Nyolc ember a karibi szigeteken található Bonaire-ből a holland Greenpeace-el együttműködve keresetet nyújtott be a holland kormánnyal szemben, mert szerintük az megsértette az emberi jogaikat.
A felperesek arra kérték a hágai bíróságot, hogy kötelezzék a holland kormányt az üvegházhatású gázok kibocsátásának sokkal gyorsabb ütemű csökkentésére, és segítse a legérzékenyebb földrajzi területeket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A Hollandia fővárosától 8000 kilométerre fekvő Bonaire 2010 óta különleges holland törvényhatóságú terület. Hollandia azonban már mintegy 400 éve jelen van a szigeten, és 2022-ben a kormány bocsánatot kért a lakosság leigázásáért.
Bonaire alacsonyan fekvő szigetként vélhetően súlyos következményekkel kell, hogy szembenézzen az éghajlatváltozás miatt, beleértve a tengerszint emelkedését és a szélsőséges időjárást — írja a The Guardian.
A holland meteorológiai intézet októberi jelentése szerint a Karib-tengeren az 1980-as évek óta évtizedenként 0,2 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ezzel párhuzamosan a csapadékmennyiség csökken, főként a szárazabb időszakokban. A szakértők szerint pedig ez még tovább fog romlani.
A Greenpeace megbízásából a Vrije Universiteit Amsterdam által végzett kutatás szerint az emelkedő tengerszint 2050-re valószínűleg véglegesen elönti a sziget egyes részeit.
Ezt a problémát súlyosbíthatja a korallzátonyok elvesztése, amelyek természetes pufferként szolgálnak az óceánok felmelegedése és savasodása ellen.
A problémát tetézi, hogy Bonaire népszerű búvárkodási célpont, a korallzátonyok pusztulásával azonban a búvárhelyek többsége is elveszhet, ami 100 ezer fővel csökkentheti a látogatók számát. Ezen felül a klímaváltozás egészségügyi problémák okozhat a szigeten, és tönkreteheti az idegenforgalmat, valamint a sziget kulturális örökségét.
A kereset benyújtói úgy vélik, hogy ha a holland kormány elmulasztja a klímavédelmi tervek kidolgozását, az emberi jogaik, különösen az élethez való joguk, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartása is sérül.
All ramps of the six-storey parking garage at the St. Antonius Hospital in Nieuwegein in the Netherlands collapsed on Sunday evening. It is not yet known if there are any casualties...pic.twitter.com/bNFl4cE1DV
All ramps of the six-storey parking garage at the St. Antonius Hospital in Nieuwegein in the Netherlands collapsed on Sunday evening. It is not yet known if there are any casualties...pic.twitter.com/bNFl4cE1DV
Az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keddi döntésében elvetette a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben elítélt Ratko Mladic fellebbezését, és megerősítette a „Balkán mészárosának” is nevezett volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytig tartó szabadságvesztését elrendelő ítéletet.
Mladic a 2017-ben hozott, életfogytig tartó szabadságvesztést elrendelő ítélet ellen a következő év márciusában nyújtott be fellebbezést, az ENSZ felügyelete alatt működő nemzetközi ügyészség tavaly augusztusban azonban a határozat fenntartását kérte.
Az ítélet kihirdetését az eredeti ügyrend szerint tavaly márciusra ütemezték, azonban el kellett halasztani, egyrészt mivel Ratko Mladic műtéten esett át, másrészt a koronavírus okozta járványhelyzet miatt.
A hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmus keddi közleménye szerint „a fellebbviteli kamara fenntartja Ratko Mladic életfogytig tartó szabadságvesztésére vonatkozó ítéletet”, a döntés jogerős, további fellebbezésnek nincs helye.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) 2017 novemberében hirdetett ítéletet a boszniai horvátok hat egykori vezetője, köztük Ratko Mladic ellen muszlimok terhére a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatás ügyében. Mladic vezetésével a Szerb Köztárasági Hadsereg 1995 júniusában előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat Srebrenicában. A cél a muszlim közösség kiirtása volt. A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló örvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát. A srebrenicai mészárlás a boszniai háború legvéresebb tragédiája volt.
Az 1992-1995-ös délszláv háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.
Az ügyet korábban tárgyaló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek ügyének tárgyalására jött létre. A törvényszék megbízatásának 2017. december 21-i lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át.
