Csaknem félmillió orosz katona halt meg eddig az ukrajnai háborúban – mondta szerdán az elektronikus kommunikáció figyelésére és kiberhírszerzésre szakosodott brit nemzetbiztonsági szolgálat (GCHQ) vezérigazgatója.
Anne Keast-Butler – aki a GCHQ első női vezetőjeként a legnagyobb brit hírszerző szolgálat élén áll – a szervezet egykori híres kódfejtő központjában, a második világháború idején kulcsfontosságú szerepet betöltő Bletchley Parkban tartott éves beszámolójában úgy fogalmazott, hogy Oroszország „hátrál az ukrajnai hadszíntéren”.
Kijelentette: a legfrissebb hírszerzési adatok szerint megközelítette az 500 ezret az orosz katonaáldozatok száma.
A brit hírszerző szolgálatok részéről ez az első nyilvánosan elhangzott becslés arról, hogy az ukrajnai háborúban eddig hány orosz katona halt meg.
A GCHQ vezetője szerint ugyanakkor Moszkva fokozza Nagy-Britannia és Európa egésze elleni „hibrid tevékenységét”, amely a tengeri talapzattól a kibertérig terjed, és célpontjai között szerepelnek a kiemelt fontosságú infrastrukturális létesítmények ugyanúgy, mint a demokratikus intézmények vagy a beszállítói hálózatok.
Az oroszok több tízezer katonát összpontosítottak a Pokrovszk szektorban, a frontnak ez a szakasza kiemelt fontosságú az ellenség számára – jelentette ki Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Militarnyi YouTube-csatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a főparancsnok elmondta: „Pokrovszk irányában az ellenség mintegy 99 ezer (körülbelül 800–900) fős állományt összpontosított.” Szerinte ez a legnagyobb ellenséges csoport a front minden iránya között.
„Ez egy hatalmas szám. Mindent megteszünk, hogy csökkentsük ezt a számot” – biztosított Olekszandr Szirszkij.
Az ukrán rendvédelmi szervek jelenleg 306 olyan ukrán katona megölésének körülményeit vizsgálják, akiket az orosz erők a harctéren, megadásuk után ölhettek meg – közölte pénteken Kijevben Jurij Rud, az ukrán főügyészség háborús bűncselekményeket vizsgáló osztályának vezetője, írja az MTI.
A tisztségviselő újságíróknak elmondta, hogy az eseteket 116 külön büntetőeljárás keretében vizsgálják. Hangsúlyozta, hogy olyan katonákról van szó, akik már letették a fegyvert, vagy sérüléseik miatt nem tanúsítottak ellenállást, így hadifogolynak minősültek.
Jurij Rud hozzátette, hogy a most ismertetett adatok nem tartalmazzák az Olenyivka büntetőtelepen történt eseteket. Az ukrán vizsgálatok szerint a Donyeck megye megszállt részén található létesítmény egyik barakkját 2022. július 29-én éjjel robbantották fel, miközben ott ukrán hadifoglyokat tartottak fogva.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a támadásban legalább 59 ukrán katona vesztette életét, akik korábban részt vettek a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében. Az Ukrinform felidézte: az Ukrán Biztonsági Szolgálat 2023 júliusában gyanúsítottként vonta eljárás alá a büntetőtelep egykori vezetőjét, Szergej Jevszjukovot, valamint korábbi helyettesét, Dmitrij Nyejolovot hadifoglyokkal szembeni kegyetlen bánásmód és előre kitervelt emberölés miatt.
Az ukrán sajtó szerint Jevszjukov 2024 decemberében egy donyecki robbantásban meghalt.
A hadifoglyok ügyeivel foglalkozó ukrán koordinációs törzs titkárságvezetője, Bohdan Ohrimenko a héten arról beszélt, hogy az oroszok 375 fogságba esett ukrán katonát és civilt kínozhattak halálra. Elmondása szerint erre azoknak a holttesteknek a vizsgálata során derült fény, amelyeket az orosz fél adott át Ukrajnának.
Az orosz Afrikai Hadtest szabadított ki egy túszul ejtett orosz és egy ukrán állampolgárt terroristák fogságából Maliban – közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint.
Mint írták, olyan túszokról van szó, akiket 2024 júliusában Nigerben raboltak el az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő Dzsamáa Nuszrat-ul-Iszlám va al-Muszlimín (JNIM) nevű szervezet tagjai.
