A Biztonsági Szolgálat nyomozását követően börtönbüntetésre ítéltek egy 66 éves Herszon megyei lakost, aki a régió megszállása idején segített a megszállóknak hamis népszavazást tartani.
A férfi felfegyverzett orosz katonák kíséretében Livij Szolonci lakóit kereste fel. Kiosztotta a szavazólapokat, és arra kényszerítette az ukrán állampolgárokat, hogy „szavazzanak” a térség illegális csatlakozása mellett az agresszor országhoz.
Az Ungvári Városi-Járási Bíróság bűnösnek ítélte, a férfi 10 év börtönbüntetést kapott.
10 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a testvérpárt, akik megpróbálták megölni falubelijüket a beregszászi járási Kovászón.
Az eset 2022 nyarán történt. Az áldozat a Borzsa folyónál tartózkodott családjával, a tettesek ott támadtak rá, több ütést is lemértek fejére és testére. A verekedés közben a feleség is megsérült, miközben megpróbálta megvédeni férjét.
A támadók ezt követően járművükbe ültették a sérültet, azonban út közben baleset áldozatai lettek, egy árokba hajtottak. A bíróság 5 millió 80 ezer hrivnya erkölcsi kárt állapított meg a sértett javára, a tetteseket 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
Egy tunéziai bíróság egy év börtönre ítélt két újságírót, mert műsoraikban és a közösségi oldalakon bírálták a kormányt.
Borhen Bszaisszt és Murád Zgidit élő adásban tett politikai tartalmú kijelentéseik miatt vették őrizetbe két héttel ezelőtt, azóta előzetes letartóztatásban voltak – írja az MTI.
A két újságíró egyenként hat hónap börtönbüntetést kapott „álhírek terjesztéséért”, és további hat hónapot „hamis állítások megtételéért mások rágalmazása céljából”, a Kaisz Szaíd tunéziai elnökre való utalásért – közölte egy bírósági szóvivő.
Azt a 2022-ben elfogadott törvénycikket, amely alapján a bíróság a büntetést kiszabta, széles körben bírálták jogvédők, akik szerint a jogsértések meghatározása pontatlan, és a jogszabályt az elnök kritikusai elleni fellépésre használják.
A tárgyaláson mindkét újságíró tagadta a vádakat, és a véleménynyilvánítás szabadságát védő törvényekre hivatkoztak, amelyeket Tunézia a 2011-es forradalom után vezetett be, amikor a Közel-Kelet és Észak-Afrika első országaként megdöntött egy hosszú ideje hatalmon lévő tekintélyuralmi rendszert. Mindketten azt állították, hogy egyszerűen csak a munkájukat végezték, elemezték és kommentálták a tunéziai politikai és gazdasági fejleményeket.
Nem vagyok sem az elnök mellett, sem ellene. Néha támogatom a döntéseit, néha kritizálom őket. Ez a munkám része – mondta Zgidi.
Tunéziában nem ez az első ilyen eset
A tunéziai elnök elutasította Franciaország, az Európai Unió és az Egyesült Államok bírálatait, mondván a tiltakozásokat nyílt beavatkozásnak tekinti az észak-afrikai ország belügyeibe.
Májusban a tunéziai hatóságok többek között őrizetbe vették egy rasszizmus elleni civilszervezet, a Mnemti (Álmom) vezetőjét, Szádja Moszbáhot, egy, az ország állapotaira egy televíziós adásban szarkasztikus megjegyzést tevő ügyvédet, Szonija Dahmanit, egy társát, az elnök bírálójaként ismert Mehdi Zagrúbát, valamint több újságírót.
Szaíd 2021 júliusában feloszlatta a parlamentet, azóta rendeleti úton kormányoz, majd új alkotmányt léptetett hatályba. Politikai ellenfelei szerint az elnök gyakorlatilag puccsot hajtott végre az észak-afrikai országban, visszafordítva számos demokratikus intézkedést, amelyet a 2011-es fordulat után hoztak. Az ellenzék és jogvédők is a másként gondolkodók bebörtönzését, a sajtó cenzúráját és az igazságügyi rendszer ellenőrzését vetik szemére.
Az államfő szerint azonban az intézkedésekre szükség volt ahhoz, hogy megmentse az országot a káosztól, és kitart amellett is, hogy lépései törvényesek voltak.
Frank Bainimaramát, a Fidzsi-szigetek egykori miniszterelnökét egy év börtönbüntetésre ítélték az igazságszolgáltatás akadályozása miatt – tudatta a fidzsi ügyészség csütörtökön.
