Az ukrán rendvédelmi szervek jelenleg 306 olyan ukrán katona megölésének körülményeit vizsgálják, akiket az orosz erők a harctéren, megadásuk után ölhettek meg – közölte pénteken Kijevben Jurij Rud, az ukrán főügyészség háborús bűncselekményeket vizsgáló osztályának vezetője, írja az MTI.
A tisztségviselő újságíróknak elmondta, hogy az eseteket 116 külön büntetőeljárás keretében vizsgálják. Hangsúlyozta, hogy olyan katonákról van szó, akik már letették a fegyvert, vagy sérüléseik miatt nem tanúsítottak ellenállást, így hadifogolynak minősültek.
Jurij Rud hozzátette, hogy a most ismertetett adatok nem tartalmazzák az Olenyivka büntetőtelepen történt eseteket. Az ukrán vizsgálatok szerint a Donyeck megye megszállt részén található létesítmény egyik barakkját 2022. július 29-én éjjel robbantották fel, miközben ott ukrán hadifoglyokat tartottak fogva.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a támadásban legalább 59 ukrán katona vesztette életét, akik korábban részt vettek a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében. Az Ukrinform felidézte: az Ukrán Biztonsági Szolgálat 2023 júliusában gyanúsítottként vonta eljárás alá a büntetőtelep egykori vezetőjét, Szergej Jevszjukovot, valamint korábbi helyettesét, Dmitrij Nyejolovot hadifoglyokkal szembeni kegyetlen bánásmód és előre kitervelt emberölés miatt.
Az ukrán sajtó szerint Jevszjukov 2024 decemberében egy donyecki robbantásban meghalt.
A hadifoglyok ügyeivel foglalkozó ukrán koordinációs törzs titkárságvezetője, Bohdan Ohrimenko a héten arról beszélt, hogy az oroszok 375 fogságba esett ukrán katonát és civilt kínozhattak halálra. Elmondása szerint erre azoknak a holttesteknek a vizsgálata során derült fény, amelyeket az orosz fél adott át Ukrajnának.
Jogi szempontból lehetséges, hogy Lengyelország kiadja Ukrajnának Alekszandr Butyagint, az ukrán hatóságok által körözött orosz régészt – döntött a szerdán hozott, még nem jogerős ítéletében a varsói kerületi bíróság.
A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalás után Adam Domanski, az orosz régész ügyvédje a sajtóval közölte: az eljárás jelenlegi szakaszában a védelem érvelése nem győzte meg a bíróságot, amely Butyagin kiadatásának „jogi megengedhetőségét állapította meg”.
Az ügyvéd bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be az ítélet ellen. Azzal érvelt, hogy Ukrajnában veszélybe kerülne Butyagin élete és egészsége, a többi között a régész orosz állampolgársága miatt.
Alekszandr Butyagint, a szentpétervári Ermitázs múzeum munkatársát tavaly decemberben Varsóban vette őrizetbe a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW). A tudóst később előzetes letartóztatásba helyezték.
Az ukrán ügyészség tavaly novemberben rendelte el Butyagin körözését, és nemzetközi jogsegély keretében fordult a lengyel hatóságokhoz. A régészt azzal gyanúsítják, hogy a Krím félsziget 2014-es elcsatolása után egy orosz kutatócsoport élén, ukrán hatósági engedély nélkül ásatásokat végzett a krími Kercsi-félszigeten, Mürmekion ókori város térségében.
A nyomozók szerint az oroszok „megrongálták a műemléket”, és a helyszínen talált 30 ókori aranyérmét Oroszország javára tulajdonították el.
A tudós terhére rótt cselekményért 5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki Ukrajnában. Oroszország „abszurdnak” találta a régésznek felrótt bűncselekményt, és Butyagin szabadon bocsátását követelte. Az MTI tájékoztatása szerint az ügy miatt januárban bekérették Lengyelország nagykövetét a moszkvai külügyminisztériumba.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) külföldi hatóságokkal és az ukrán határőrséggel együttműködve őrizetbe vette Dmitrij Csisztyilint, a Kreml Ukrajna elleni agressziójának egyik ideológusát – hozta nyilvánosságra kedden honlapján az SZBU és az ukrán főügyészség.
Ha bűnösnek találják az ellene felhozott vádpontok alapján, a közlemény szerint akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat, és elkobozhatják a vagyonát.
