Az aszály sújtotta Namíbia arra készül, hogy 723 vadállatot, köztük 83 elefántot öl le a lakosság élelmiszerhiányának enyhítése érdekében – jelentette be a délnyugat-afrikai ország környezetvédelmi minisztériuma.
A minisztérium hétfői tájékoztatója szerint olyan területeken ritkítják meg a vadállományt, ahol az állatoknak is kevés az élelem, a legelő és a víz.
Afrika déli része évek óta nem tapasztalt, súlyos aszállyal küzd, Zimbabwéban, Zambiában és Malawiban már élelmezési válsághelyzetet kellett kihirdetni, Lesotho és Namíbia pedig humanitárius segítséget kért. Az ENSZ szerint
Az ország lakossága csaknem felének az élelmezése veszélybe kerülhet a következő hónapokban.
A környezetvédelmi tárca szerint amennyiben a hatóságok nem lépnek közbe, a súlyos szárazság miatt egyre inkább ki fog éleződni az élethalálharc az emberek és a vadállatok között.
A 83 elefánt mellett, 30 víziló, 60 bölény, 50 impala, 100 csíkos gnú, 300 zebra és 100 jávorantilop került föl a kilövendő állatok listájára.
Hétfőig 157 állatot már levadásztak, amivel 56 800 kilogramm húst nyertek a lakosság számára.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy az intézkedésre szükség van, és az összehangban van az alkotmánnyal, ugyanis az ország természeti erőforrásait a lakosság javára kell fordítani.
Becslések szerint több mint 200 ezer elefánt él öt dél-afrikai állam – Zimbabwe, Zambia, Botswana, Angola és Namíbia – területén. Tavaly viszont az aszály miatt elefántok százai pusztultak el Botswanában és Zimbabwéban.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) figyelmeztetett pénteken, hogy Észak-Dárfúr tartományban éhínség alakulhat ki, ha nem csillapodnak a térségben zajló harcok. A szervezet arra szólította fel az összecsapó feleket, hogy engedjék be a területre a humanitárius segélyszállítmányokat.
Nairoibi virtuális sajtókonferenciáján Leni Kinzli, a szervezet régiós szóvivője azt mondta, az élelmiszer-bizonytalanság decemberben legkevesebb 1,7 millió dárfúrit érintett, „ez a szám pedig ma vélhetően sokkal magasabb”.
Szudánban tavaly áprilisban robbant ki fegyveres konfliktus az Abdel Fattáh al-Burhán tábornok vezette hadsereg és a Mohamed Hamdan Dagalo irányítása alatt álló Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF), valamint az utóbbival szövetséges milíciák között. A tartomány nagy részét az RSF, illetve a vele szövetséges milíciák irányítják, nemrég pedig ostrom alá vették a tartomány székhelyét, el-Fásirt, ahová a harcok elől korábban már mintegy félmillió civil menekült.
Kinzli figyelmeztetett, hogy a városban rendkívül nehéz a helyzet, az ostrom miatt pedig az ott élők nem tudnak elmenekülni. Hozzátette, hogy a környékbeli menekülttáborban már 20 gyerek halt éhen az utóbbi hetekben, az emberek pedig kétségbeesésükben füvet és mogyoróhéjat esznek.
Márciusban a szudáni hatóság visszavonták a WFP engedélyét, melynek értelmében segélyeket vihetett a térségbe Csád Adré nevű városából. A hatóságok azzal indokolták a döntést, hogy ezt az utat az RSF használja fegyvercsempészetre.
Jóllehet a csádi Tinából továbbra is legálisan szállíthatnának segélyeket, a szóvivő azt mondta, az a terület túl veszélyes a segélymunkások számára.
„A WFP-nek jelenleg 8000 tonna élelmiszere várakozik csádi raktárakban, szállításra készen, de nem tudunk vele mit kezdeni” – figyelmeztetett.
Több mint hétmillió embert fenyegethet súlyos élelmiszerbizonytalanság Dél-Szudánban májustól júliusig az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) helyi idő szerint kedden közzétett jelentése szerint.
A római székhelyű szervezet szerint a válságot elsősorban a gazdasági nehézségek miatt kialakult infláció, az országban dúló erőszak, valamint az évek óta visszatérő áradások okozzák.
