Az iráni parlament előtt tartott, engedély nélküli tüntetést oszlatott fel a rendőrség, ahol a demonstrálók a fátylat nem viselő nőkre vonatkozó szigorúbb szankciók érvényesítését követelték – közölte szombat este az igazságügyi minisztérium, melyről az MTI számolt be.
Az 1979-es iszlám forradalom óta az iráni nőknek nyilvános helyeken fátylat kell viselniük. Az utóbbi években azonban sok nő nyíltan levette fátylát, különösen Teherán utcáin. Decemberben azonban a parlamentben elfogadtak egy új törvényt, amely szigorítja a női elkövetők büntetését, de a kormány felfüggesztette annak alkalmazását.
„A rendőrség péntek este közbelépett, hogy feloszlassa a tüntetést […] amelyet már 48 napja tartottak engedély nélkül” az iráni parlament előtt – jelentette az Irna hivatalos hírügynökség, közzétéve egy fotót, amelyen fekete csadort, az egész testet eltakaró öltözetet viselő tüntetők voltak láthatók.
„Arra kérték őket, hogy oszoljanak, és tartózkodjanak a közrend megzavarásától” – közölte szombat este a Mizan, az igazságügyi minisztérium honlapja, a rendőrséget idézve. „Sajnos egy kisebb számban (mintegy harmincan) ellenálltak a rendőröknek”, néhányan erőszakosan viselkedtek – derült ki az igazságügyi honlapról.
Az oldalon közzétett videón egy éjszakai összetűzés látható a tüntetők és a rendőrök között, akik felszólították a megmozdulás résztvevőit, hogy távozzanak.
Három évvel ezelőtt az országban és nemzetközi szinten is bírálatokat váltott ki egy kurd származású fiatal nő, Mahsza Amini halála, akit a kendőviselési szabályok megsértése címén tartóztattak le, és az őrizetben életét vesztette. Halála nyomán országos tiltakozási hullám kezdődött, ennek jeleként számos nő nem visel fejkendőt közterületen, vagy a nyilvánosság előtt.
Az új törvény tartalmát hivatalosan nem hozták nyilvánosságra. Azonban a sajtó által nagy vonalakban közölt szöveg szerint a jogszabály 10 évig terjedő börtönbüntetést és hatezer dollárnak (2,226 millió forintnak) megfelelő pénzbírságot szabhat.
Grupa građana koja je u četvrtak ujutro okupljena ispred ulaza u zgradu Skupštine grada Beograda došla je do fizičkog obračuna s obezbjeđenjem. Do sukoba je došlo kada su građani pokušali ukloniti zaštitnu ogradu ispred zgrade. pic.twitter.com/NP8f3ZbdI6
Péntek délelőtt Irán középső részét, Nantaz térségét 4,8-as erősségű földrengés rázta meg – közölte az Egyesült Államok földtani intézete (USGS). A rengés Ardestántól mintegy 30 kilométerre északnyugatra, körülbelül 10 kilométeres mélységben következett be, helyi idő szerint 10:23-kor – számolt be a Liner.hu.
A földmozgás különösen aggasztó, mivel a térségben található Irán legnagyobb nukleáris kutatóbázisa, az iszfaháni nukleáris technológiai központ. A washingtoni Nuclear Threat Initiative szerint ez a komplexum körülbelül 3000 tudóst foglalkoztat.
A helyi beszámolók alapján a földrengésnek nem voltak sérültjei. A Reuters jelentése szerint egyelőre nem ismert, hogy a nukleáris létesítményben történt-e károsodás. Az iráni hatóságok vizsgálják az esetleges következményeket.
Yunanistan’ın Santorini Adası çevresinde başlayan sismik hareketlilik devam ediyor. Bölgede 26 Ocak'tan bu yana deprem fırtınası yaşanıyor. Son deprem ise bu sabah saatlerinde meydana geldi. AFAD saat 06.36'da meydana gelen depremin büyüklüğünü 4,5 olarak duyurdu. Yunanistan ise… pic.twitter.com/sZ1y3vE7LL
Just experienced a 7.7 strength #earthquake in #Bangkok for close to 3 minutes. Its epicenter was Mandalay, Myanmar, over 1200 kms from here.