Bainimarama a múlt havi ítélethirdetés során megúszta a börtönt, de az ügyészség fellebbezését követően az igazságszolgáltatás menetének megzavarása miatt mégis letöltendő szabadságvesztésre ítélték.
A volt miniszterelnök hivatali ideje alatt arra utasította Sitiveni Qiliho akkori rendőrfőnököt, hogy ne vizsgálja ki a régió Dél-csendes-óceáni Egyetemnél felmerült korrupciós vádakat – derül ki a bírósági dokumentumokból. Qilihót ugyanezen a tárgyaláson hivatali visszaélés miatt két év börtönre ítélték.
A korábbi katonai vezető 2006-ban puccsal került hatalomra, majd 2014-ben és 2018-ban demokratikus választásokat nyert, azonban 2022 decemberében elvesztette a hatalmat a Sitiveni Rabuka jelenlegi miniszterelnök által vezetett pártkoalícióval szemben.
Két jogvédő szervezet szerdán közölte, hogy Manahel al-Otaibi nőjogi aktivistát Szaúd-Arábiában 11 év börtönnel sújtották az „öltözködési döntése és a női jogok támogatása miatt”.
A jogvédők szerint az aktivistát még januárban marasztalta el a terrorellenes bűncselekményekre szakosodott büntetőtörvényszék. Mint közölték, az aktivista ellen felhozott vádak főként öltözködési szokásaival, illetve a közösségi médiában tett bejegyzéseire összpontosítottak, amelyekben Otaibi annak a nőkre vonatkozó gyámsági rendszernek az eltörlését követelte, amely férfi hozzátartozók beleegyezését követeli meg minden jelentősebb döntéshez.
A szaúdi kormány az ENSZ különleges jelentéstevőinek megkeresésére megerősítette, hogy Otaibit „terrorista bűncselekmények” címén ítélték el.
Otaibit 2022 novemberében vették őrizetbe, ami után a jogvédők szerint fizikai és pszichológiai bántalmazás érte a rijádi börtönben.
Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös 2017 óta egy sor gazdasági és társadalmi reformot vezetett be. Ennek keretében igyekezett diverzifikálni az ország gazdaságát, felszámolandó az egyoldalú függőséget a kőolajtermeléstől, engedélyezte a nőknek az autóvezetést és korlátozta a vallási vezetők társadalmi hatalmát. Reformjai ugyanakkor a másként gondolkodókkal szembeni kemény fellépéssel jártak együtt.
Hat év és három hónap börtönre ítéltek kedden Finnországban egy 26 éves hackert, aki több ezer pszichoterápiás páciens adatait lopta el egy magánorvosi központból, majd megzsarolt egyes betegeket, akiktől pénzt követelt, hogy ne hozza nyilvánosságra a bizalmas információkat.
Az ügy, amely miatt mintegy 24 ezer bejelentés érkezett a rendőrséghez, nagy felháborodást keltett Finnországban. A francia hatóságok 2023 februárjában vették őrizetbe Aleksanteri Kivimäki ismert finn hackert, aki álnéven élt Párizs közelében. A férfit azóta hazatoloncolták, az ellene indított bírósági eljárás pedig a múlt hónapban zárult le, míg az ítélethirdetés most volt.
Az illetékes büntetőbíróság Kivimäkit egyebek között súlyos adatlopásban, csaknem 21 ezer rendbeli – minősített – zsarolási kísérletben, valamint több mint 9200 rendbeli, privátszférát sértő információk terjesztésének – szintén minősített – bűncselekményében találta bűnösnek.
A bíróság kegyetlennek, illetve komoly károkat okozónak nevezte a férfi által elkövetett bűncselekményeket tekintettel az érintett személyi körre.
A vádirat szerint Kivimäki 2018-ban feltörte a Vastaamo pszichoterápiai központ rendszerét és letöltötte a mintegy 33 ezer ügyfél adatait tartalmazó adatbázisát.
Az ügyészség szerint Kivimäki először 370 ezer eurónak megfelelő összeget követelt bitcoinban a Vastaamótól, hogy ne hozza nyilvánosságra a páciensek adatait. Amikor a központ ezt megtagadta, a kiberbűnöző az internet hagyományos böngészőkkel elérhetetlen részén – a darkweben – kezdte közzétenni az adatokat 2020-tól az érintett betegektől pedig 200-500 eurós válságdíjakat követelt.
A vádhatóság közölte, hogy nagyjából húsz páciens fizetett is.
