Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi aggodalmát fejezte ki Irán azon döntése miatt, hogy a közel-keleti állam jelentősen növeli a 60 százalékra dúsított urán előállítását – írja a BBC.
Ez a tisztasági szint csupán egy lépéssel van a nukleáris fegyverekhez szükséges szint alatt. Grossi szerint ez az intézkedés a közelmúltbeli katonai és diplomáciai kudarcokra adott válasz lehet, különösen Szíriában, Libanonban és Gázában.
A NAÜ jelentése alapján Irán a Fordow létesítményben drasztikusan növeli az urán dúsításának sebességét, amely mostantól akár havi 34 kg 60 százalékos uránt is előállíthat, szemben a korábbi 4,7 kg-val.
Grossi rámutatott, hogy Irán nukleáris programja az elmúlt évtizedben jelentősen bővült, és az ország egyre közelebb kerül ahhoz, hogy gyorsan előállíthasson nukleáris fegyvereket, ha ezt választaná.
Grossi figyelmeztette Izraelt, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás „nagyon súlyos” következményekkel járhat, beleértve Irán válaszlépéseit és a sugárzás terjedését. A nukleáris létesítmények föld alatti elhelyezkedése és védettsége miatt egy ilyen támadás hatalmas katonai erőforrásokat igényelne. „Remélem, hogy erre nem kerül sor” – mondta Grossi.
Irán hivatalosan tagadja, hogy katonai célú nukleáris programot folytatna, bár egyes belső csoportok nyíltan szorgalmazzák ezt az irányt. A múlt havi teheráni látogatásán Grossi biztosítékot kapott, hogy Irán korlátozza a 60 százalékos urántermelést, ám a legutóbbi lépések ennek az ellenkezőjét mutatják.
Grossi szerint világszerte egyre több ország fontolgatja a nukleáris fegyverkezést, mivel a nagyhatalmak nemzetközi konfliktusaikban egyre inkább támaszkodnak ilyen fegyverekre. „Ha a világ nagyhatalmai ezt az utat választják, más országok is megkérdőjelezik, miért ne tehetnék ugyanezt” – figyelmeztetett a NAÜ vezetője.
Ez a helyzet nemcsak a Közel-Keleten, hanem globálisan is növeli a feszültségeket, miközben Irán és más országok nukleáris ambíciói újabb kihívásokat jelentenek a nemzetközi közösség számára – jegyezte meg a BBC.
A nyugat-iráni Khuzestan tartományban december 5-én 5, 7-es erősségű földrengés történt. Legalább 15 ember megsérült. Erről a Reuters számolt be a Német Földtudományi Kutatóközpont (GFZ) adataira hivatkozva.
5,7-es erősségű földrengés rázta meg Nyugat-Iránt csütörtökön – jelentette a Német Földtudományi Kutatóközpont (GFZ).A földrengés az iráni Khuzestan tartományt sújtotta, és legalább 15 ember megsérült, de nem károsította a tartomány olajinfrastruktúráját – jelentette az IRNA hivatalos iráni hírügynökség.Mentőcsapatokat mozgósítottak az olajban gazdag tartományban és a környező tartományokban, és több utórengést is regisztráltak – közölte az IRNA.
A rengéseket Ahvaz, Masjedeh Soleiman, Bavi, Hamidiye és Shushtar városainak lakói érzékelték.
Az ügynökség jelentése szerint az 51 éves CIA-ügynököt, Farhad Shakerit bízták meg azzal, hogy dolgozzon ki egy tervet Trump meggyilkolására.
Az amerikai hatóságok távollétében vádat emeltek az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) 51 éves ügynöke, Farhad Shakeri ellen. A nyomozás szerint cinkosok hálózatát irányította, akik Irán megbízásából gyilkoltak, s többek között Trump ellen is merényletet akartak elkövetni.
Az igazságügyi minisztérium nem közöl részleteket, de azt tudni lehet, hogy Shakeri október 7-én kapta meg a Trump elleni merénylet egy héten belüli megszervezésének feladatát az IRGC kurátorától. A feltételek felbomlása esetén a kísérlet elhalasztását tervezték, abban a hitben, hogy Trump elveszíti a választást, és később könnyebb lesz őt kiiktatni.
Shakeri iráni születésű, gyermekkora óta az Egyesült Államokban él. 2008-ban kitoloncolták, miután rablásért kapott börtönbüntetését. A gyanúsított jelenleg Iránban tartózkodik. Merrick Garland amerikai főügyész azt mondta, hogy Shakeri ellen távollétében emeltek vádat.