Az SZBU közlése szerint a férfi Vlagyimir Putyin orosz elnök volt tanácsadója, aki Szergej Glazjev munkatársaként aktívan részt vett a Krím, valamint a donyecki és a luhanszki régiók elfoglalását támogató orosz tájékoztató kampányok előkészítésében.
2016 és 2024 között elemző anyagokat készített a Kreml számára, amelyek igazolták a fegyveres agressziót, és hozzájárultak Ukrajna megszállt területeinek az Oroszországi Föderációba való integrálásához.
A férfi ezenkívül külföldön is aktívan támogatta a Kreml érdekeit, egyebek mellett választási folyamatokba való beavatkozást szervezett Kelet- és Közép-Európában, hogy ezáltal csökkentse Ukrajna nyugati támogatását.
Emellett Csisztyilin rendszeresen részt vett külföldön kerekasztal-beszélgetéseken, amelyeken az ukrán közvélemény képviselőjének kiadva magát Kreml-narratívákat terjesztett úgyszintén azzal a szándékkal, hogy aláássa Ukrajna nyugati támogatását – közölte az SZBU.
Csisztyilint az egyik ilyen fórumot követően Moldovában fogták el a bűnüldöző szervek, amelyek átadták őt az ukrán hatóságoknak. Jelenleg őrizetben van, és Ukrajna büntető törvénykönyvének két cikke alapján hazaárulással és Oroszország fegyveres agressziójának igazolásával gyanúsítják.
A férfit Ukrajnában kétrendbeli emberölés bűntett felbujtása miatt keresték.
Február 24-én állították elő az 58 éves K. Szerhij magyar állampolgárt a budapesti első kerületben, aki a gyanú szerint évekkel ezelőtt megbízást adott egy ukrán szervezett bűnözői csoportnak, hogy öljék meg két üzlettársát Ukrajnában – írja a police.hu.
A férfit a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztály Célkörözési Osztályának munkatársai az Interpol Ukrán Nemzeti Irodától és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központtól kapott információk alapján kezdték el keresni. Elfogása után a rendőrség átadta a férfit a Fővárosi Törvényszéknek kiadatási eljárás végrehajtás céljából.
Police have appealed for Abdul Shokoor Ezedi to come forward, after a mother and her daughters were attacked with a corrosive substance in Clapham on Wednesday.
Commander Jon Savell made a personal appeal to the 35-year-old, saying he needed "medical help" for his injuries. pic.twitter.com/1QKjKzuHkJ
Police have appealed for Abdul Shokoor Ezedi to come forward, after a mother and her daughters were attacked with a corrosive substance in Clapham on Wednesday.
Commander Jon Savell made a personal appeal to the 35-year-old, saying he needed "medical help" for his injuries. pic.twitter.com/1QKjKzuHkJ
Ukrajnában vizsgálat indult az Antonov An-225 Mrija óriás szállító repülőgép február 27-i megsemmisülése körülményeinek feltárására – közölte az Ukrinform helyi tisztviselőkre hivatkozva.
Az ukrán főügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt vizsgálja, hogy a figyelmeztetések ellenére miért nem sikerült időben biztonságba helyezni a gépet – idézte a dpa pénteken az ukrán média közlését.
A történtek jogilag hivatali kötelességszegésnek, sőt külföldi katonai hatalommal való együttműködésnek minősülnek – írták ukrán médiaforrások. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy ki a hibás.
Az Antonov An-225-ös, a világ legnehezebb teherszállító repülőgépe, az ukrán fővárostól északnyugatra fekvő Hosztomel repülőterén parkolt. Dmitro Antonov, a gép főpilótája elmondta: a legénységnek az volt a szándéka, hogy a gépet február 24-én, a drámai hajnali órákban, amikor az orosz támadás megkezdődött, kimenekítse. A hajtóműveket beindították, de nem kaptak felszállási parancsot.
A harcok Hosztomel körül több napig tartottak, mígnem az ukrán csapatokat szétverték a támadó orosz ejtőernyősök. A repülőgépet február 27-én megsemmisítették.
Mivel a gépet nem sikerült megmenteni, március végén elbocsátották az állami Antonov repülőgépgyártó vállalat vezérigazgatóját, Szerhij Bicskovot.
Az egyedülálló teherszállító repülőgép a világ számos repülőterének vendége volt. Szárnyfesztávolsága 88,4 méter, maximális felszállósúlya pedig 640 tonna volt. Összehasonlításképpen: egy teljesen megrakott amerikai Boeing 747-es, becenevén Jumbo Jet, a világ egyik legismertebb széles törzsű repülőgépének maximális felszállósúlya 447 tonna.