Kivimäki tagadta az ellene felhozott vádakat. Ügyvédje szerint valószínűleg megfellebbezik az ítéletet. Az ügyészség a maximális hét év szabadságvesztés kiszabását kérte.
Kivimäkit első alkalommal 15 évesen ítélték el, amiért 50 ezer szervert tört fel egy általa fejlesztett szoftver segítségével – jelentette az Ilta-Sanomat című helyi lap még 2022-ben. Az Egyesült Államokban egyebek között az amerikai légierő, illetve a Sony Online Entertainment rendszereinek feltöréséért marasztalták el.
Police officers are seen at the Viertola comprehensive school in Vantaa, Finland, where a number of children were injured in a shooting on Tuesday morning. A suspect has been apprehended, officials said. https://t.co/Y4SPERBOqwpic.twitter.com/ti2dMo0gqx
Tíz, illetve tizenöt év szabadságvesztést szabtak ki az Egyesült Államokban annak a korábban már életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt tinédzsernek a szüleire, aki egy iskolai lövöldözés során négy embert megölt és hetet megsebesített Michigan államban 2021-ben.
Ez az első alkalom az Egyesült Államokban, hogy egy iskolai lövöldöző szüleit elmarasztalták. A pontiac-i bíróság azzal indokolta a döntést, hogy a szülők ismételten elmulasztottak megtenni olyan „tragikusan egyszerű lépéseket”, amelyekkel elejét lehetett volna venni a katasztrófának. Az ügyészek a tárgyaláson bizonyítékokat mutattak be arra vonatkozóan, hogy nem biztonságos körülmények között tárolták otthon az ámokfutáshoz használt lőfegyvert, és nem fordítottak figyelmet a gyerekük mentális állapotára.
Az anyát és az apát két külön eljárásban gondatlanságból elkövetett emberölés vádpontjában találták bűnösnek.
Az elkövetés idején 15 éves fiú 2021 novemberében az iskolában egy feladatlapra fegyvert, lövedéket és egy sebesült alakot rajzolt, illetve baljós, figyelmeztető mondatokat írt. Az ijesztő rajz miatt az iskola rövid konzultációra behívatta a szülőket, akik az eset miatt viszont nem vitték haza a gyereküket.
A fiú még aznap, néhány órával később fegyvert vett elő a hátizsákjából, és tüzet nyitott a társaira. A bíróság előtt bűnösnek vallotta magát, és jelenleg életfogytig tartó börtönbüntetését tölti.
A szülők ugyan nem tudtak arról, hogy a gyerekük, mire készül, de az ügyészek szerint mulasztást követtek el azzal, hogy nem zárták el otthon a fegyvert, illetve nem vitték el az iskolából a végzetes napon, miután fény derült a fegyvert ábrázoló rajzra. Hosszú időn át figyelmen kívül hagyták továbbá a fiú aggasztó mentális állapotára utaló jeleket, például a hallucinációkkal kapcsolatos panaszait.
Timelapse of an intense tornado warned storm moving into downtown Houston, Texas this evening. Watch as the skyline disappears as blinding rain and destructive winds move in. Video courtesy of @EarthCam. #TXwxpic.twitter.com/3lSUt87LTD
Tizenhárom évtől életfogytiglanig terjedő szabadságvesztésre ítélte a moszkvai régió bírósága kedden egy négytagú sátánista csoport három tagját, akik rituális gyilkosságokat követtek el .
Az első áldozatot 2016 júniusában ölte meg Andrej Tregubenko és Olga Bolsakova, akiket a „sátánimádók vallási és misztikus mozgalma” iránti rajongás hozott össze. A férfi Karéliában erdőbe csalt egy ismerős lányt, ahol több késszúrással végzett vele. A bűntársak a holttestet és a kést elásták, az áldozat telefonját és pénzét elvették.
Még ugyanazon a nyáron összeálltak Alekszandr Perevozscsikov-Hmurijjal és Tatyjana Derjuginával, és megállapodtak, hogy a továbbiakban négyesben fognak rituális gyilkosságokat elkövetni. Bolsakova 2016 augusztusában a leningrádi régióban csábított az erdőbe egy férfit, ahol a sátánisták brutálisan megverték és halálra szurkálták. A holttestet elásták, a személyes holmiját az értéktárgyai kivételével máglyán elégették.
Tregubenko ugyanebben hónapban moszkvai régióban lévő Balasihában részegen, szóváltás során leszúrta egy ismerősét. Az áldozat vérével egy lakásban a bűntársaival együtt szertartást végzett, majd Bolsakova tóba dobta a kést.