A két férfi – az orosz Oleg Gret és az ukrán Jurij Jurov – egy orosz földtani kutatóvállalat alkalmazottja, repülővel már vissza is tértek Oroszországba, ahol orvosi ellátásban fognak részesülni.
Az Afrikai Hadtest az orosz kormány irányítása alá tartozó félkatonai szervezet, amely számos afrikai országban, így a többi között Maliban, Egyenlítői Guineában és a Közép-afrikai Köztársaságban is jelen van.
Sok tagja a már feloszlatott Wagner csoport magánhadsereg tagja volt.
Residents of Demo Community, Victims of the Horrific Kasuwan Daji attack in Niger State narrates the unfortunate incident that left over 40 people dead.
Az orosz megszálló erők újabb háborús bűncselekményt követtek el, ukrán hadifoglyokat végzett ki.
A tragikus esetről a DeepState elemző projekt alapján az Unian számolt be. Tájékoztatásuk szerint a megszállók az Ukrán Fegyveres Erők egyik gépesített dandárjához tartozó négy katonát öltek meg.
„Az ellenség ismét megsértette a hadviselés szokásait és szabályait – négy ukrán hadifoglyot lőttek agyon Veterynarne közelében, a Harkivi területen” – áll a közleményben.
Az úgynevezett húsvéti tűzszünet idején az orosz erők egy ukrán evakuációs csoportot is megtámadtak. A DeepState szerint a Zaporizzsjai területen fekvő Hulyaipole közelében sebesült katonák vesztették életüket.
Az I Want to Live projekt átfogó statisztikát tett közzé az Ukrajnában fogságba esett orosz katonákról: a teljes körű invázió kezdete óta több mint 10 ezer orosz katonát ejtettek hadifogságba, akiknek mintegy 40 százaléka büntetett előéletű. A jelentés szerint az orosz fél a fogolycserék során leggyakrabban Moszkva és környéke, a Krasznodari és a Permi terület lakóit igyekszik visszaszerezni – írta meg az Interfax.
A jelentés rámutat, hogy az évek során folyamatosan nőtt az önként magukat megadó orosz katonák száma. A 2025-ös – még nem teljes – évben több orosz katona esett fogságba, mint 2022-ben és 2023-ban együttvéve. Hetente átlagosan 60–90 orosz katona adja meg magát, 2024 augusztusában azonban ez a szám elérte a heti 350-et is.
2023 júniusa óta rendszeresen több orosz katona kerül ukrán fogságba, mint ahány ukrán katona orosz kézre jut.
A hadifoglyok többsége legénységi állományú: 83 százalék közkatona, míg a tisztek aránya mindössze néhány százalék. A fogságba esettek 76 százaléka szerződéses katona – köztük börtönökből toborzott személyek és magánhadseregek tagjai –, közel ötödük mozgósított, 5 százalékuk pedig sorkatona. A foglyok mintegy negyede azt állította, hogy megtévesztéssel vagy kényszerrel vitték a háborúba. Jelentős számban kerültek fogságba súlyos betegségekkel küzdő katonák is, köztük HIV-fertőzöttek, tuberkulózisos betegek és mentális zavarokkal élők.
A projekt szerint eddig valamivel több mint 6000 orosz hadifoglyot adtak vissza Oroszországnak fogolycserék során, több mint felüket 2025-ben. Ugyanakkor legalább 237 olyan volt hadifogolyról tudni, akik visszaküldésük után meghaltak vagy eltűntek a fronton. Az elemzés azt is kimutatta, hogy a cserék során aránytalanul nagy számban térnek vissza etnikai oroszok: míg a foglyok 66 százaléka orosz nemzetiségű, a kicseréltek körében ez az arány 83 százalékra emelkedik, miközben több nemzetiségi régió katonái jóval ritkábban kerülnek haza.
Az Ukrajna elleni háborúban Oroszország havonta körülbelül 30 000 katonát veszít, és ezek nem sebesültek, hanem halottak – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszki a holland parlamentben elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor havonta „körülbelül 30 000 katona életét pazarolja a fronton” Ukrajnában.
„Nem sebesültek. Havonta 30 ezren halnak meg. Volt egy hónap, amikor 25 ezer orosz halt meg. Egy másik hónapban 31 ezer. Drónvideókkal rendelkezünk, amelyek megerősítik ezeket a haláleseteket” – mondta az elnök.
Volodimir Zelenszkij hozzátette, hogy „az orosz támadások mindig őrülten véresek, de Putyint ez nem érdekli – az oroszok nem a halottaikat számolják, hanem minden dollárt, minden eurót, amit elveszítenek”.