A választási kampány során Donald Trump akkori köztársasági elnökjelölt főhadiszállása katonai felszerelést kért a politikus védelmére. Ennek oka Irán fenyegetése volt.
Katonai repülőgépet kértek számára, a lakhelye feletti repülési korlátozások kiterjesztését és beszédei helyére golyóálló üvegpajzsok felszerelését, valamint a politikus katonai kíséretben történő szállítását.
Irán határozottan cáfolta, hogy merényletet tervezett volna Donald Trump, az amerikai elnökválasztás győztese ellen, miután az amerikai hatóságok pénteken vádat emeltek egy iráni férfi ellen.
A 6 vádpontból álló feljelentés szerint az 51 éves, iráni származású Farhad Sakeri szeptemberben kapott megbízást az iráni hadsereg egységétől (Iráni Iszlám Forradalmi Gárda), hogy végezzen megfigyelést a Donald Trump elnökjelölt elleni merénylet előkészítésének részeként.
Eszmáil Bagad iráni külügyminisztériumi szóvivő szombati nyilatkozatában azt mondta, hogy az állítás „teljesen megalapozatlan és alaptalan”. Bagad szerint hasonló vádak már a múltban is elhangzottak, a mostani megismétlésük „aljas összeesküvés”, amelynek célja az Egyesült Államok és Irán közötti kapcsolatok további megnehezítése.
Néhány hete Trump kampánycsapata bejelentette, hogy az amerikai titkosszolgálat arról tájékoztatta őket, hogy Iránból valós és konkrét fenyegetések érkeztek egy merényletére.
Az amerikai igazságszolgáltatás vádat emelt három férfi ellen, akiket szintén azzal vádolnak, hogy merényletet terveztek egy iráni disszidens ellen. A férfiak ellen elfogatóparancsot adtak ki.
Trump első amerikai elnöki ciklusa alatt, 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, új szankciókat vezetett be Teherán ellen, és terrorszervezetnek minősítette az elit katonai Iszlám Forradalmi Gárda Testületet.
Két évvel később, 2020-ban az amerikai hadsereg Trump parancsára egy dróncsapás során végzett Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával, és a két ország a közvetlen katonai konfliktus peremére sodródott.
Két nappal az Irán elleni izraeli légitámadások után végrehajtották a 68 éves Jamshid Sharmahd szoftverfejlesztő kivégzését – közölte hétfőn az iráni igazságszolgáltatási hírügynökség.
Az iráni-német kettős állampolgárságú férfit, aki az Egyesült Államokban élt, még 2020-ban rabolták el az iráni titkosszolgálat emberei az Egyesült Arab Emirátusokban, és Iránba szállították, majd halálra ítélték, nemzetbiztonsági vádak alapján.
A férfit a Tondar nevű, legitimista ellenzéki szervezet vezetőjének tartották, akit ebben a minőségében felelőssé tettek azért a 14 halálos áldozatot szedő, robbantásos merényletért, amelyet még 2008-ban, Sirázban, egy vallási központnál hajtottak végre. 2023 márciusában a teheráni forradalmi bíróság többek között azzal a váddal ítélte halálra az idős férfit, hogy „terrorista akciók tervezése és irányítása révén romlást terjeszt a földön”. A „romlás terjesztése a földön” egy olyan büntetőjogi kategória, amelyet az iszlamista iráni állam gyakran a rendszer ellenségeinek tartott személyekre alkalmaz. A büntetőjogi kategória az iszlám vallásjogon alapul, a kifejezés maga az iszlám szent könyvében, a Koránban is szerepel. A vádat, amelyet a politikai fogoly többször is tagadott, soha nem támasztották alá dokumentált bizonyítékokkal.
Az Iran International című lap a kivégzés időpontját összefüggésbe hozta az Irán ellen végrehajtott hétvégi, izraeli támadással. Az iráni hatóságok sérelmezték, hogy az Egyesült Államok engedélyezte Izraelnek az iraki légtér használatát a támadás végrehajtásához, és „Izrael cinkosaként” Washington felelősségre vonását követelték.
„Egyértelműen világossá tettük Teherán számára, hogy egy német állampolgár kivégzése súlyos következményekkel jár”– közölte Annalena Baerbock német külügyminiszter az X közösségi platformon, közleményében egyúttal gyilkosságnak minősítette a német állampolgárságú szoftverfejlesztő kivégzését.