A világ legfiatalabb országában, mely 2011-ben nyerte el függetlenségét Szudántól az ENSZ adatai szerint 2023 utolsó negyedévében 35 százalékkal nőtt az erőszakcselekmények száma a korábbi időszakhoz képest.
Az országban 2013 decemberében elmérgesedett a viszály az eltérő etnikai csoporthoz tartozó Salva Kiir elnök és helyettese, Riek Machar között, aminek következtében polgárháború tört ki. A harcok csaknem 400 ezer halálos áldozatot követeltek.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az afrikai állam – a gazdasági bizonytalanság, az éghajlatváltozás és a szomszédos Szudánból érkező menekültáradat miatt – még mindig súlyos humanitárius válsággal küzd.
Több mint félmillióra nőtt azon gyerekek száma, akik súlyos alultápláltságtól szenvednek Szomáliában. Ez a szám nagyobb, mint a 2011-es éhínség idején, amikor több tízezer gyerek vesztette életét – jelentette be az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
„Több mint félmillió gyereket fenyeget olyan halálozás, amely elkerülhető lenne” – jelentette ki James Elder, az UNICEF szóvivője genfi sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy ilyen nagy számmal még egyetlen országban sem találkoztak ebben az évszázadban.
Az ENSZ már korábban arra figyelmeztetett, hogy Szomáliában éhínség törhet ki a következő hónapokban, miután a kelet-afrikai térségben, „Afrika szarván” már az egymást követő ötödik esős évszak maradt el.
A 2011-es szomáliai éhínség több mint negyedmillió életet követelt, a halottak mintegy fele volt gyerek.
A becslések szerint Szomáliában több mint 513 ezer, öt év alatti gyerek szenved súlyos alultápláltságtól, ami azt jelenti, hogy többszörösére nőtt annak a veszélye, hogy olyan betegségben (kanyaró, malária, kolera) fognak meghalni, amely vészesen terjed az országban – hangsúlyozta Elder. Ez a szám 33 százalékos növekedést jelent a veszélyeztetett gyerekek júniusi számához képest.
Az UNICEF múlt heti nyilatkozata alapján idén júniusig már 730 gyermek halt meg az alultáplált gyermekeket ellátó központokban országszerte. Elder szerint a központok közül sok teljesen megtelt, és a kisgyerekek a földön fekszenek, miközben ápolják és táplálják őket.
„Súlyosan beteg gyerekekről van szó, akik ápolás nélkül akár órákon belül meghalhatnak” – tette hozzá az UNICEF szóvivője.
Mindeközben Peter Maurer, a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) elnöke kedden Berlinben azt hangsúlyozta, hogy túl sok ember fog meghalni Szomáliában, mire az éhínséggel kapcsolatos veszélyhelyzetet kihirdetik.
„Hangosan szólnak a vészcsengők” – fogalmazott Maurer, aki gyorsabb cselekvést követelt a nemzetközi közösségtől.
Francesco Rocco, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Szövetség vezetője (IFRC) megismételte Maurer aggodalmait, és arra figyelmeztetett, hogy mintegy két tucat afrikai ország küzd az évtizedek óta legsúlyosabb éhezési válsággal.
15 people have been killed after al-Shabab militants stormed a hotel in the Somali capital, #Mogadishu . Standoff continues between the militants holed up on the top floor of the Hotel Hayat and special police unit. #Somaliapic.twitter.com/1rP4yVCMXp
Latest news on the Hotel Attack by Alshabab Terrorists: The owner is killed together with 14 civilians. The Terrorists still hide inside the hotel.#Somalia#Mogadishupic.twitter.com/ksPWcVJXAP
At least 21 people were killed in two separate bombings in Jalalaqsi & Bulobarde districts in Hiiraan region on Wednesday. A powerful car bomb exploded in Jalalaqsi when soldiers operating a security checkpoint intercepted a vehicle. While motorcycle struck the Bulobarde bridge. pic.twitter.com/Rz00tb8Aew
From Villa Rose in Mogadishu, gunfire and explosions can be heard from Al-Shahab terrorists who have claimed responsibility for the ongoing attack. pic.twitter.com/LIekPD9Tcr
Több afrikai országban meredeken nőtt az éhezéssel küzdő emberek száma. Az ukrajnai orosz háború okozta gabonahiányt súlyosbítja a korábbinál is pusztítóbb aszály. Több mint kétszer annyian szenvednek rendszeres éhezéstől Szomáliában, mint egy évvel ezelőtt, a helyzet ott az egyik legsúlyosabb.