Kosovo President Hashim Thaci indicted for war crimes; Thaci's office says he has cancelled a trip to the White House for US-mediated talks with Serbia on normalizing relations. https://t.co/16NcD8QugM
A hágai bíróság határozatában a kijárási tilalmat a mozgás és a magánélet szabadságához való jog messzemenő megsértésének nevezte.
A hágai illetékes bíróság a koronavírus-járvány megfékezésére januárban bevezetett éjszakai kijárási tilalom azonnali feloldására szólította fel a holland kormányt. A bíróság keddi határozatában úgy ítélte meg, hogy a vonatkozó törvény értelmében nem volt vészhelyzet a tilalom bevezetésekor.
Egy civil szervezet által benyújtott kereset ügyében született bíróság határozat szerint a holland kormány a kijárási tilalmat a polgári hatóságok rendkívüli hatásköréről szóló törvény alapján vezette be. A törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy rendkívüli állapot okozta kivételes helyzetben a klasszikus jogalkotási folyamat mellőzése mellett léptessen hatályba intézkedéseket.
A bíróság ítéletében azonban azt állapította meg, hogy a törvény értelmében nem áll fenn vészhelyzet Hollandiában, ezért a kormánykoalíció nem jogosult a rendkívüli hatáskörök alkalmazására a szóban forgó korlátozó intézkedés végrehajtását illetően.
A bíróság határozatában a kijárási tilalmat „a mozgás és a magánélet szabadságához való jog messzemenő megsértésének” nevezte, amely véleménye szerint közvetett módon korlátozza a gyülekezés és a tüntetés szabadságának jogát is. Egy ilyen intézkedés meghozatala „nagyon körültekintő döntéshozatali folyamatot igényel” – állapította meg a bíróság.
A holland kormány fellebbezésre készül az ügyben és arra kérte a bíróságot, hogy a fellebbezés meghallgatásáig függessze fel ítéletét.
Hollandia január végén léptetett életbe március elejéig tartó éjszakai kijárási tilalmat, a korlátozó intézkedés este kilenc óra és reggel fél öt közötti időszakra érvényes.
Longtail Aviation cargo 747 loses engine parts over Meerssen after failure on departure from Maastricht Airport in The Netherlands. Aircraft landed safely in Liege. https://t.co/b22hB9QgKFpic.twitter.com/NYps5GoBzT
— Breaking Aviation News & Videos (@breakingavnews) February 20, 2021
All ramps of the six-storey parking garage at the St. Antonius Hospital in Nieuwegein in the Netherlands collapsed on Sunday evening. It is not yet known if there are any casualties...pic.twitter.com/bNFl4cE1DV
All ramps of the six-storey parking garage at the St. Antonius Hospital in Nieuwegein in the Netherlands collapsed on Sunday evening. It is not yet known if there are any casualties...pic.twitter.com/bNFl4cE1DV
Az őslakosok és emberi jogi szervezetek kérik, hogy vonják felelősségre Jair Bolsonarót Brazília elnökét a környezetvédelmi politika szétverése, súlyos környezeti károkozás és a brazil őslakosok jogainak megsértése miatt.
William Bourdon párizsi ügyvéd előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújtott be Bolsonaro ügyében pénteken a hollandiai hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz.
Bolsonaro 2019-es hivatalba lépése óta az amazóniai esőerdő hatalmas része megsemmisült, és az őslakos közösségek is veszélybe kerültek. Az erdőirtás két év alatt csaknem 50%-ot emelkedett, az őslakos területek, rezervátumok elfoglalása 2019-ben 135%-kal nőtt.
A tudósok arra figyelmeztettek, hogy Bolsonaro környezetpusztító politikája visszafordíthatatlan következményekkel járhat, az amazóniai esőerdőket és a trópusi őserdőket szavannává változtathatja. „Bolsonaro nemcsak a brazil őslakosok számára jelent kockázatot, hanem globális probléma is, amit tesz, kihat az egész bolygóra.”
A részben elismert Koszovó korábbi vezetője, Hashim Thaci nem hajlandó beismerni bűnösségét a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróságon, közölte november 9-én ügyvédje, Denisz Kupera.
Maga Hashim Thaci kijelentette, hogy a bírósági vád alaptalan. Ügyvédje mindenkit emlékeztetett arra, hogy a törvényszék fél évig dolgozott a vádpontokon. „Komolyan fogunk harcolni és bebizonyítjuk, hogy mindez hazugság. Kérni fogjuk Thaci ideiglenes szabadlábra helyezését”- mondta a politikus védője.