A hónap elején az iráni ügyekre szakosodott HRNA emberi jogi ügynökség arról számolt be, hogy 2023 és 2024 októbere között legalább 811 személyt végeztek ki Iránban.
Izrael szándékosan csapást mért a légvédelmi rendszerekre az iráni területen lévő fontos energetikai létesítmények körül, elkerülve a közvetlen találatokat. Erről a The New York Times számolt be október 26-án, szombaton, meg nem nevezett iráni és izraeli tisztviselőkre hivatkozva.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) célpontjai három iráni tisztviselő és az izraeli védelmi minisztérium három magas rangú tisztviselője szerint a Khuzestan tartományban található Bandar Imam Khomeini petrolkémiai komplexum közelében lévő légvédelem, Bandar Imám Khomeini nagy kikötője, az abadani olajfinomító és egy gázmező volt Ilam tartományban.
A NYT iráni forrásai hangsúlyozzák, hogy az izraeli légvédelmi rendszerek megsemmisítése „mély aggodalmat váltott ki” Teheránban, mivel így fontos energia- és egyéb létesítmények rendkívül sérülékenyek lesznek az esetleges jövőbeli támadásokkal szemben.
[type] => post [excerpt] => Izrael szándékosan csapást mért a légvédelmi rendszerekre az iráni területen lévő fontos energetikai létesítmények körül, elkerülve a közvetlen találatokat. Erről a The New York Times számolt be október 26-án, szombaton, meg nem nevezett iráni és ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1730060460 [modified] => 1730059418 ) [title] => NYT: Izrael légvédelemmel sújtotta Irán kulcsfontosságú energetikai létesítményeit [url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=184069&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 184069 [uk] => 184035 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 184036 [image] => Array ( [id] => 184036 [original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004.webp [original_lng] => 40152 [original_w] => 1200 [original_h] => 525 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004-300x131.webp [width] => 300 [height] => 131 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004-768x336.webp [width] => 768 [height] => 336 ) [large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004-1024x448.webp [width] => 1024 [height] => 448 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004.webp [width] => 1200 [height] => 525 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004.webp [width] => 1200 [height] => 525 ) [full] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004.webp [width] => 1200 [height] => 525 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => podiji [color] => green [title] => Події ) [_edit_lock] => 1730052218:5 [_thumbnail_id] => 184036 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1101 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_7eec0f8c4053cee9881fb552e6ac6bae] =>
Live update: Truck driver who hit bus stop, injuring 24, was shot and ‘neutralized’ — police https://t.co/OrjGtPyexI
Legalább 10 ember vesztette életét Irán Szisztán-Beludzsisztán tartományában szombaton, amikor fegyveres támadás ért egy járőröző rendőrségi konvojt – jelentette a helyi és az iráni állami média.
A fővárostól, Teherántól 1200 kilométerre délkeletre fekvő Gohar Kuh városában haladó két szállítójármű összes utasa meghalt, de az elkövetés módjáról és a tettesek sorsáról nem közöltek részleteket.
Az Iránban domináns síita irányzattal szemben az iszlám szunnita ágához tartozó, és az Iránon kívül Pakisztánban illetve Afganisztánban élő beludzs kisebbséget képviselő társadalmi szervezet, a HalVash ugyanakkor olyan fotókat posztolt a közösségi médiafelületén amelyek azt mutatták, hogy a merényletet lőfegyverrel követték el.
Az akciót a pakisztáni Dzsais al-Adl („az igazság hadserege”) nevű, beludzs dzsihadista szervezet vállalta magára
a Telegram-csatornáján közzétett üzenetében. A 2012-ben alapított és Irán, valamint az Egyesült Államok által is terrorszervezetként kezelt, az iráni síita vezetés ellen lázadó csoport az utóbbi hónapokban több ehhez hasonló támadást követett el és vállalt magára az Irán egyik legszegényebb régiójaként ismert Szisztán-Beludzsisztánban.
A régióban rendszeresek a fegyveres összecsapások a beludzs kisebbség szeparatista szélsőségesei és más radikális szunnita csoportok, a területen aktív drogkereskedő bandák, valamint az iráni biztonsági erők fegyveresei között. Október elején két fegyveres összecsapásra került sor, amelyekben szintén legalább tízen haltak meg.
