Immár nyolcadik napja tart az orosz–ukrán háború legújabb fejezete, az ukrán csapatoknak az oroszországi Kurszk térségébe való behatolása és akciója. A hadművelet új lendületet kaphat, miután újabb két ukrán támadó dandár katonái kapcsolódtak be a harcokba – írta az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán fegyveres erők tájékoztatása szerint a két új dandár a támadó egységek, ezen belül is a légitámadók számára jelent erősítést. Az Oroszországba behatoló sereg az újonnan becsatlakozó brigádokkal együtt már hat frontdandárt, két külön zászlóaljat, valamint drónokból, tüzérségből, felderítőkből és különleges egységekből álló egységeket foglal magában. Jelenleg összesen nagyjából 15 ezer ukrán katona harcol orosz földön.
A Kurszki területre küldött ukrán egység nagy részét a front más aktív szektoraiból, például Pokrovszkból, Toretszkből és Csasziv Jarból helyezték át.
Nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték pénteken első fokon Sebastian Kurz volt osztrák kancellárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) egykori elnökét egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett hamis tanúvallomás miatt.
A bécsi tartományi bíróság bizonyítottnak látta, hogy Kurz nagyobb befolyást gyakorolt a Nemzeti Vagyonkezelő Holding (ÖBAG) felügyelő bizottsága tagjainak a kinevezésében, mint azt a parlamenti testület előtt elismerte. Az ÖBAG kezeli az állami részesedéseket különböző vállalatokban.
Kurz egykori kabinetfőnöke, Bernhard Bonelli ugyanezen vétség miatt hat hónap felfüggesztett börtönt kapott.
A törvényszék mindkét esetben hároméves próbaidőt állapított meg és a perköltségek megtérítésére kötelezte a vádlottakat.
Kurz 2020-ban a bizottságnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy ugyan a folyamatokról tájékoztatták, de amúgy nem vett részt a vagyonkezelő vezetőinek kiválasztásában.
A chat- (csevegő-) üzenetek alapján azonban a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák államügyészség (WKStA) feltételezte, hogy a volt miniszterelnök nagyon is részt vett a tisztségviselők kiválasztásában.
A volt kancellárt egyébként felmentették bizalmasának, Thomas Schmidnek az ÖBAG élére történt kinevezése ügyében tett hamis tanúvallomás vádja alól.
Kurz pénteken este az ítélethirdetésen igazságtalannak nevezte a döntést és jelezte, fellebbezést nyújtanak be. „Ez nagyon meglepett. Nem tartom igazságosnak” – jelentette ki. „Derűlátó vagyok, hogy másodfokon igazunk lesz” – tette hozzá.
Christian Stocker, az ÖVP főtitkára szintén meglepőnek nevezte az első fokon született, még nem jogerős ítéletet. Mint mondta, a bizonyítási eljárás során több olyan tanúvallomás is volt, amely felmentette a volt kancellárt, ugyanakkor „tudomásul vették” a döntést.
Az ítéletet Ausztriában feszülten várták, hiszen az idén parlamenti, tartományi, helyhatósági és európai parlamenti választásokat is tartanak, és az a volt kancellár politikai ellenfeleinek nyújthat muníciót a kampányban.
Egy másik, még vizsgálat alatt lévő ügyben azzal gyanúsítják a volt osztrák kormányfőt, hogy pártelnökké választása érdekében 2016-ban közpénzből finanszírozott népszerűségét növelő sajtómegjelenéseket és kozmetikázott közvélemény-kutatásokat.
Ukrajna számára fontos, hogy továbbra is nyomást gyakoroljon az orosz erőkre, elsősorban a Krím félszigeten – jelentette ki pénteken Kirilo Budanov tábornok, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője, számolt be az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Budanov hangsúlyozta, hogy Ukrajna légi csapásokkal, haditengerészeti dróntámadásokkal és titkos műveletekkel nyomást gyakorolhat a Krím félszigeten tartózkodó oroszokra. „Egységeink tavaly többször is beléptek a Krímbe” – mondta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna ismét különleges erőket küld a félszigetre, hogy megsemmisítsék az orosz logisztikát.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy tavaly az ukrán hadsereg számos sikeres műveletet hajtott végre a Krímben és annak közelében. Elsősorban a megszállt félszigeten voltak bevetések.