Egy anya, Owliyo Salaad mondja, hogy 12 gyermeke közül négy meghalt ebben a szárazságban, négy pedig súlyos beteg lett, annyira legyengült az éhezéstől.
Az ENSZ szakértői egy genfi sajtótájékoztatón magyarázták, hogy Szomáliában már az ötödik egymást követő esős évszak marad el, ilyen még nem fordult elő.
Rania Dagash, a UNICEF igazgatóhelyettese arra figyelmeztet, hogy a gyermekhalál robbanásszerű növekedése várható több afrikai országban, ha a világ nem cselekszik azonnal. Csak Szomáliában majdnem 400 ezer gyermek annyira alultáplált, hogy állapotuk életveszélyes, eredményes kezelésük kérdéses.
Az alultáplált emberek számára létesített kezelőközpontok megteltek, a túlzsúfolt épületek mellett sátrakban tengődnek azok, akik ellátásra szorulnak. Csak Szomáliában havonta több százan halnak meg az éhezés miatt.
15 people have been killed after al-Shabab militants stormed a hotel in the Somali capital, #Mogadishu . Standoff continues between the militants holed up on the top floor of the Hotel Hayat and special police unit. #Somaliapic.twitter.com/1rP4yVCMXp
Latest news on the Hotel Attack by Alshabab Terrorists: The owner is killed together with 14 civilians. The Terrorists still hide inside the hotel.#Somalia#Mogadishupic.twitter.com/ksPWcVJXAP
At least 21 people were killed in two separate bombings in Jalalaqsi & Bulobarde districts in Hiiraan region on Wednesday. A powerful car bomb exploded in Jalalaqsi when soldiers operating a security checkpoint intercepted a vehicle. While motorcycle struck the Bulobarde bridge. pic.twitter.com/Rz00tb8Aew
From Villa Rose in Mogadishu, gunfire and explosions can be heard from Al-Shahab terrorists who have claimed responsibility for the ongoing attack. pic.twitter.com/LIekPD9Tcr
Zaporizhzhia. Right now, residential areas where ordinary people and children live are being fired at. This must not become "just another day" in ?? or anywhere else in the world. The world needs greater unity and determination to defeat Russian terror faster and protect lives. pic.twitter.com/YnocW2yVaU
Több mint százezer lakos maradt a Donyeck megyei Mariupolban, aki április óta nem jut ivóvízhez és élelemhez – mondta szerdán egy tévéműsorban Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere, aki humanitárius folyosók megnyitását sürgette a város felé.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a polgármester kiemelte, hogy a megszállt városban növekszik a temetkezések száma, és vannak spontán létrehozott sírhelyek is. Hangsúlyozta, hogy az emelkedő hőmérséklet és a heves esőzések fertőző betegségek veszélyét hordozzák magukban: a vérhas és a kolera kitörése több ezer mariupoli lakos megbetegedését okozhatja.
A polgármester elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megbízták az önkényesen kikiáltott donyecki „népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumát”, hogy gondoskodjon az ivóvízszállításról Mariupolba. A városban lakók azonban arról számoltak be – mondta a polgármester –, hogy csak akkor adnak nekik ivóvizet, ha hajlandóak dolgozni: romokat eltakarítani, holttesteket összegyűjteni és eltemetni, vagyis eltüntetni az oroszok háborús bűntetteit – fűzte hozzá a polgármester. „Eszerint a mariupoliak ivóvízért dolgoznak” – konstatálta.
„Az, ami az orosz propagandavideókon volt látható, hogy áprilisban élelmiszereket osztottak, ma már nem történik meg. Április óta a mariupoli lakosok nem juthatnak élelemhez, és mint látjuk, ivóvízhez sem” – hangsúlyozta Bojcsenko. Szavai szerint Mariupolban több mint százezer embert tartanak túszul, mert nem engedik őket, hogy ukrán ellenőrzés alatti terület felé hagyják el a várost. Sürgette Kijevet: hívja össze Ukrajna nemzetközi partnereit, az ENSZ-t és a Vöröskeresztet és létesítsenek „zöld folyosókat”, hogy a városból ukrán ellenőrzésű területre távozhassanak az ott lakók.