Despite the distance it swayed buildings; caused cracks, forced evacuations and rooftop pools cascaded much water to down below. Scary! pic.twitter.com/iIeV7WQWN6
Craig és Lindsay Foremant januárban vették őrizetbe Kermán városában. Az iráni hatóságok akkor még csak annyit közöltek, hogy az ügy „nemzetbiztonsági vonatkozású”, az iráni igazságügyi hírszolgáltatás tájékoztatását idéző keddi brit médiabeszámolók szerint azonban kémtevékenység gyanújával vádat emeltek a két brit állampolgár ellen.
A vádemelést bejelentő iráni igazságügyi szóvivő szerint Craig és Lindsay Foreman „ellenséges és nyugati országok hírszerző szolgálataihoz kötődő fedőszervezetekkel folytatott együttműködést”.
A nyilatkozat szerint a két 52 éves brit vádlott „magát turistának álcázva” utazott Iránba, és több iráni tartományban „információgyűjtést” végzett.
Craig és Lindsay Foreman motorkerékpáros túrára indult decemberben, és Ausztráliába akart eljutni. Iránba Örményországból léptek be, és több közösségimédia-felületen fotókat tettek közzé az általuk felkeresett iráni helyszínekről. Terveik szerint januárban Pakisztánba utaztak volna tovább, de a délkelet-iráni Kermánban őrizetbe vették őket.
A brit külügyminisztérium jelenleg érvényes útmutatója arra szólítja fel a brit állampolgárokat, hogy semmilyen okból ne utazzanak Iránba, éppen azért, mert jelentős annak kockázata, hogy őrizetbe veszik őket.
A tárca szerint pusztán a brit állampolgárság vagy az Egyesült Királysággal fenntartott bármilyen kapcsolat okot szolgáltathat az iráni hatóságoknak a beutazók őrizetbe vételére.
A brit kormány az elmúlt hónapokban több jelentős – egyebek mellett pénzügyi eszközök zárolásával és beutazási tilalommal járó – szankciót jelentett be Iránnal szemben, mindenekelőtt az Oroszországnak szállított iráni rakéták, illetve az Izrael ellen végrehajtott iráni rakétatámadások miatt.
A brit házaspár őrizetbe vétele az első ilyen jellegű ügy azóta, hogy a brit-iráni állampolgárságú Nazanin Zaghari-Ratcliffe kémkedés vádjával hozott bírósági ítélet alapján hat évet töltött börtönben, illetve házi őrizetben Iránban.
Nazanin Zaghari-Ratcliffe, a BBC brit közszolgálati médiatársaság világszolgálatának volt munkatársa, a Thomson Reuters Alapítvány programigazgatója – akinek ügye évekig folyamatos diplomáciai viszály forrása volt London és Teherán között – 2022 márciusában térhetett haza Nagy-Britanniába.
Egy fegyveres szombaton tüzet nyitott az iráni legfelsőbb bíróság két bírájára, akik életüket vesztették, valamint megsebesített egy testőrt, akit jelenleg kórházban kezelnek – tájékoztatott a bíróság sajtóosztálya, melyet az MTI idéz.
A közlemény szerint „szombat reggel egy fegyveres beszivárgott a Legfelsőbb Bíróság teheráni épületébe, és meggyilkolt két bírót, akik komoly tapasztalattal rendelkeztek a nemzetbiztonság elleni bűncselekmények, a kémkedés és a terrorizmus elleni küzdelemben”.
A közlemény szerint a támadó a lövöldözés után öngyilkos lett, egyelőre nem azonosították. Egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget az eset kapcsán.
A két meggyilkolt bíró, Mohammad Mogheiseh és Ali Razini állítólag részt vett másként gondolkodók tömeges kivégzésében 1988-ban. Ali Razini ellen, valószínűleg az 1988-as kivégzésekkel összefüggésben, 1999-ben, amikor Teherán főbírája volt, merényletet kíséreltek meg. Megsebesült, amikor egy motorkerékpáros robbanóanyagot dobott az autójára.
Mohammad Mogheiseh 2019 óta szerepel az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listáján, ahová azért kerül föl mert „számos tisztességtelen eljárást felügyelt, amelyek során a vádak megalapozatlanok voltak, és figyelmen kívül hagyták a bizonyítékokat”. „Hírhedt volt arról, hogy rengeteg újságírót és internetezőt ítélt hosszú börtönbüntetésre” – közölte akkor a pénzügyminisztérium.
Shocked by the tragic death of a Ukrainian citizen in Bratislava. We cannot exclude ethnic hatred as one of the reasons for this crime. Under my directions, our embassy has already contacted the Slovak police and ombudsman. We demand an impartial investigation and accountability.
