Május eleje óta legalább 70 civil vesztette életét, és több mint 500-an megsérültek Ukrajnában az orosz támadások következtében – számolt be az Unian az ENSZ beszámolója alapján.
Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója szerint csak május 5-én, kedden 28 ember halt meg, és 194-en sérültek meg az orosz támadásokban. A misszió vezetője, Danielle Bell szerint különösen aggasztó a civil áldozatok magas száma és az érintett területek kiterjedtsége.
[type] => post
[excerpt] => Május eleje óta legalább 70 civil vesztette életét, és több mint 500-an megsérültek Ukrajnában az orosz támadások következtében – számolt be az Unian az ENSZ beszámolója alapján.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778261520
[modified] => 1778235183
)
[title] => Egy hét alatt 70 ukrán civil halt meg orosz támadások miatt
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=243451&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 243451
[uk] => 243567
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 243452
[image] => Array
(
[id] => 243452
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/karok.jpg
[original_lng] => 146392
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/karok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/karok-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/karok.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/karok.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/karok.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/karok.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/karok.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1778307689:8
[_thumbnail_id] => 243452
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1036
[_oembed_2ca208f1626cb93533c7e751fbf5b6c7] =>
▪️росія завдала масованого удару дронам по Сумах. Відомо про щонайменше 6 постраждалих. Пошкоджені багатоповерхівки, авто. Ще один БпЛА влучив на територію лікувального закладу.
▪️Пошкоджений енергооб'єкт на Чернігівщині. Знеструмлені 54 тисячі абонентів у Ніжинському районі 1/2 pic.twitter.com/zhcXe9RBHS
A 2023 októberében kirobbant, a Gázát irányító iszlamista Hamász és Izrael között lezajlott fegyveres konfliktus két éve alatt több mint 38 ezer palesztin nő és lány vesztette életét – közölte pénteki jelentésében az ENSZ nőjogi szervezete, a UN Women, és figyelmeztetett, hogy a 2025 decemberében életbe lépett törékeny tűzszünet óta is folyamatosan történnek halálesetek.
Sofia Calltorp, a szervezet humanitárius ügyekért felelős vezetője genfi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy átlagosan legkevesebb 47 nő és lány vesztette életét naponta a gázai háború alatt. Ez azt jelenti, hogy a nők és lányok halálozási aránya a korábbi gázai konfliktusokéhoz képest jóval magasabb volt.
Az ENSZ szakosított szervezeteinek becslése szerint a halálos áldozatok valós száma a jelenleg ismertnél lényegesen magasabb lehet, mivel sok holttest még mindig az összedőlt házak romjai alatt van, a part menti területeket ért súlyos károk pedig megnehezítik a halálesetek dokumentálását.
A UN Women aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az októberi tűzszünet óta életét vesztő nők és lányok pontos száma nem ismert, mivel nemek szerint összesített adatbázis nem készül erről, mert az övezet több mint felét kitevő elnéptelenedett területet az izraeli hadsereg, míg a fennmaradó, keskeny tengerparti sávot a Hamász tartja ellenőrzése alatt.
A jelentés arra is kitér, hogy körülbelül egymillió nő és lány kényszerült elhagyni otthonát Gázában, illetve csaknem 11 ezer nő és lány élte túl a háborút maradandó, vagy akár életre szóló sérülésekkel illetve fogyatékossággal. A túlélők közül sokan nem férnek hozzá a női higiéniai termékekhez, a lakóhelyük elhagyására kényszerült nők közül pedig a kórházi ellátás hiányában sokan voltak kénytelenek sátrakban, vagy a szabadban megszülni a gyermeküket. Sofia Calltorp ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy „az infrastruktúra jelentős károsodása szinte lehetetlenné tette a Gázában élő nők és lányok számára az alapvető szükségleteikhez, például az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést”.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint félmillió gázai nő nem fér hozzá az olyan alapvető szolgáltatásokhoz mint a szülés előtti és utáni gondozás, valamint a nemi úton terjedő fertőzések kezelése.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) pénteken azt közölte, hogy Gázában továbbra is riasztó mértékben halnak meg és sérülnek meg gyerekek, az elmúlt hat hónapra vonatkozóan legkevesebb 214 halottról számoltak be.