Zaporizhzhia. Right now, residential areas where ordinary people and children live are being fired at. This must not become "just another day" in ?? or anywhere else in the world. The world needs greater unity and determination to defeat Russian terror faster and protect lives. pic.twitter.com/YnocW2yVaU
Az orosz megszállók által körbevett Mariupolban legalább százezer lakos veszti életét élelem- és vízhiányban.
Ezt David Beasley, az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramjának (WFP) vezetője nyilatkozta – írja a The New York Times.
Megjegyezte: a városban élő civilek fő problémája az élelem, a víz, a fűtés hiánya és a harcok. A városba való bejutást ellenőrző orosz megszállók határozottan megtagadták az ENSZ képviselőinek és a humanitárius segélyek beengedését, ami még katasztrofálisabbá teszi a helyzetet.
Mintegy 19 millió ember élelmiszer-ellátása kerülhet veszélybe a polgárháború sújtotta Jemenben – figyelmeztetett a Middle East Monitor londoni székhelyű hírportál az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) bejelentésére hivatkozva.
A szervezet azt közölte, hogy idén még nem érkezett elegendő támogatás az arab ország segélyprogramjainak fenntartására. Jóllehet, mostanáig e programok segítségével sikerült felvenni a harcot az éhínséggel, elmaradásuk esetén nemsokára akár 19 millió jemenire is éhezés vár – áll a WFP Twitter-üzenetében.
„A világnak cselekednie kell, mielőtt túl késő lesz” – sürgetett az ENSZ szervezete, és kiemelte, hogy az élelmiszerárak nem csökkentek az iszlám böjti hónap, a Ramadán alatt sem, ezért sok család „állandó böjtre kényszerül”.
Március közepén az ENSZ bejelentette, hogy mintegy 4 milliárd dollárra van szüksége jemeni segélyprogramjai fenntartásához, ám az arab ország megsegítésére szervezett donorkonferencián mindössze 1,3 milliárd dollárt sikerült összegyűjteni.
Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a kormányerők és a húszi lázadók között. A lázadók ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormánycsapatokat támogató arab koalíció Szaúd-Arábia vezetésével.
A harcokban több, mint százezren vesztették életüket, milliók váltak földönfutóvá, s a lakosság kétharmada szorul humanitárius segélyekre.
Miközben a világ vezetői Glasgowban találkoznak a COP26 konferencián, Alex Crawford, a Sky riportere a madagaszkári Grand Sudban, a klímaválság frontvonalából jelentkezik, ahol a csecsemők lassan éhen halnak, miközben az anyák segítségért könyörögnek.
Madagaszkár olyan frontvonalban van, ahol nem lövöldöznek, nem lövik ki az aknavetőket és nem dobnak le bombákat – ehelyett az emberek tehetetlenül csapdába esnek egy olyan háború közepén, amelynek eredményei ugyanolyan pusztítóak.
A Sky News csapatának sikerült bejutnia az országba – annak ellenére, hogy a koronavírus okozta korlátozások miatt még mindig el van vágva a külvilágtól –, hogy megnézze a hosszan tartó szárazság pusztító hatásait. Látták, ahogy csecsemők lassan éhen halnak, miközben az anyák, akik maguk is legyengültek az élelemhiánytól, segítségért könyörögtek.
Hallották, ahogy a falu vénei a külvilághoz könyörögtek segítségért, miközben a közösség kisgyermekei kaktuszvirágokat ettek; kilométereken át tartó, kiszáradt folyómedrek mentén sétáltak, ahol a falusiak gödröket ástak, hogy ivóvízhez jussanak. És mindenhol, bármerre mentek, felnőttek és gyerekek, idősek és fiatalok álltak előttük, kinyújtott kezekkel, remélve, hogy valami segíthet nekik túlélni egy újabb napot.
Ennek a lenyűgözően gyönyörű indiai-óceáni szigetnek a lakói éheznek és kínlódnak – az ENSZ szerint elsősorban az éghajlatváltozás hatásai miatt, amely egyáltalán nem az ő hibájuk.
