Az Európai Bizottság keresetet indít Málta ellen az uniós bíróságon az úgynevezett aranyútlevél-program miatt, amely lehetővé teszi a tehetős külföldiek számára, hogy egy bizonyos díj megfizetése vagy befektetések ellenében máltai állampolgárságot vásároljanak az országhoz való mindennemű kötődés nélkül – közölte szerdán a brüsszeli testület.
A máltai útlevél birtoklása lehetővé teszi az unión kívüli külföldiek számára, hogy az EU-s országokban éljenek és dolgozzanak. A bizottság szerint ez a gyakorlat nem egyeztethető össze az uniós jogszabályokkal.
Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően Málta felfüggesztette ezt a rendszert az orosz és fehérorosz állampolgárok számára, azonban más országok polgárainak továbbra is nyitott maradt az állampolgárság-vásárlási lehetőség.
Az EU végrehajtó testülete áprilisban felszólítást küldött a máltai kormánynak a visszás gyakorlat teljes mértékű megszüntetése végett, Valletta azonban nem foglalkozott kielégítően a bizottság által felvetett aggályokkal. Az EU tavaly Ciprus és Bulgária ellen is eljárást indított hasonló okokból. A két ország le is állította programját, Málta azonban egyelőre elzárkózik ettől, mivel az aranyútlevél-program jelentős bevételt jelent az ország számára.
A szigetország 2013 óta 1,1 milliárd eurónyi jövedelemre tett szert a programnak köszönhetően.
A ciprusi letelepedési kötvények az elmúlt években közkedveltek voltak az oroszok, az ukránok, a kínaiak és a kambodzsaiak körében.
Ciprus több ezer nem uniós állampolgárnak adott illegálisan ciprusi állampolgárságot 2007 és 2020 között – mondta el Müron Nikolatosz, az illetékes nyomozóbizottság elnöke hétfőn a szigetország fővárosában, Nicosiában.
A botrányban politikusok, jogászok, egyházi személyek és tisztségviselők érintettek. Az átvizsgált 6779 eset 53 százaléka, összesen 3609 ember jutott ciprusi állampolgársághoz illegálisan. A helyi igazságügy igyekszik tisztázni, pontosan kikről van szó. Az Európai Unió által is szorgalmazott nyomozás körülbelül kilenc hónapig tartott.
Az aranyútlevél-, illetve aranyvízum-programok keretében egyes tagországok állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt kínálnak külföldieknek pénzért vagy befektetésekért cserébe.
Az aranyútlevél-programot 2013-ban vezették be Cipruson, hogy enyhítsék a 2008-as pénzügyi válság negatív hatásait. A ciprusi állampolgárságért cserébe legalább 2,5 millió eurót kellett befektetni az országban. Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök szerint összesen 9,7 milliárd euró jött össze a befektetésekből.
Az aranyútlevelek kiadása önmagában nem illegális. Azonban az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió egy tavalyi dokumentumfilmje számos visszásságra derített fényt a ciprusi programmal kapcsolatban. A filmben beépített újságírók egy képzeletbeli, elítélt kínai befektető közvetítőiként léptek fel, és titokban filmre vették, ahogy egy magas rangú állami tisztségviselő, egy képviselő és egy jogász segíti állampolgársághoz jutni az ügyfelet. A ciprusi jogszabályok szerint nem juthat letelepedési kötvényhez az, akinek neve szerepel a bűnügyi nyilvántartásban.
A Reuters hírügynökség 2019 októberében beszámolt róla, hogy Hun Sen kambodzsai miniszterelnök bizalmasai és családtagjai is ciprusi útlevélhez jutottak. Az al-Dzsazíra 2020 augusztusában arról tájékoztatott, hogy legalább 60 ember jelenthet biztonsági kockázatot, akik 2017 és 2019 között nyertek állampolgárságot Cipruson. A ciprusi letelepedési kötvények az elmúlt években közkedveltek voltak az oroszok, az ukránok, a kínaiak és a kambodzsaiak körében.
A ciprusi vezetés 2020 novemberében felfüggesztette a programot, miután az EU többször felhívta Nicosia figyelmét, hogy az útlevélprogram növelte a korrupciót az adócsalást és a pénzmosási tevékenységeket a szigetországban.
Az Európai Bizottság tavaly közölte: kötelezettségszegési eljárást indít Ciprus és Málta ellen az aranyútlevelekkel történő kereskedés miatt. A bizottság szerint az ilyesfajta programok az EU egészére hatással vannak, mert a dokumentumok megvásárlója automatikusan uniós állampolgár lesz, és élvezi az ezzel járó összes társadalmi és politikai jogot. A testület szerint, az EU-s állampolgárság befektetés útján történő megszerzése- az érintett tagállammal való tényleges kapcsolat nélkül – aláássa az uniós állampolgárság lényegét.
