Dánia történelmi léptékű védelmi beruházást jelentett be, aminek célja Grönland, valamint az Északi-sarkvidék és az Észak-atlanti térség biztonságának fokozása.
A kormány 4,2 milliárd dollárnyi (3,2 milliárd font) többletkiadást különít el a hadsereg fejlesztésére, továbbá 4,5 milliárd dollárért újabb 16 darab F-35-ös vadászgépet vásárol az Egyesült Államoktól, így a dán légierő teljes flottája 43 gépre bővül. Troels Lund Poulsen védelmi miniszter pénteki közleményében hangsúlyozta: „Ezzel a megállapodással jelentősen megerősítjük a Dán Fegyveres Erők képességeit a térségben.”
A csomag részeként Dánia két új sarkvidéki hajót, tengeri járőrgépeket, drónokat és korai előrejelző radarrendszert vásárol. A legfontosabb elem azonban egy új Északi Parancsnokság főhadiszállásának létrehozása Grönland fővárosában, Nuukban, amihez egy új katonai egység is kapcsolódik majd a Joint Arctic Command keretében.
Michael Hyldgaard, a dán fegyveres erők főparancsnoka a DR közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: „A fegyveres erők feladata a biztonság garantálása a Királyság egész területén – és ha szükséges, Grönland, a Feröer-szigetek és Dánia védelme a NATO keretein belül, minden hadszíntéren.”
A védelmi minisztérium közleménye kiemelte a NATO-kötelezettségek teljesítését és az elrettentés fontosságát, ugyanakkor nem nevezett meg konkrét ellenfeleket. A döntés hátterében azonban komoly geopolitikai feszültségek állnak: Donald Trump amerikai elnök az elmúlt években többször is kifejezte szándékát Grönland megszerzésére, amit„kritikus jelentőségűnek” nevezett az Egyesült Államok nemzeti és gazdasági biztonsága szempontjából – írja a BBC.
Trump januárban úgy fogalmazott: „Szerintem meg fogjuk szerezni. A sziget 57 ezer lakója velünk akar lenni.” Az amerikai elnök szerint Grönland kulcsfontosságú a kínai és orosz hajók mozgásának követésében, amelyek – szavai szerint – „mindenhol ott vannak”.
Grönland stratégiai jelentősége vitathatatlan: a sziget a legrövidebb útvonalon fekszik Észak-Amerika és Európa között, emellett az Egyesült Államok már a hidegháború óta radar- és űrbázist működtet a területén. Az utóbbi években pedig egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés övezi a sziget természeti erőforrásait, köztük a ritkaföldfémeket, az uránt és a vasércet.
Míg a nyugati országok hírei a rendőrség elleni tüntetésekről szólnak és arról, hogy a baloldali nyomásra mennyi pénzt vonnak el a hatóságoktól, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy szigorítani fogják a rendőrök elleni bűncselekmények büntetését, hogy megvédjék tisztjeiket.
A bejelentés válaszul érkezett azután, hogy két férfi több rendőrre is rátámadt szombat este. Mateusz Morawiecki elfogadhatatlannak nevezte az ilyen eseteket, majd rámutatott, hogy a lengyel társadalom nagy része – a statisztikák szerint 80 százaléka – bízik a rendőrökben és tiszteli a tiszteket.
A kormányfő elmondta, hogy az állampolgárok hálásak a rendőrök szolgálatáért, és a kormány kötelessége, hogy tovább erősítse a védelmüket. Mariusz Kaminski belügyminiszter hozzátette, hogy a sérült rendőröket mindig támogatás és gondoskodás kell hogy övezze, és kitüntetéseket is bejelentett, hogy megjutalmazzák a hatóságokat bátorságukért és szakmai eredményeikért.
Jarowlaw Szymczyk rendőrfőnök szintén nyilatkozott, megköszönte a kormány döntését és rámutatott, hogy elfogadhatatlan, hogy egyesek egyéni érdekeiket nézve félinformációkra hivatkozva ítélkeznek a rendőrök felett és eltagadják áldozatos munkájukat.
Míg a lengyel lépést a közvélemény pozitívan fogadta, addig Nyugaton, főleg az Egyesült Államokban, a BLM zászlaja alatt egész mozgalom szerveződött a rendőrség felszámolására, akik több sikert is elértek aktivizmusukkal és komoly pénzeket vontak el a hatóságoktól. A hatóságok becsületét olyan szinten csorbítják, hogy Seattle-ben lemondott a fekete rendőrfőnök, amikor rasszizmussal vádolták a hatóságokat, Austinban pedig annyi támogatást vontak meg a rendőröktől, hogy már nem képesek biztosítani a város biztonságát.