A tavaly decemberben életbe lépett tűzszünet megsértésével folyamatosan vádolja egymást Izrael és a Hamász. A helyi orvosok közlése szerint több mint 750 palesztin halt meg az izraeli támadásokban, a palesztin fegyveresek pedig négy izraeli katonát öltek meg a tűzszünet óta.
A palesztin egészségügyi hatóságok a 2025 végéig bekövetkezett halálesetek számát több mint 71 ezerre becsülték, ami a UN Women elemzése szerint azt jelenti, hogy a Gázában 2025 végéig meghalt emberek több mint fele nő és lány volt.
[type] => post
[excerpt] => A 2023 októberében kirobbant, a Gázát irányító iszlamista Hamász és Izrael között lezajlott fegyveres konfliktus két éve alatt több mint 38 ezer palesztin nő és lány vesztette életét – közölte pénteki jelentésében az ENSZ nőjogi szervezete, a UN W...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1776506460
[modified] => 1776489642
)
[title] => ENSZ: több mint 38 ezer nő és lány vesztette életét a gázai fegyveres konfliktus két éve alatt
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=241139&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 241139
[uk] => 241160
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 241140
[image] => Array
(
[id] => 241140
[original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/gaza.webp
[original_lng] => 69344
[original_w] => 740
[original_h] => 493
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/gaza-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/gaza-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/gaza.webp
[width] => 740
[height] => 493
)
[large] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/gaza.webp
[width] => 740
[height] => 493
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/gaza.webp
[width] => 740
[height] => 493
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/gaza.webp
[width] => 740
[height] => 493
)
[full] => Array
(
[url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/gaza.webp
[width] => 740
[height] => 493
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => podiji
[color] => green
[title] => Події
)
[_edit_lock] => 1776502747:3
[_thumbnail_id] => 241140
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 907
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 873640303001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2835
[1] => 2138414
[2] => 16475
[3] => 64705
[4] => 22458
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ENSZ
[1] => gázai háború
[2] => halálos áldozatok
[3] => női áldozatok
[4] => támadások
)
)
[2] => Array
(
[id] => 240510
[content] =>
Az ENSZ jelentése szerint 2026 márciusában 49 százalékkal emelkedett a civil áldozatok száma Ukrajnában.
Az elmúlt hónapban legalább 211 civil halt meg és további 1206-an sérültek meg az országban harci cselekmények következtében. Április első kilenc napjában 46 halálesetet és 343 sérülést regisztráltak a megfigyelők.
A halálesetek fő okai közé a rakétatámadások, illetve a dróncsapások tartoznak, írta meg a Sztrana című ukrán lap.
Az ENSZ független nemzetközi bizottsága az orosz hatóságok által Ukrajnából elhurcolt, erőszakosan áthelyezett vagy eltűnt gyerekeket emberiség elleni bűncselekménynek, a hazatérésük késleltetését pedig háborús bűnnek minősítette. A bizottság jelentése szerint az eljárás sérti a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szabályokat, és nem szolgálja a gyerekek érdekeit.
A dokumentum részletezi, hogy Oroszország rendszeresen elrejti a gyerekek tartózkodási helyét, elosztja őket nevelőotthonoknál vagy örökbefogadó családoknál, és néhány esetben orosz családok fogadják örökbe őket, miközben Ukrajnában élnek hozzátartozóik. A bizottság szerint ez a gyerekek erőszakos eltűntetésének minősül, és a hazatérés évekig elhúzódik.
