Az uniós külügyminiszterek hétfőn összeülnek. Az EU-nak nemcsak az izraeli háború miatt kell egységes álláspontot kialakítania, hanem Trumpnak a NATO-csúcson várható bejelentésére is fel kell készülnie.
Az Európai Unió külügyminisztériumainak vezetői június 23-án találkoznak, hogy megvitassák az Irán és Izrael között kialakult konfliktust, és különösen azt a helyzetet, amelyet az Amerikai Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni csapásai okoztak – jelentette be Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
„Nem szabad megengedni, hogy Irán atomfegyvereket fejlesszen ki, mivel ez veszélyt jelentene a nemzetközi biztonságra. Az EU külügyminiszterei hétfőn megvitatják a helyzetet” – írta az X közösségi oldalon az észt politikus, egyúttal felszólította a konfliktusban részt vevő feleket, hogy kerüljék a további eszkalációt, és térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.
Amerika megtámadta Iránt
Az Amerikai Egyesült Államok erői csapást mértek Irán három fő nukleáris létesítményére. Ezt maga Donald Trump amerikai elnök jelentette be, aki egyúttal figyelmeztette Teheránt, hogy további pusztító támadásokkal nézhet szembe, ha nem egyezik bele a békébe. Napokig tartó mérlegelés után, és jóval az önként vállalt, kéthetes határidő előtt, Trump döntése, miszerint csatlakozik Izrael katonai kampányához fő riválisa, Irán ellen, a konfliktus számottevő eszkalációját jelenti, és azzal a kockázattal jár, hogy egy új instabilitási korszakot nyit a Közel-Keleten.
Trump a saját közösségi oldalán arról számolt be, hogy Amerika nagyon sikeres támadást hajtott végre Irán három nukleáris létesítménye, köztük
Fordó,
Natanz
és Iszfahán ellen.
„Teljes rakománnyi bombát dobtunk le a fő nukleáris létesítményre, Fordóra. Minden repülőgép biztonságosan hazafelé tart. Gratulálunk nagyszerű amerikai harcosainknak. Nincs még egy olyan hadsereg a világon, amely ezt megtehette volna. ITT A BÉKE IDEJE! Köszönjük a figyelmet erre az ügyre” – írta bejegyzésében az elnök.
A világ vezetői is megszólaltak az amerikai támadó művelet kapcsán. Izrael dicsérte Donald Trump elnök döntését, az ENSZ a feszültség enyhítésére szólított fel, Irán és néhány más nemzet pedig elítélte a támadásokat. Tel-Aviv egyébként tart az iráni válaszcsapástól, ezért határozatlan időre lezárta teljes légterét.
Washington lépését várhatóan a piacok is árazzák majd. Egyébként is vad héten van túl az olajpiac, a Brent határidős árfolyama 11 százalékkal ugrott meg, aminek fő oka, hogy Izrael megtámadta Iránt. Ez az emelkedés várhatóan hétfőn folytatódik, miután az Egyesült Államok támadása drámaian megemelte a tétet egy olyan régióban, amely a globális olajtermelés egyharmadát adja.
Az EU hétfőn összeül, de NATO-csúcs is lesz a héten
Az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői találkozója nem az egyetlen fontos egyeztetés lesz a jövő hét során. Kedden és szerdán Hágában kerül sor a következő NATO-csúcsra is, ahol minden bizonnyal az orosz–ukrán háború mellett az izraeli háború aktualitásai is napirendre kerülnek.
Az EU-tagállamoknak ráadásul hétfőn amiatt is lesz megbeszélnivalójuk, hogy az Egyesült Államok minden bizonnyal Hágában fogja közölni európai szövetségeseivel, milyen mértékben csökkenti katonai támogatását és jelenlétét az öreg kontinensen. Európában körülbelül 80 ezer amerikai katona állomásozik. Az európai országok kormányai azzal számolnak, hogy az előző elnök, Joe Biden által végrehajtott, csaknem 20 ezer fős katonai erősítést visszavonják, de a pesszimistábbak ennél nagyobb csapatkivonást is elképzelhetőnek tartanak.
