboratóriuma által szerdán közzétett adatok a január 26. és február 9. közötti időszakra vonatkoznak. Csak szerdán és csütörtökön összesen több mint kétszázszor rengett a föld – közölte a görög Geodinamikai Intézet. Sok bírálat éri az utóbbi időben a szigeten zajló építkezését, ahol az épületek sűrűsége akár az ötszörösét is elérheti a görögországi átlagnak.
A Proto Thema című lap írása szerint a szigeten nincs minden épületnek építési engedélye, és nincs összehangolt városfejlesztés. A lap figyelmeztetett, hogy a földrengések okozta földcsuszamlások házakat söpörhetnek el.
Vaszilisz Hatzipetrosz, a helyi mérnökszövetség építésze azt mondta a Proto Themának, hogy a sziget egyetlen építkezési terület, ahol minden négyzetmétert idegenforgalmi célokra használnak.
Hatzipetrosz szerint az épületek többsége ugyan földrengésbiztos, de a talajjal kapcsolatos geotechnikai tanulmányok hiánya bizonytalansághoz vezet. „Egy épület földrengésbiztonságát pontosan ki lehet számítani, de nem ismert, mi zajlik a mélyben alatta” – mondta.
A probléma nyilvánvaló a sziget kráterének széle mentén, ahol a meredek lejtők ellenére szállodákat és vendégházakat építettek. Sok épületben úszómedence van, ami tovább növeli a terhelést, és egy földrengés esetén a mozgó víztömeg is károkat okozhat. Ezért a hatóságok két és fél hete, a földmozgások kezdetekor felszólították a tulajdonosokat, hogy ürítsék ki a medencéket.
A folytatódó földmozgások miatt a kutatók két víz alatti szeizmográfot kiemeltek, hogy értékeljék az adatokat – közölte Efthimisz Lekkasz, a görög földrengésfigyelő szolgálat vezetője. A szeizmográfokat a talaj hullámzásának és vibrációjának a rögzítéséhez használják.
A földrengéskutatók figyelmeztettek, hogy a kisebb földmozgások a jelek szerint nem állnak le, és hetekig vagy akár hónapokig is eltarthatnak, és attól is tartanak, hogy a kisebb mozgásokat hatos erősségű földrengés is követheti.
Több kisebb, illetve egy ötös erősségű földmozgást is észleltek csütörtökre virradóra Lekkasz szerint, de a hatos vagy ennél erősebb „főrengés” csak ezután következhet. Az ilyen erősségű rengések már nagyobb károkat is okozhatnak, és szökőárat is előidézhetnek.
Hétfő este történt az eddigi legerősebb – 5,3 fokozatú – rengés a görög Geodinamikai Intézet adatai szerint. A tudósok árapálymérőket helyeznek el az északkeleti partvidéken a földrengés epicentrumával szemben a hullámok megfigyelésére.
Yunanistan’ın Santorini Adası çevresinde başlayan sismik hareketlilik devam ediyor. Bölgede 26 Ocak'tan bu yana deprem fırtınası yaşanıyor. Son deprem ise bu sabah saatlerinde meydana geldi. AFAD saat 06.36'da meydana gelen depremin büyüklüğünü 4,5 olarak duyurdu. Yunanistan ise… pic.twitter.com/sZ1y3vE7LL
Dróntámadásban halt meg a legtöbb civil Ukrajnában januárban – derült ki egy ENSZ-jelentésből.
A Reuters által ismertetett dokumentum szerint az ukrajnai háborúban az előző hónapban 139 civil halt meg, 738-an pedig megsebesültek. A halálesetek 27 százalékát és a sérülések 30 százalékát okozták rövid hatótávolságú drónok.
A drónok, amelyeket a háború kezdetén leginkább segédeszköznek tekintettek, mára az ukrajnai háború egyik legfontosabb fegyverévé váltak: 2024-ben mind Ukrajna, mind Oroszország jóval több mint egymillió darabot gyártott belőlük.
Az ENSZ szerint összesen közel 12 500 civil halt meg a háborúban, köztük 650 gyermek. Oroszország rendre tagadja, hogy szándékosan célozna civileket.