A helyi Mehr hírügynökség jelentése szerint ennek egyik előzménye az volt, hogy Irán légicsapásokat intézett a Dzsais al-Adl pakisztáni főhadiszállása ellen januárban.
Letartóztatták Izraelben egy hálózat hét tagját, amely a gyanú szerint Iránnak kémkedett – jelentette be hétfőn a Sin Bet belföldi hírszerző szolgálat és a rendőrség.
A Haifán és környékén élő hét ember két éven át érzékeny információkat gyűjtött katonai támaszpontokról, az energetikai infrastruktúráról és kiemelkedő izraeli személyiségekről.
Hat-hétszáz feladatot teljesítettek. A hatóságok az illetők közül megneveztek ötöt, kettő azonban kiskorú, akinek kiléte nem közölhető. Kihallgatásukon arra hivatkoztak, hogy „a pénz rabjai lettek”. Ugyanis szolgáltatásaikért több százezer dollárt kaptak, részben banki átutalás formájában orosz turistáktól, részben kriptovalutában.
A feltételezett kémek információkat szereztek és továbbítottak az izraeli légierő nabatimi és ramat-davidi támaszpontjairól, a tel-avivi főhadiszállásáról, a Vaskupola légvédelmi ütegek helyéről. Az iráni hírszerzés két ügynöke irányította őket. Az irániak stratégiai helyek térképeivel és fejlett technológiájú készülékekkel segítették őket. A térképeken be volt jelölve például a Golani katonai egység kiképzőlaktanyája, amelynek ebédlőjét a közelmúltban Libanonból dróntámadás érte. Emellett követtek egy magas pozícióban lévő izraeli vezetőt és fiát, és a gyanú szerint merényletet terveztek ellenük.
A gyanúsítottak a rendőrség szerint információt szolgáltattak azokról az izraeli katonai bázisokról, amelyeket azután idén áprilisban iráni támadás ért, majd megbízóik megvizsgáltatták velük az okozott károkat.
A vád ellenük hivatalosan az ellenség segítése háború idején, és ha bűnösnek találják őket, akkor életfogytig tartó börtönre vagy akár halálra is ítélhetik őket.
Az utóbbi időben több olyan esetet lepleztek le a hatóságok, amelyben Irán számára kémkedtek Izraelben, de az izraeli média szerint ez az eset különösen súlyos.
Az iráni támadást követően Izrael határozott válaszlépéseket helyezett kilátásba. Daniel Hagari ellentengernagy, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője tájékoztatta a sajtót a kialakult helyzetről és az esetleges következményekről ‒ közölte a Times of Israel.
Hagari elmondta, hogy az izraeli légierő továbbra is teljes kapacitással működik, és erőteljes csapásokat fog mérni a térségben. Kiemelte az izraeli és amerikai légvédelmi rendszerek hatékony együttműködését a felderítés és elfogás terén az Izrael ellen intézett, mintegy 180 rakétából álló iráni támadás során.
A szóvivő óvatosan nyilatkozott a támadás eredményeiről:
Még vizsgáljuk és nem akarunk minden információt átadni az ellenségnek.
Ugyanakkor hangsúlyozta Irán felelősségét a helyzet eszkalálódásában.
Irán ma este súlyos tettet hajtott végre, és a Közel-Keletet eszkalációba sodorja ‒ jelentette ki Hagari. Hozzátette, hogy Izrael a politikai vezetés útmutatása alapján fog cselekedni, az általuk választott helyen és időben.
Az ellentengernagy egyben figyelmeztetett: az esti eseménynek következményei lesznek.
Magyar idő szerint hétfő este kilenckor elkezdte megdolgozni az izraeli tüzérség Libanon határ menti területeit. Az Egyesült Államokkal történő egyeztetést követően Jeruzsálem bejelentette, hogy a korábbi elvárásokkal ellentétben nem fogják megszállva tartani Libanon déli részét, „mindössze” a Hamász infrastruktúráját semmisítik meg. A libanoni reguláris erők már a támadás előtt visszavonultak, a nemzetközi közösség több tagja pedig még most is fegyvernyugvásra szólít fel. Hajnalban bejelentette Jeruzsálem, hogy betörtek Libanonba az izraeli katonák, kedd délután pedig megérkezett a figyelmeztetés: Irán is válaszcsapásra készülhet. Kedd este meg is kezdődött az iráni támadás, egész Izraelben szólnak a szirénák.