A bizottság hangsúlyozza, hogy a gyerekek visszatelepítése helyett Oroszország a tartós elhelyezésre koncentrál, sok esetben orosz állampolgárságot adva nekik, és örökbefogadó portálokon kínálva a gyerekeket. Az ENSZ szerint az ilyen rendszerszintű intézkedések koordinált politikai döntések részei, amelyekért az orosz vezetés, köztük Vlagyimir Putyin is felelős.
Emberiesség elleni bűntettnek minősítette kedden az ENSZ vizsgálóbizottsága, hogy az orosz hatóságok tömegével hurcoltak el ukrán gyerekeket a hazájukból, és vittek el orosz területre az Ukrajna elleni háború 2022-es megindítása óta.
Az Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság 1205 olyan gyerek ügyét vizsgálta, akit öt különböző ukrajnai megyéből vittek el.
Ezeknek a gyerekeknek 80 százaléka még mindig nem térhetett vissza Ukrajnába.
A testület kedden közzétett jelentésében megállapították, hogy az orosz hatóságok által elkövetett emberiesség elleni bűntettek és háborús bűncselekmények célpontjai gyerekek voltak, akik a legsebezhetőbb áldozatok közé tartoznak. Ezeknek a bűntetteknek visszafordíthatatlan következményei vannak az érintett gyerekek életére és jövőjére – emelték ki.
Az ukrán hatóságok szerint az orosz erők több mint 19 500 gyereket telepítettek ki törvénytelenül vagy hurcoltak el erővel Ukrajnából Oroszországba és Fehéroroszországba, megsértve ezzel a genfi egyezményeket. Egy amerikai finanszírozású kutatás tavaly kimutatta, hogy Oroszország kiterjesztette kényszerátnevelő programjait a deportált gyerekekre is.
Az ENSZ-jelentés szerint a deportálások elterjedtek voltak és szisztematikusan zajlottak. A gyerekeket nagy földrajzi területről, különböző helyekről telepítették át Ukrajna orosz megszállás alá került részeiről.
Oroszország tagadja, hogy gyerekeket akaratuk ellenére elvittek volna Ukrajnából. Ehelyett azt állítja, hogy önkéntes alapon evakuált embereket a háborús övezetekből.
Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának legutóbbi jelentése szerint az orosz–ukrán háború kitörése óta legalább 15 172 civil vesztette életét, és további 41 378-an sebesültek meg – írja az Ukrinform.
A gyermekáldozatok száma külön is megdöbbentő: legalább 766 gyermek meghalt, 2 540 pedig megsebesült.
A szervezet megállapította, hogy a polgári lakosságot érő sérelmek mértéke 2025-ben és 2026-ban érezhetően romlott a korábbi évekhez képest. Az ország egész területén súlyos következményekkel jártak az energia-infrastruktúra ellen irányuló, tartós és módszeres támadások. Ukrajna 27 közigazgatási régiójából 26 követelt civil áldozatot, és az esetek 87 százaléka az ukrán hatóságok által ellenőrzött területeken következett be.
„Csak” tavaly legalább 2 526 civil halt meg és 12 162 sebesült meg. Ez az összesített szám 31 százalékkal magasabb a 2024-es adatoknál, és 70 százalékkal haladja meg a 2023-as értékeket. Az áldozatok számának növekedéséhez nagyban hozzájárult a rakéták és kamikaze drónok fokozott bevetése: ezek 2025-ben a polgári veszteségek 35 százalékát okozták, ami 66 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.
A frontvonalak közelében a kisebb hatótávolságú drónok által okozott halálos áldozatok száma pedig egyenesen megduplázódott: 2024-ben 226 halottat és 1 528 sebesültet regisztráltak, 2025-ben ezzel szemben már 580 halottat és 3 295 sebesültet. Mint írják, a folyamatos támadások mellett az ENSZ súlyos nemzetközi jogsértéseket is dokumentált.