Mintegy háromezer ember halt meg Goma városában, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, miután a lázadók elfoglalták azt a kongói hadsereggel folytatott napokig tartó heves harcok után – jelentette az ENSZ.
Vivian van de Perre, az ENSZ kongói missziójának helyettes vezetője szerdán elmondta, hogy eddig kétezer holttestet gyűjtöttek össze Goma utcáiról az elmúlt napokban, és kilencszáz holttest még mindig a gomai kórházak hullaházaiban van.
„Arra számítunk, hogy ez a szám növekedni fog” – mondta az újságíróknak egy videóhívásban, abból a városból nyilatkozva, amely körülbelül kétmillió ember otthona. „Bizonyos területeken még mindig sok bomló holttest található.”
A holttestek összegyűjtése azt követően kezdődött meg, hogy a lázadók szövetsége, az Alliance Fleuve Congo (AFC) – amely az M23 fegyveres csoportot is magában foglalja – keddtől tűzszünetet hirdetett válaszul a kinshasai rezsim által okozott humanitárius válságra.
A kormány azonban kedden hamis kommunikációnak nevezte a tűzszünetet, és az ENSZ szerint szerdán továbbra is heves harcokról érkeztek jelentések a konfliktus fő helyszínéről, Dél-Kivu tartományból.
A több mint százmillió lakosú Kongói Demokratikus Köztársaság évtizedek óta etnikai feszültségekkel, illetve a föld- és ásványkincs-hozzáférésért vívott harcokkal terhelt erőszakot él át, amely a világ egyik legnagyobb humanitárius válságát idézte elő.
Kongó, az Egyesült Államok és az ENSZ szakértői azzal vádolják a szomszédos Ruandát, hogy támogatja az M23-at, amely főként a kongói hadseregből több mint egy évtizede kivált harcosokból áll.
Ruanda kormánya tagadja ezt a vádat, de elismerte, hogy csapatai és rakétarendszerei jelen vannak Kelet-Kongóban a saját biztonságuk érdekében – jelentette az Associated Press. Ruanda elnöke, Paul Kagame hétfőn a CNN-nek elmondta, hogy nem tudja, jelen vannak-e ruandai katonai erők Kongóban, de kijelentette, hogy országa megteszi a szükséges lépéseket önmaga védelmében.
Fennállásának hat hónapja alatt az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerek erői több mint 220 műveletet hajtottak végre Oroszország mélységi területei ellen több mint 3500 drón indításával – jelentette ki hétfőn Vadim Szuharevszkij, az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerek erőinek parancsnoka a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a parancsnok elmondta: „Ha harci alkalmazásokról beszélünk, akkor 2024-et összegezve a hozzávetőleges adatok a következők: egységeink több mint 220 műveletet hajtottak végre az ellenség mélységi legyőzésére Oroszország területén. Több mint 3,5 ezer drónt indítottak.” Hangsúlyozta, hogy az ukrán drónbombázók és az azokat használó egységek „rendkívüli hatékonyságot” mutatnak.
„Például csak az elmúlt két hónapban a Nemesis egységeink több mint 15 darab drága Buk-M3-at, Tor-t és egyebet semmisítettek meg. Az érdekes mélységek közül ez például egy Buk-M3 elleni találat a szó szoros értelmében két héttel ezelőtt 57 kilométeres mélységben” – jegyezte meg Szuharevszkij.
