Nem sokkal azután, hogy az Európai Unió rekordösszegű, 500 millió eurós büntetést szabott ki az Apple-re a Digital Markets Act (DMA) megsértése miatt, a cupertinói óriás hivatalosan is fellebbezett a döntés ellen. Az ügy középpontjában az App Store úgynevezett anti-steering szabályai állnak, vagyis azok a korlátozások, amelyek megnehezítették a fejlesztők számára, hogy más fizetési megoldásokhoz vagy piacterekhez irányítsák a felhasználókat.
Apple idén tavasszal már bevezetett számos változtatást az App Store európai működésében, beleértve az alternatív alkalmazásboltok támogatását, új üzleti feltételeket és a harmadik féltől származó böngészőmotorok engedélyezését. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a cég túl sokáig akadályozta a versenyt, és ezért kiszabta a bírságot. A döntés nyomán Apple múlt héten tovább módosította a szabályzatát, és már lehetővé teszi, hogy a fejlesztők egyértelműbben hivatkozzanak külső fizetési lehetőségekre – sőt, az alkalmazásokon belüli linkelést is engedélyezi.
A fellebbezésben az Apple azt állítja, hogy a Bizottság „elképesztő módon túllépett” a DMA által megszabott hatáskörén, és olyan feltételeket kényszerít a vállalatra, amelyek zavaróak a fejlesztőknek és ártalmasak a felhasználóknak is. A cég szerint a szabályok állandó újraértelmezése miatt nehéz követni, pontosan mit vár el tőle az unió – például a steering fogalmát most már kiterjesztették promóciókra, webview-kra és alternatív alkalmazásboltok hirdetésére is.
A vita másik fő frontja a Store Services Fee nevű új díjstruktúra, amelyet az Apple az uniós előírásokhoz igazítva vezetett be. Az EU nyomására ezt a díjat két részre bontották: az első szint (5%): alapfunkciók, mint az app terjesztés és biztonsági funkciók. A második szint (13%, ami 10% a kisebb fejlesztőknek): minden extra szolgáltatás, például appfelfedezési lehetőségek.
Apple szerint azt is az Európai Bizottság határozta meg, hogy mely funkciók kerüljenek az egyes díjszintekbe – például a keresési és ajánlási funkciókat kizárólag a drágább csomagban lehet elérni, ami szerintük újabb akadályt jelent a kisebb fejlesztőknek.
Bár a fellebbezés kimenetele még kérdéses, az biztosnak látszik, hogy az Apple és az EU közötti huzavona még messze nem ért véget – és ennek hatása hosszú távon a fejlesztői ökoszisztémára és a felhasználók élményeire is rányomhatja a bélyegét.
A Legfőbb Ügyészség megfellebbezi a Volóci Kerületi Bíróság ítéletét a 14 éves lány csoportos megerőszakolása ügyében, mert nagy közfelháborodást váltott ki, hogy a taláros testület nem ítélte letöltendő börtönbüntetésre a három ugyancsak fiatalkorú elkövetőt – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Legfőbb Ügyészség közlésére hivatkozva.
Az ügyészségi nyilatkozat szerint „2023. március 16-án a Kárpátalja megyei Volóci Kerületi Bíróság ítéletet hozott három fiatalkorú fiú ellen ugyancsak fiatalkorú lány ellen elkövetett szexuális erőszak miatt indított büntetőeljárásban. Jelenleg az ítélet a büntetőtörvénykönyv előírásainak megfelelően még nem lépett hatályba.”
Az ügyészség a törvényben meghatározott eljárás szerint fellebbez az ítélet ellen. „Az ügyészség minden szükséges intézkedést megtesz az áldozat jogainak védelme, valamint a bűnösök méltányos és elkerülhetetlen megbüntetésének biztosítása érdekében” – közölte a Legfőbb Ügyészség.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai Felsőverecke községben megúszta a tényleges börtönbüntetést az a három tinédzser, akik egy pincében megerőszakolta a 14 éves barátnőjüket. A bírósági iratok szerint az elkövetők becsalták lányt egyikük házának udvarára, majd a pincébe. Ezt követően az egyik fiú megütötte a lányt, majd mindegyikük megerőszakolta. A tinédzserek kamerával rögzítették tettüket, hogy zsarolhassák a fiatalkorú áldozatukat. A videót az iskolában terjesztették más gyerekek között.
A bírósági tárgyaláson a tinédzserek elismerték a bűnösségüket. A bíró öt év börtönbüntetésre ítélte őket, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság döntése hatalmas felháborodást és bírálatot váltott ki az ukrán társadalomban. Tiltakozott a többi között az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium, valamint Dmitro Lubinec emberjogi biztos.