Az ukrán haderő megsemmisített egy csővezetéket, amelyen keresztül az orosz csapatok bejutottak a harkivi Kupjanszkba – írja az Unian hírügynökség.
Erről Jurij Fedorenko parancsnok számolt be, akinek elmondása szerint az ezred még áprilisban érkezett a harci szakaszra. Később a katonák felfedeztek egy szokatlan útvonalat, amelyet az ellenség használt.
A felderítés során egy atipikus, de kritikus fontosságú logisztikai csatornát fedeztünk fel: egy csövet, amelyet az ellenség arra használt, hogy személyi állományát beszivárogtassa Kupjanszknak az északi részére. Ez egy biztonságos útvonal volt, amely lehetővé tette az ellenségnek, hogy felhalmozza erőit – magyarázta.
Közölte, hogy a katonák rendszerezett munkába kezdtek a csővezeték megsemmisítése érdekében. Fedorenko szerint három tonna robbanóanyagot használtak fel a célpont lerombolására, majd a művelethez további egységek is csatlakoztak.
Oroszország több mint 700 000 katonát állomásoztatott a frontvonalon, ami a háború kezdete óta a legnagyobb létszám – jelentette ki pénteken Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Sky News brit tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a főparancsnok elmondta, hogy több mint 710 000 orosz katona állomásozik a mintegy 1255 kilométer hosszú frontvonalon.
A tábornok ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország naponta körülbelül 1000–1100 katonát veszít halottakban vagy sebesültekben. Ezeknek a veszteségeknek a nagy része pótolhatatlan – mutatott rá Olekszandr Szirszkij.
Oroszország háborúja Ukrajna ellen egyúttal a gyerekek, a legsebezhetőbbek ellen is irányul tudatosan és könyörtelenül – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Washington Examiner című lapban megjelent cikkében, amelyet az Ukrinform állami hírügynökség szemlézett szerdán.
A befolyásos tisztségviselő emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában hivatalosan 661 gyermek halálát erősítették meg, és több mint 2200 a kiskorú sebesültek száma. Viszont ezek az adatok csak azokra a területekre vonatkoznak, amelyek Ukrajna ellenőrzése alatt állnak – emelte ki.
Jermak hangsúlyozta, hogy Oroszország megszámlálhatatlan számú ukrán gyermeket hurcolt el, és tart fogva a saját területén, illetve az általa megszállt ukrán régiókban. Elmondása szerint ezeket a gyerekeket ideológiai átnevelésnek vetik alá, háborúra készítik fel, és az orosz birodalom eszközeivé próbálják formálni őket.
Példaként megemlített egy Filip keresztnevű 17 éves fiút, akit erőszakkal vittek Oroszországba, és Vlagyimir Putyin orosz elnök gyermekjogi megbízottja, Maria Lvova-Belova „örökbe fogadta”. Az orosz ombudsman maga jelentette ki nyilvánosan, hogy a fiút „át kellett nevelni”, mert ukrán dalokat énekelt, és nem tagadta meg identitását. „Több ezer gyereket vittek el Oroszországba azért, hogy megsemmisítsék ukrán identitásukat. Ez népirtás, nem járulékos kár. Ez egy tudatos stratégia, amelynek a célja a nemzet szívének és lelkének elpusztítása” – szögezte le az elnöki iroda vezetője.
Köszönetet mondott az Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságának, amiért egyhangúlag javaslatot tett Oroszország terrortámogató államként való elismerésére, valamint Melania Trump amerikai first ladynek személyes erőfeszítéseiért, amelyek hozzájárultak egy ukrán gyerekcsoport hazatéréséhez. Jermak emlékeztetett arra is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezte a Bring Kids Back UA nevű programot, amelynek keretében a nemzetközi koalíció támogatásával eddig 1744 gyereket sikerült visszahozni Oroszországból és a megszállt területekről – számolt be róla az MTI.
Hozzátette: „Oroszország bűnei nem korlátozódnak a gyerekrablásokra, az agresszorállam szándékosan támadja a civil infrastruktúrát és elnyomja a vallásszabadságot is”. „Eddig 704 templomot pusztított el és 74 papot ölt meg. Sokakat megkínoztak a fogságba ejtett civileket és katonák közül. A világnak el kell ismernie, hogy az, ami az ukránokkal történik az orosz fogságban, valójában orosz állami kínzáspolitika” – szögezte le Jermak.