A parancsnok azt is hangsúlyozta, hogy aktív munka folyik a különféle szoftverkomplexumok rendszerezése és a földi robotkomplexumok új taktikáinak kidolgozása érdekében. „Már megkezdtük a tengeri tevékenységek összetevőinek szinkronizálását és fejlesztését a védelem és a támadás szintjén. És úgy gondolom, hogy hamarosan áttérünk az ilyen tevékenységek gyakorlati elemeire” – tette hozzá Vadim Szuharevszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Fennállásának hat hónapja alatt az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerek erői több mint 220 műveletet hajtottak végre Oroszország mélységi területei ellen több mint 3500 drón indításával – jelentette ki hétfőn Vadim Szuharevszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738619160
[modified] => 1738608678
)
[title] => A pilóta nélküli rendszerek erői több mint 220 mélységi műveletet hajtottak végre Oroszország ellen fél év alatt
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=194777&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 194777
[uk] => 194783
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 194778
[image] => Array
(
[id] => 194778
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/szuharevszkij.jpg
[original_lng] => 39775
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/szuharevszkij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/szuharevszkij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/szuharevszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/szuharevszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/szuharevszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/szuharevszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/szuharevszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1738601422:2
[_thumbnail_id] => 194778
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1102
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d8bd5e9b361a1d7acdb4c8a2c367149d] =>
[_oembed_time_d8bd5e9b361a1d7acdb4c8a2c367149d] => 1738651888
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 3126
[1] => 41
[2] => 67169
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 819481
[1] => 582
[2] => 265228
[3] => 819482
)
[tags_name] => Array
(
[0] => orosz mélységi területek
[1] => statisztika
[2] => ukrán dróntámadás
[3] => Vadim Szuharevszkij
)
)
[4] => Array
(
[id] => 194175
[content] =>
Hivatalos bírósági adatok szerint 2022–2023-ban 5835 ukrán katona ült 10-15 napot fogdában alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás miatt – közölte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A bírósági hatalmi ág sajtóközpontja szerint 2022-ben 1569 katonát vontak közigazgatási felelősségre (fogdai őrizet) a büntetőtörvénykönyv 172-20. cikkelye alapján, 2023-ban pedig 426-ot. A 2024-es jelentés még nem készült el.
A hírportál megpróbálta kideríteni, hogy az ukrán büntető törvénykönyv 172-20. cikkelye alapján hány jegyzőkönyvet vettek fel katonákról a teljes körű háború kezdete óta. A Katonai Törvény- és Rendvédelmi Szolgálat megtagadta az ilyen adatok kiszolgáltatását, mivel korlátozott a hozzáférés hozzájuk.
Ukrajna közigazgatási szabálysértési törvénykönyvének 172-20. cikkelye értelmében alkoholt vagy kábítószert fogyasztó katonákat 17-34 ezer hrivnya pénzbüntetéssel vagy 10-15 napos elzárással büntetik, a bíróság döntése szerint. Ezenkívül a katonák bónuszok és harci fizetéspótlék nélkül maradnak. A fronton végzett feladatok ellátása során is kevesebb, mint 10 ezer hrivnyát kap a katona abban a hónapban, amikor iváson vagy kábítószer-fogyasztáson kapták.
Az elmúlt héten Ukrajna több száz orosz támadást szenvedett el különböző típusú fegyverekkel, beleértve legalább 750 támadó drón kilövését – írja az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hagyományos heti jelentésében elmondta, hogy a drónokon kívül az orosz hadsereg mintegy 1250 bombát és több mint 20 rakétát dobott le.
Csak az elszántság állíthatja meg az ilyen terroristákat. Folyamatosan dolgozunk partnereinkkel azon, hogy növeljük védelmi képességeinket, és csökkentsük Oroszország képességét Ukrajna terrorizálására. A nagy hatótávolságú képességek fontosak. Fontosak a szankciók. Fontos az olajár csökkentése. A legfontosabb, hogy mindent egységesen tegyünk, és határozottan védjük meg az életeket – mondta Zelenszkij.
A lap emlékeztetett, hogy január 26-án éjjel 72 orosz drónból 50-et lőttek le Ukrajna területe felett, további 9 „eltűnt a radarokról, egy pedig a levegőben veszett el”.
Oroszország egy hét alatt több száz drónt, bombát és tucatnyi rakétát indított Ukrajna ellen, az ukrán védelmi erők több mint 30 rakétát és több mint 300 drónt semmisítettek meg – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij kifejtette: „Csak ezen a héten az ukrán védelmi erők 33 rakétát, köztük ballisztikusakat, és 311 csapásmérő drónt lőttek le a légterünkben”. További 136 ellenséges drón nem érte el célját. Az államfő köszönetet mondott azoknak a katonáknak, akik védik Ukrajna egét.