A sokáig felderítetlen rituális gyilkosságok ügye 2021-ben a rendőrségtől az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) központi hivatalához került át. Elsőként Tregubenko akadt fent gyanúsítottként a rostán, amikor Karéliában és a leningrádi régióban eltűnt emberek ismerőseit ellenőrizték. A Bolsakovával közös lakásán a nyomozók – meg nem nevezett – nagy mennyiségű kábítószert találtak.
Tregubenkót életfogytiglani, Perevozcsikov-Hmurijt 15 évi, Gyerjuginát pedig 13 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Bolsakova már korábban 14 évet kapott.
❗К 25 годам колонии приговорили новосибирского айтишника, обвиняемого в поджоге военкомата, в результате которого никто не пострадал
Восточный окружной военный суд Новосибирска признал новосибирца Илью Бабурина выиновным в терроризме, в покушении на организацию содействию… pic.twitter.com/aJvUagtyA8
Madhouse News The Tverskoy Court has fined Moscow resident Stanislav Netesov, who dyed his hair yellow and blue, under the article on discrediting the army. Maybe they should just ban the colors yellow and blue altogether? The sun and the sky? Don't look up or you'll go jail... pic.twitter.com/RZ0djnadGc
Az Egyesült Államokban 25 év börtönbüntetést kapott csütörtökön Sam Bankman-Fried, az FTX kriptovaluta-vállalkozás alapítója.
A most 32 éves egykori milliárdos vállalkozót többek között pénzügyi csalás és sikkasztás vádpontjában tavaly novemberben találta bűnösnek egy New York-i bíróság. Az ügyészek 40-től 50 évig terjedő börtönbüntetés kiszabását kérték.
Ügyvédei jelezték, hogy mind a bűnösnek nyilvánítás, mind az ítélet mértéke ellen fellebbezést nyújtanak be.
Az illetékes bíró a büntetés ismertetésekor felhívta a figyelmet arra, hogy az elítélt tisztában volt azzal, bűncselekményt követ el, és utólag sem mutatott megbánást. Sam Bankman-Fried cselekedetei révén az FTX kriptovaluta-tőzsde ügyfelei 8 milliárd dollárt, a cég befektetői 1,7 milliárd dollárt veszítettek, valamint a céghez kapcsolt befektetési vállalkozás, az Alameda Research további 1,3 milliárd dolláros kárt okozott.
Az FTX 2022 őszén omlott össze, Sam Bankman-Friedet a Bahama-szigetek hatóságai 2022 decemberében vették őrizetbe, majd átadták az amerikai hatóságoknak.
Vesztegetés és kenőpénz elfogadása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Csen Hszü-jüant, a kínai nemzeti futballszövetség korábbi vezetőjét – jelentette a kínai állami média kedden.
Csent egy életre megfosztották politikai jogaitól, és minden személyes vagyonát elkobozzák – áll a közép-kínai Hopej tartomány bírósági ítéletében, hozzátéve, hogy illegális nyereségét visszaveszik és átadják az államkincstárnak.
A Huangsi Középszintű Népbíróság megállapította, hogy Csen 2010 és 2023 között különböző tisztségeit kihasználva segített másoknak projektszerződésekkel, befektetési műveletekkel és sporteseményekkel kapcsolatban, melyekért cserébe pénzt és értéktárgyakat fogadott el több mint 81 millió jüan értékben.
A bírósági ítélet szerint „a kínai labdarúgás ügyének hatalmas kárt okozó” korrupciós ügyben a 67 éves Csenen kívül még négy másik tisztviselőt, Csen Jung-liangot, a nemzeti labdarúgó-szövetség korábbi ügyvezető főtitkárhelyettesét, Liu Lejt, a vuhani labdarúgó menedzsmentközpont korábbi igazgatóját, valamint Jü Hong-csent, a szövetség korábbi alelnökét és Tung Csenget, a Kínai Szuperliga korábbi főigazgatóját is vizsgálták kenőpénzek elfogadása miatt.
Csent 14 év börtönbüntetésre, Jüt 13 évre, míg Tungot nyolc évre ítéltek – közölte az állami média kedden.
Hszi Csin-ping kínai elnök 2012-es hatalomra kerülése után széles körű vizsgálat- és nyomozássorozat indult a korrupció visszaszorítása érdekében, mely a sportágban is a legnagyobb átfogó korrupcióellenes vizsgálatot eredményezte.