Ein Ehepaar aus Hockenheim, nahe Heidelberg, wollte eine Tochter und tötete dafür die Mutter und Großmutter eines damals fünf Wochen alten Babys. Jetzt steht das Urteil. https://t.co/Jdl4CBuz26
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi aggodalmát fejezte ki Irán azon döntése miatt, hogy a közel-keleti állam jelentősen növeli a 60 százalékra dúsított urán előállítását – írja a BBC.
Ez a tisztasági szint csupán egy lépéssel van a nukleáris fegyverekhez szükséges szint alatt. Grossi szerint ez az intézkedés a közelmúltbeli katonai és diplomáciai kudarcokra adott válasz lehet, különösen Szíriában, Libanonban és Gázában.
A NAÜ jelentése alapján Irán a Fordow létesítményben drasztikusan növeli az urán dúsításának sebességét, amely mostantól akár havi 34 kg 60 százalékos uránt is előállíthat, szemben a korábbi 4,7 kg-val.
Grossi rámutatott, hogy Irán nukleáris programja az elmúlt évtizedben jelentősen bővült, és az ország egyre közelebb kerül ahhoz, hogy gyorsan előállíthasson nukleáris fegyvereket, ha ezt választaná.
Grossi figyelmeztette Izraelt, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás „nagyon súlyos” következményekkel járhat, beleértve Irán válaszlépéseit és a sugárzás terjedését. A nukleáris létesítmények föld alatti elhelyezkedése és védettsége miatt egy ilyen támadás hatalmas katonai erőforrásokat igényelne. „Remélem, hogy erre nem kerül sor” – mondta Grossi.
Irán hivatalosan tagadja, hogy katonai célú nukleáris programot folytatna, bár egyes belső csoportok nyíltan szorgalmazzák ezt az irányt. A múlt havi teheráni látogatásán Grossi biztosítékot kapott, hogy Irán korlátozza a 60 százalékos urántermelést, ám a legutóbbi lépések ennek az ellenkezőjét mutatják.
Grossi szerint világszerte egyre több ország fontolgatja a nukleáris fegyverkezést, mivel a nagyhatalmak nemzetközi konfliktusaikban egyre inkább támaszkodnak ilyen fegyverekre. „Ha a világ nagyhatalmai ezt az utat választják, más országok is megkérdőjelezik, miért ne tehetnék ugyanezt” – figyelmeztetett a NAÜ vezetője.
Ez a helyzet nemcsak a Közel-Keleten, hanem globálisan is növeli a feszültségeket, miközben Irán és más országok nukleáris ambíciói újabb kihívásokat jelentenek a nemzetközi közösség számára – jegyezte meg a BBC.
A nyugat-iráni Khuzestan tartományban december 5-én 5, 7-es erősségű földrengés történt. Legalább 15 ember megsérült. Erről a Reuters számolt be a Német Földtudományi Kutatóközpont (GFZ) adataira hivatkozva.
5,7-es erősségű földrengés rázta meg Nyugat-Iránt csütörtökön – jelentette a Német Földtudományi Kutatóközpont (GFZ).A földrengés az iráni Khuzestan tartományt sújtotta, és legalább 15 ember megsérült, de nem károsította a tartomány olajinfrastruktúráját – jelentette az IRNA hivatalos iráni hírügynökség.Mentőcsapatokat mozgósítottak az olajban gazdag tartományban és a környező tartományokban, és több utórengést is regisztráltak – közölte az IRNA.
A rengéseket Ahvaz, Masjedeh Soleiman, Bavi, Hamidiye és Shushtar városainak lakói érzékelték.
At least 126 people killed after strong earthquake hits China’s Tibet as rescue efforts are under way, with tremors felt as far away as Nepal, India and Bhutan.
Yunanistan’ın Santorini Adası çevresinde başlayan sismik hareketlilik devam ediyor. Bölgede 26 Ocak'tan bu yana deprem fırtınası yaşanıyor. Son deprem ise bu sabah saatlerinde meydana geldi. AFAD saat 06.36'da meydana gelen depremin büyüklüğünü 4,5 olarak duyurdu. Yunanistan ise… pic.twitter.com/sZ1y3vE7LL
Az ügynökség jelentése szerint az 51 éves CIA-ügynököt, Farhad Shakerit bízták meg azzal, hogy dolgozzon ki egy tervet Trump meggyilkolására.
Az amerikai hatóságok távollétében vádat emeltek az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) 51 éves ügynöke, Farhad Shakeri ellen. A nyomozás szerint cinkosok hálózatát irányította, akik Irán megbízásából gyilkoltak, s többek között Trump ellen is merényletet akartak elkövetni.
Az igazságügyi minisztérium nem közöl részleteket, de azt tudni lehet, hogy Shakeri október 7-én kapta meg a Trump elleni merénylet egy héten belüli megszervezésének feladatát az IRGC kurátorától. A feltételek felbomlása esetén a kísérlet elhalasztását tervezték, abban a hitben, hogy Trump elveszíti a választást, és később könnyebb lesz őt kiiktatni.
Shakeri iráni születésű, gyermekkora óta az Egyesült Államokban él. 2008-ban kitoloncolták, miután rablásért kapott börtönbüntetését. A gyanúsított jelenleg Iránban tartózkodik. Merrick Garland amerikai főügyész azt mondta, hogy Shakeri ellen távollétében emeltek vádat.
A választási kampány során Donald Trump akkori köztársasági elnökjelölt főhadiszállása katonai felszerelést kért a politikus védelmére. Ennek oka Irán fenyegetése volt.
Katonai repülőgépet kértek számára, a lakhelye feletti repülési korlátozások kiterjesztését és beszédei helyére golyóálló üvegpajzsok felszerelését, valamint a politikus katonai kíséretben történő szállítását.
Irán határozottan cáfolta, hogy merényletet tervezett volna Donald Trump, az amerikai elnökválasztás győztese ellen, miután az amerikai hatóságok pénteken vádat emeltek egy iráni férfi ellen.
A 6 vádpontból álló feljelentés szerint az 51 éves, iráni származású Farhad Sakeri szeptemberben kapott megbízást az iráni hadsereg egységétől (Iráni Iszlám Forradalmi Gárda), hogy végezzen megfigyelést a Donald Trump elnökjelölt elleni merénylet előkészítésének részeként.
Eszmáil Bagad iráni külügyminisztériumi szóvivő szombati nyilatkozatában azt mondta, hogy az állítás „teljesen megalapozatlan és alaptalan”. Bagad szerint hasonló vádak már a múltban is elhangzottak, a mostani megismétlésük „aljas összeesküvés”, amelynek célja az Egyesült Államok és Irán közötti kapcsolatok további megnehezítése.
Néhány hete Trump kampánycsapata bejelentette, hogy az amerikai titkosszolgálat arról tájékoztatta őket, hogy Iránból valós és konkrét fenyegetések érkeztek egy merényletére.
Az amerikai igazságszolgáltatás vádat emelt három férfi ellen, akiket szintén azzal vádolnak, hogy merényletet terveztek egy iráni disszidens ellen. A férfiak ellen elfogatóparancsot adtak ki.
Trump első amerikai elnöki ciklusa alatt, 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, új szankciókat vezetett be Teherán ellen, és terrorszervezetnek minősítette az elit katonai Iszlám Forradalmi Gárda Testületet.
Két évvel később, 2020-ban az amerikai hadsereg Trump parancsára egy dróncsapás során végzett Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával, és a két ország a közvetlen katonai konfliktus peremére sodródott.
Két nappal az Irán elleni izraeli légitámadások után végrehajtották a 68 éves Jamshid Sharmahd szoftverfejlesztő kivégzését – közölte hétfőn az iráni igazságszolgáltatási hírügynökség.
Az iráni-német kettős állampolgárságú férfit, aki az Egyesült Államokban élt, még 2020-ban rabolták el az iráni titkosszolgálat emberei az Egyesült Arab Emirátusokban, és Iránba szállították, majd halálra ítélték, nemzetbiztonsági vádak alapján.
A férfit a Tondar nevű, legitimista ellenzéki szervezet vezetőjének tartották, akit ebben a minőségében felelőssé tettek azért a 14 halálos áldozatot szedő, robbantásos merényletért, amelyet még 2008-ban, Sirázban, egy vallási központnál hajtottak végre. 2023 márciusában a teheráni forradalmi bíróság többek között azzal a váddal ítélte halálra az idős férfit, hogy „terrorista akciók tervezése és irányítása révén romlást terjeszt a földön”. A „romlás terjesztése a földön” egy olyan büntetőjogi kategória, amelyet az iszlamista iráni állam gyakran a rendszer ellenségeinek tartott személyekre alkalmaz. A büntetőjogi kategória az iszlám vallásjogon alapul, a kifejezés maga az iszlám szent könyvében, a Koránban is szerepel. A vádat, amelyet a politikai fogoly többször is tagadott, soha nem támasztották alá dokumentált bizonyítékokkal.