Az elnök szerint az orosz hadsereg mindössze egy hét alatt mintegy 550 csapásmérő drónt, csaknem 60 különféle típusú rakétát és több mint 660 légibombát használt, ezért az ukrán légvédelem megerősítésére szólította fel a partnereit. „A több Patriot Ukrajnának több élet védelmét jelenti. A nagyobb távolság Ukrajna számára több garanciát jelent az orosz háború leállítására” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország egy hét alatt több száz drónt, bombát és tucatnyi rakétát indított Ukrajna ellen, az ukrán védelmi erők több mint 30 rakétát és több mint 300 drónt semmisítettek meg – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737311280
[modified] => 1737294629
)
[title] => Zelenszkij: az elmúlt héten az ukrán légvédelem több mint 30 ellenséges rakétát és több mint 300 drónt lőtt le
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=192977&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 192977
[uk] => 192994
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 192978
[image] => Array
(
[id] => 192978
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/zelenszkij-haditanacs.jpg
[original_lng] => 29846
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/zelenszkij-haditanacs-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/zelenszkij-haditanacs-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/zelenszkij-haditanacs.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/zelenszkij-haditanacs.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/zelenszkij-haditanacs.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/zelenszkij-haditanacs.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/zelenszkij-haditanacs.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1737293827:2
[_thumbnail_id] => 192978
[_edit_last] => 12
[views_count] => 917
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a21c911fdbbb8073396a13c7c5fae5cb] =>
2024-ben az Ukrán Nemzeti Rendőrség munkatársai csaknem 5,5 tonna kábítószert (több mint 20 millió adagot) foglaltak le a törvénytelen forgalomból, ezek értéke meghaladja a 2,6 milliárd hrivnyát.
Erről az Ukrán Nemzeti Rendőrség vezetője, Ivan Vihivszkij beszélt.
Hozzátette, hogy a rendőrség fő célja, hogy minél több drogkartellt leplezzen le, így csökkentve az illegális kábítószerek forgalmát az országban.
Ezen kívül közel 39 ezer bűnügyi eljárás vádiratát nyújtották be a bíróságra. Az ügyek között 143 szervezett bűnözői csoportot és bűnszervezetet említettek, amelyek több mint 2 ezer kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt követtek el.
Az orosz–ukrán háborúban harcoló észak-koreai csapatok körében a halálos áldozatok és sebesültek száma mára meghaladhatta a háromezret. A jelentések szerint 300-an veszíthették életüket, és 2700-an szenvedtek sérüléseket – írta hétfőn a Reuters, egy dél-koreai parlamenti képviselőre hivatkozva, aki az ország hírszerzésétől kapott tájékoztatást.
A törvényhozó arról beszélt a hírszerző szolgálatra hivatkozva, hogy az észak-koreai vezetés a jelek szerint arra utasította katonáit, hogy kövessenek el öngyilkosságot, robbantsák fel magukat, hogy elkerüljék a fogságba esést – számolt be a 24.hu.
Az ukránok által elfogott észak-koreai katonák nem mutattak szándékot arra, hogy Dél-Koreába jöjjenek, bár Dél-Korea együttműködne Ukrajnával, ha erre felkérnék – jelentette a Yonhap hírügynökség szintén a hírszerzésre hivatkozva.
Tavaly majdnem 65 ezer büntetőeljárás indult csalás vádjával. A bíróságra minden negyedik ügy jut el.
Erről az Opendatabot számolt be.
2024-ben összesen 64 978 csalásos ügyet nyitottak. Ez 21%-kal kevesebb, mint 2023-ban, amikor rekordmennyiségű, 82 609 ilyen ügyet indítottak.
Tavaly a csalásos ügyek száma 2,4-szeresére csökkent. Míg az első negyedévben havonta átlagosan körülbelül 8 ezer ilyen ügyet nyitottak, addig az utolsó negyedévben már csak 3,3 ezer ügyet.
Tavaly 15 607 ügy jutott el a bíróságra. Ez az összes 2024-ben indított ügy 24%-a. Összehasonlítva, 2022-ben és 2023-ban ez az arány csak 18% volt.
Emlékeztetőül, Ukrajna Pénzügyi Ellenőrzési Szolgálata 2024 első kilenc hónapjában több mint 1,3 millió gyanús pénzügyi tranzakcióról kapott értesítést. Ez már 27%-kal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában.