A közép-afrikai Burundiban szabadon engedik a rabok csaknem 40 százalékát Evariste Ndayishimiye elnök hétfőn közzétett kegyelmi rendelete alapján. A rendelet indoklása szerint a börtönök túltelítettségén akarnak enyhíteni több mint 5200 fegyenc szabadlábra helyezésével.
A kínzás eltörléséért síkra szálló egyik katolikus segélyszervezet szerint jelenleg 13 200-an raboskodnak az ország börtöneiben, amelyekben elvileg csak 4100 fegyenc elhelyezésére van hely.
A politikai foglyok nagy részét kizárták a kegyelemből
A rendelet szerint a héten azok szabadulhatnak, akiket legfeljebb öt év szabadságvesztésre ítéltek.
Kivételt képeznek azok, akik bűnszervezetek tagjai, illetve veszélyeztették az állambiztonságot. Ugyanakkor a szabadlábra kerülők körébe tartoznak a korrupciós bűncselekmények elkövetői azzal, hogy visszafizetik az elsikkasztott összegeket.
A feltételek miatt számos politikai fogvatartottat eleve kizártak a kegyelemből – sérelmezte Pacifique Nininahazwe, a civil társadalom egyik száműzetésben élő képviselője. Hozzátette, hogy szerinte az elnök döntése nem a társadalmi megbékélést szolgálja.
Evariste Ndayishimiye nyugalmazott tábornok a május 20-án rendezett elnökválasztás nyomán került hatalomra Burundiban.
Százegy nőt és lányt szabadított ki embercsempészek fogságából a burundi rendőrség – közölték a kelet-afrikai ország hatóságai kedden.
A nőket a főváros, Bujumbura egyik külkerületében tartották fogva két héten át.
– A rendőrség megállapította, hogy a százegy nő és lány viszontagságos állapotok közé került, megfosztották szabadságuktól, illetve „elszigetelték őket a külvilágtól úgy, hogy még a családjaik sem ismerték a hollétüket” – mondta Moise Nkurunziza, a rendőrség helyettes szóvivője.
A tisztségviselő úgy fogalmazott, hogy egy bérelt házban rejtette el őket egy cég, amely látszólag szakácsnak képez ki nőket, valójában azonban abban segít, hogy arab országokba – a jelen esetben Szaúd-Arábiába, Katarba és Ománba – csempésszék őket, ahol a legtöbbször szexuálisan kizsákmányolják vagy más jellegű munkára kényszerítik őket.
Az üggyel kapcsolatosan eddig két embert vettek őrizetbe, a kiszabadított nőket és lányokat a rendőrség kikérdezi. A cég, amely ellen embercsempészet gyanúja miatt nyomozást indítottak, irodákkal rendelkezik Tanzániában, Kenyában és Ugandában is.
David Ninganza, egy helyi jótékonysági szervezet szóvivője szerint az embercsempészek jövedelmező állásokkal kecsegtetik a szegény sorból származó lányokat, akik végül az Arab-félszigeten kötnek ki, ahol szexuális és gazdasági kizsákmányolás, illetve akár szervkereskedelem áldozataivá válnak.
Szívrohamban, 55 éves korában meghalt Burundi elnöke, Pierre Nkurunziza – tudatta a BBC a burundi kormányra hivatkozva.
Nem érezte jól magát, ezért szombaton vitték kórházba, ahol javult az állapota, hétfőn azonban megállt a szíve, az újraélesztés pedig sikertelen volt.
Nkurunziza 15 éven keresztül vezette Burundit. 2005-ben, véres polgárháború után került hatalomra, amelyben 300 ezer embert halt meg. A 2015-ös elnökválasztás is erőszakba fulladt, miután Nkurunziza harmadszor is elnyerte az államfői tisztséget, holott bírálói szerint nem is indulhatott volna.
A múlt havi választáson – alkotmánymódosítással – ismét elindult és mandátumot szerzett, de úgy döntött nyugdíjba vonul. Ehhez 540 000 dolláros nyugdíjat és luxusvillát kapott.
Tevékenységét rengeteg kritika érte az emberi jogok széleskörű megsértése miatt. A Human Rights Watch szerint kivégzések, önkényes letartóztatások, szexuális erőszak, zsarolás, verések és megfélemlítés köthető a nevéhez. Politikai ellenfeleit és az újságírókat gyakran börtönbe záratta.
Nkurunziza legutóbb akkor került a hírekbe, amikor kormánya kiutasította az Egészségügyi Világszervezet (WHO) helyi képviseletének vezetőjét és három munkatársát, miután a koronavírus-járványra hivatkozva aggodalmukat fejezték ki az elnökválasztási kampányrendezvények megtartása miatt.