Az ENSZ szerint a világ negyedik legnagyobb szigete az éhínség szélén áll – és valószínűleg úgy vonul be a történelembe, mint az első, amelyet a szélsőséges és szokatlan időjárás okoz. És mindezt egy olyan ország szenvedi el, amely nem háborúban vagy konfliktusban áll, hanem békeidőben, és gyakorlatilag nulla szén-dioxid-kibocsátással.
Az éhínség egy kihívást jelentő jogi fogalom, amelynek nemzetközi paraméterei gyakran vitatottak. De hogy Madagaszkárban az éhínség jogilag minősül-e vagy sem, az a madagaszkáriak számára vitatható kérdés, akiknek nagy része a szegénységi küszöb alatt él, és kevesebb mint napi két dollárt keres.
A legtöbben ma este éhesen fekszenek le, és a legtöbben nem fogják tudni, honnan szereznek ételt a következő étkezésükhöz, amikor felébrednek. A legtöbb szülő nem fogja tudni etetni az összes gyermekét – és néhányan egyiküknek sem tudnak majd enni adni. A világ egyik legszegényebb országában kézzel fogható, milyen károkat okoz a szélsőséges időjárás; a riport szerint a szoptató anyák nem tudják táplálni gyermekeiket, mert ők maguk is éheznek.
Az elmúlt 40 év legsúlyosabb aszálya sújtja Madagaszkárt, sokan a kiszáradt folyómedrekben ásnak, hátha ott még találnak vizet, de a vízhiány és a homokviharok miatt még azok sem tudnak élelmet termelni, akiknek van termőföldjük. Az országnak korábban jelentős bevétele volt az idegenforgalomból, de a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a turisták, így sokaknál egyszerre veszett el a jövedelem és az élelem is.
Police in Chile detained at least three people as beekeepers protested in Santiago to draw attention to the decade-long drought conditions in the country and its effect on the bee population. https://t.co/xBKNh2q258pic.twitter.com/iYpXsGBAIc
? - ?? #Madagascar Floods and landslides began after heavy rains. The country even declared a red level of danger, it is already known about 10 dead. Houses and bridges are collapsing in some areas, and agricultural land has gone under water. ? pic.twitter.com/36FVN0pzw5
The Italian army carried out a controlled explosion of a World War Two bomb discovered in the country's longest river, the Po, which has dried up in a summer drought https://t.co/6P5xQeSXlVpic.twitter.com/WSXGLOc2Xs
⛈?Trópusi ciklonná erősödik Cheneso Madagaszkár partjainál?⛈ A napokban Madagaszkáron tombolt a Cheneso trópusi vihar, most pedig trópusi ciklonná erősödik a térségben. Részletek?https://t.co/bee220KI8S Borítókép forrása: NASA Goddard Space Flight Center /a kép illusztráció/
Heavy rains caused by Tropical Storm Cheneso's landfall in Madagascar have killed 16 people and left 17 missing, according to the government's Office for Risk and Disaster Management.#Madagascar#environmentpic.twitter.com/qx7mdb2BQM
Mauritius and Madagascar have been bracing for the impact of tropical cyclone Freddy which is expected to bring heavy rains, floods and landslides https://t.co/SKV9dkSpVupic.twitter.com/LUxVT19e2t
Mauritius and Madagascar have been bracing for the impact of tropical cyclone Freddy which is expected to bring heavy rains, floods and landslides https://t.co/SKV9dkSpVupic.twitter.com/LUxVT19e2t
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a jelenlegi afganisztáni helyzet tovább rontja az emberek élelmiszerekhez való hozzáférését – számolt be a CNN.
A WHO adatai szerint körülbelül 12,2 millió ember érzékelte az élelmiszerhiányt, még azelőtt, mielőtt a tálibok átvették a hatalmat. Az alultápláltság válságát Afganisztánban súlyosbította a COVID-19 világjárvány, az emelkedő élelmiszerárak, valamint az idei aszály miatt az ország a termés több mint 40%-át elvesztette.
Az ország 13 tartományából 9-ben – ahol nagy károkat okozott az aszály – jelentősen túllépték az alultápláltság küszöbértékét (15%), és Afganisztán egyes járásaiban a mutatók elérhetik akár a 35%-ot – áll a WHO jelentésében.