Az orosz hatóságok fogva tartott civileket és elfogott ukrán katonákat egyaránt kivégeztek, és 2025 végén megszaporodtak a hadifoglyok meggyilkolásáról szóló jelentések.
Összesen legalább 109 elfogott ukrán katonát végeztek ki, közülük 70-et 2024-ben és 2025-ben. Továbbá legalább 43 hadifogoly halt meg fogságban. A civileknél legalább 182 személyt végeztek ki az orosz ellenőrzés alatt álló területeken, köztük fogdákban is, és legalább 40 civil halt meg fogva tartása alatt.
Az ENSZ azt is rögzítette, hogy a hadifoglyokat és fogva tartott civileket széles körben és rendszerszerűen kínozzák, bántalmazzák, a szexuális erőszak pedig visszatérő jelenség.
BREAKING: Terrifying scenes erupted in Beit Shemesh, central Israel, after an Iranian missile struck a residential area. The death toll has risen to 4, with dozens more injured, including a 10-year-old girl in serious condition, highlighting the ongoing threat posed by Iran’s… pic.twitter.com/WqDLgmiDC3
— Gabriela Iglesias🇺🇲 (@iglesias_gabby) March 1, 2026
Oroszország szisztematikusan megsérti a nemzetközi humanitárius jogot Ukrajna ideiglenesen megszállt területein, beleértve a Krímet is, tömeges letartóztatással, kínzással és az orosz jogszabályok alkalmazásával az ukrán civilekkel szemben – jelentette ki az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziójának helyettes vezetője, Noel Calhoun, közölte a ZMINA hírügynökség.
Elmondása szerint az Oroszországi Föderáció szisztematikusan megsérti a nemzetközi humanitárius jogot az ukrán civilek tömeges őrizetbe vételével és kínzásával. Calhoun hangsúlyozta, hogy bár a megszálló hatóságoknak csak végső esetben van joguk fogva tartani az egyéneket, az Oroszországi Föderáció teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a nemzetközi egyezmények követelményeit. Többek között az őrizetbe vételek során a megszálló hatóságok az ukrán jogszabályok helyett az orosz jogot alkalmazzák, ahogyan azt a nemzetközi normák előírják.
„Ukránokat tartanak fogva hazaárulásért vagy az orosz törvények értelmében az orosz fegyveres erők hiteltelenítéséért. Vagyis azért, mert kritizálják az orosz hadsereget az országukba való behatolás miatt, ami abszurdum” – hangsúlyozta az emberi jogi aktivista. Calhoun elmondása szerint az ENSZ Megfigyelő Missziója a civil foglyok szisztematikus bántalmazását dokumentálta. A 216 megkérdezett, orosz fogságból visszatért személy közül 199 megerősítette a bántalmazás tényét.
„Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez tömeges kínzás. A nemzetközi jog egyértelműen kimondja, hogy a civilek kínzása és bántalmazása még háború idején is tilos” – áll a jelentésben.
Calhoun azt is hangsúlyozta, hogy a fogvatartottak teljes elszigeteltségben vannak: nincs hozzáférésük a független megfigyelő missziókhoz, nem vitathatják a megszálló hatóságok intézkedéseit, és családjaik gyakran nem kapnak információt szeretteik hollétéről. Ezenkívül az embereket gyakran Oroszország távoli régióiba deportálják, ami megnehezíti a felkutatásukat.
a szabadság jogellenes megfosztása, fogva tartás és erőszakos eltűnések – 472 gyanú;
kínzás és bántalmazás – 446 gyanú;
nem megfelelő körülmények között történő fogva tartás – 327 gyanú;
Az ENSZ megfigyelő missziója szerint 2025-ben Ukrajnában a háború következtében 2514 civil halt meg, és további 12 142 ember sérült meg. Ezt az Ukrajnai Emberi Jogi Megfigyelő Misszió (HRMMU) honlapja közölte.