Az Iran International című lap a kivégzés időpontját összefüggésbe hozta az Irán ellen végrehajtott hétvégi, izraeli támadással. Az iráni hatóságok sérelmezték, hogy az Egyesült Államok engedélyezte Izraelnek az iraki légtér használatát a támadás végrehajtásához, és „Izrael cinkosaként” Washington felelősségre vonását követelték.
„Egyértelműen világossá tettük Teherán számára, hogy egy német állampolgár kivégzése súlyos következményekkel jár”– közölte Annalena Baerbock német külügyminiszter az X közösségi platformon, közleményében egyúttal gyilkosságnak minősítette a német állampolgárságú szoftverfejlesztő kivégzését.
A hónap elején az iráni ügyekre szakosodott HRNA emberi jogi ügynökség arról számolt be, hogy 2023 és 2024 októbere között legalább 811 személyt végeztek ki Iránban.
Izrael szándékosan csapást mért a légvédelmi rendszerekre az iráni területen lévő fontos energetikai létesítmények körül, elkerülve a közvetlen találatokat. Erről a The New York Times számolt be október 26-án, szombaton, meg nem nevezett iráni és izraeli tisztviselőkre hivatkozva.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) célpontjai három iráni tisztviselő és az izraeli védelmi minisztérium három magas rangú tisztviselője szerint a Khuzestan tartományban található Bandar Imam Khomeini petrolkémiai komplexum közelében lévő légvédelem, Bandar Imám Khomeini nagy kikötője, az abadani olajfinomító és egy gázmező volt Ilam tartományban.
A NYT iráni forrásai hangsúlyozzák, hogy az izraeli légvédelmi rendszerek megsemmisítése „mély aggodalmat váltott ki” Teheránban, mivel így fontos energia- és egyéb létesítmények rendkívül sérülékenyek lesznek az esetleges jövőbeli támadásokkal szemben.
[type] => post [excerpt] => Izrael szándékosan csapást mért a légvédelmi rendszerekre az iráni területen lévő fontos energetikai létesítmények körül, elkerülve a közvetlen találatokat. Erről a The New York Times számolt be október 26-án, szombaton, meg nem nevezett iráni és ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1730060460 [modified] => 1730059418 ) [title] => NYT: Izrael légvédelemmel sújtotta Irán kulcsfontosságú energetikai létesítményeit [url] => https://podiji.karpat.in.ua/?p=184069&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 184069 [uk] => 184035 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 184036 [image] => Array ( [id] => 184036 [original] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004.webp [original_lng] => 40152 [original_w] => 1200 [original_h] => 525 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004-300x131.webp [width] => 300 [height] => 131 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004-768x336.webp [width] => 768 [height] => 336 ) [large] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004-1024x448.webp [width] => 1024 [height] => 448 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004.webp [width] => 1200 [height] => 525 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004.webp [width] => 1200 [height] => 525 ) [full] => Array ( [url] => https://podiji.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/70607220-1004.webp [width] => 1200 [height] => 525 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => podiji [color] => green [title] => Події ) [_edit_lock] => 1730052218:5 [_thumbnail_id] => 184036 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1354 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_7eec0f8c4053cee9881fb552e6ac6bae] =>
Live update: Truck driver who hit bus stop, injuring 24, was shot and ‘neutralized’ — police https://t.co/OrjGtPyexI
An Israeli Drone Strike on a Vehicle near the City of Sidon in Southern Lebanon has eliminated senior Hamas leader Muhammad Shaheen 🔥 pic.twitter.com/1Ux7raAtZT
🚨 BREAKING 🚨According to the information in the security establishment's possession, the bombs were supposed to explode this morning. The bombs were planted by a terrorist infrastructure from Judea and Samaria. This is the third bus. 👇 https://t.co/wl0nabt2Wgpic.twitter.com/w5D8t5EIsi
Israel bombed the tents of the displaced in Khan Yunis. They are back to killing kids and families in tents again, after Trump sent 3 F-35 to Israel. pic.twitter.com/770CFP0XFg
— Bassem Youssef Commentary (@bassem_youssef9) March 18, 2025