Az ENSZ szerint 2025 volt a civil lakosság számára a legveszélyesebb év Ukrajnában a teljes körű orosz invázió kezdete óta. A halottak és sebesültek száma 31%-kal magasabb volt, mint 2024-ben, és 70%-kal haladta meg a 2023-as adatokat.
Daniel Bell, a HRMMU vezetője elmondta, hogy a növekedést nemcsak a frontvonal mentén fokozódó harci cselekmények okozták, hanem az is, hogy Oroszország kiterjesztette a nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazását.
Ugyanakkor a halálesetek 63%-át a frontvonal közeli térségekben regisztrálták. A 60 év feletti áldozatok aránya a frontvonal környékén több mint 45% volt.
Az ENSZ adatai szerint a rövid hatótávolságú drónok okozta halálesetek száma 2025-ben 120%-kal nőtt az előző évhez képest. Ezekben a támadásokban 577 civil vesztette életét, és 3288-an sérültek meg.
BREAKING: Terrifying scenes erupted in Beit Shemesh, central Israel, after an Iranian missile struck a residential area. The death toll has risen to 4, with dozens more injured, including a 10-year-old girl in serious condition, highlighting the ongoing threat posed by Iran’s… pic.twitter.com/WqDLgmiDC3
— Gabriela Iglesias🇺🇲 (@iglesias_gabby) March 1, 2026
Legalább 226 ukrán civil vesztette életét novemberben az orosz támadások következtében – derül ki az ENSZ ma közzétett jelentéséből.
November folyamán az orosz támadások következtében legalább 226 ukrán civil halt meg.
A halálos áldozatok több mint felét sűrűn lakott városrészeket ért, nagy hatótávolságú rakéta- és dróntámadások okozták, és a támadásokban további 952 civil sebesült meg.
A jelentés szerint az éjszakai rajtaütések során gyakran egyszerre több száz drónt és rakétát vetettek be.
Danielle Bell, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője elmondta, hogy Oroszország megújított hadjáratot indított az energetikai infrastruktúra ellen, ami súlyosan megbénítja a lakosság számára nélkülözhetetlen szolgáltatásokat.
Milliók kénytelenek hosszú időszakokat átvészelni áram, fűtés és víz nélkül. Ez a megpróbáltatás egyre súlyosabb, ahogy rövidülnek a nappalok és csökken a hőmérséklet – tette hozzá.
Káoszba fulladt csütörtökön a Cop30 klímacsúcs, miután tűz ütött ki egy konferenciateremben a brazíliai Belémben, ami miatt a helyszínt ki kellett üríteni.
Lángok csaptak fel az ENSZ-találkozó egészségügyi és tudományos pavilonjában, a pánikba esett résztvevők pedig elmenekültek, miközben a helyszínt füst töltötte be.
Celso Sabino brazil turisztikai miniszter a helyszínen újságíróknak elmondta, hogy a tüzet megfékezték, és senki sem sérült meg.
Azt mondta, hogy a tűz a kínai pavilon közelében csapott fel. Lángokról is érkeztek jelentések az egészségügyi és tudományos pavilonból, több afrikai pavilonból is.
A közösségi médiában közzétett videókon látható, ahogy a résztvevők menekülnek, miközben a helyszínt füst borította el.
A tűz akkor csapott fel, amikor több tucat ország miniszterei az utolsó pillanatban tárgyaltak a fosszilis tüzelőanyagokról, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról és a kereskedelmi intézkedésekről, és mindössze egy nap volt hátra a megállapodás megkötésére. A tűz oka továbbra sem ismert – számolt be a fejleményekről a The Telegraph.
On the night of Tuesday, the 11th day of #COP30 — hundreds of Indigenous people rose in defiance, taking over the Blue Zone where world leaders negotiate. Their message is clear: no more empty promises — our lands, our rights, our future are not for negotiation! ✊🏾… pic.twitter.com/X42rAQK7AK