Nicolas Guillaume, az előzetes vizsgálatot vezető hágai bíró meggyőződött a vádlott kilétéről, arról, hogy megkapta a vádiratot és tisztában van a jogaival.
A Hashim Thacival szembeni vádak október 26-án megerősítést nyertek. Ezt követően, november 5-én, Koszovó elnöke, Hashim Thaci bejelentette, hogy lemond, és Hágába utazik, ahol az 1998-1999 közötti balkáni háború idején elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolják.
A koszovói politikusok ragaszkodnak ahhoz, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) törvényes és igazságos háborút folytatott. Ezzel ellentétben az áldozatok rokonainak ezrei bíznak az igazságtételben. A szakértők Hashim Thaci letartóztatásában esélyt látnak a politikai helyzet megváltoztatására Koszovóban, bár nem számítanak gyors és egyszerű változásokra.
A koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság letartóztatta Koszovó exelnökét és néhány vezető politikust: a koszovói parlament volt elnökeit és parlamenti képviselőt.
Mindegyiküket háborús bűnökkel és az emberiség elleni bűncselekményekkel vádolják, amelyeket 1998 márciusa és 1999 szeptembere között követtek el Koszovó és Észak-Albánia területén: gyilkossággal, emberrablással, üldözéssel és kínzással vádolják őket. Többek között azt is állítják, hogy a múltban az úgynevezett Koszovói Felszabadítási Hadsereg fegyveresei, Hasim Thaci és Kadpi Veceli voltak személyesen felelősek 100, koszovói albán és szerb meggyilkolásáért. Hashim Thaci és társai ellen 10 pontot ismertettek.
A koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróságot az 1998 és 2000 között Koszovóban elkövetett súlyos bűncselekmények kivizsgálására hozták létre. Létrehozásának oka az Európai Tanács 2011. január 7-i jelentése volt, amely szerint az úgynevezett Koszovói Felszabadítási Hadsereg fegyveresei kábítószer-kereskedelemmel, emberrablásokkal és gyilkosságokkal, valamint emberi szervek kereskedelmével foglalkoztak. A bíróság függetlenségének biztosítása érdekében úgy döntöttek, hogy Hágában helyezik el.
Hollandiában folytatódik a tárgyalás az Ukrajna keleti részén 2014-ben lelőtt malajziai Boeing MH17 ügyében.
Az egyik vádlott, az orosz Oleg Pulatov védője fellebbezést nyújtott be a vizsgálóbizottság azon döntése ellen, miszerint 13 személy fenyegetettsége okán tanúvédelmet biztosít számukra és megőrzi névtelenségüket. Ezt követően, a bíróság úgy ítélte meg, hogy egyik tanú esetében megsértették az eljárás szabályait, ezért nem biztosít számára tanúvédelmet, vallomása nem használható fel a bírósági eljárás során.
„A további 12 tanú státuszáról szóló határozata érvényes. Ez azt jelenti, hogy a tanúk személyazonossága titokban marad” – közölték a bíróságon.
A korábban az anonim tanúk az orosz hatóságok úgymond „nyomásáról” számoltak be. Az egyik tanút, miután nyilvánosságra hozott egy videót, többször „fegyveres férfiak” látogatták meg. Egy másik személy önálló nyomozásba kezdett az MH17 tragédiája körülményei kapcsán, az ő számítógépét elkobozták.
„Nyilvánvaló jelei vannak annak, hogy az orosz hírszerző ügynökségek aktívan próbálják megakadályozni az MH17 tragédiáról szóló igazság megállapítását” – mondta Thiys Berger ügyész.
A holland bíróság június 8-án folytatja a vádlottak ügyének tárgyalását. „A Hágai Kerületi Bíróság június 8-a 10:00 órára halasztja el Pulatov vádlott ügyét. A tárgyaláson a védelemnek lehetősége lesz felszólalni. Más vádlottak – Girkin, Dubinszkij és Pulatov – tárgyalását szintén június 8-a 10:00 órára halasztják el” – mondta Hendrik Steenhuis főbíró.
Az MH17 járat Boeing 777 repülőgépet a Donyec-medencei elfoglalt területeken lőtték le, a tragédiában érintett személyeket valószínűleg életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Az ügynek négy gyanúsítottja van, köztük három orosz állampolgár, Igor Girkin, Szergej Dubinszkij, Oleg Pulatov és ukrán Leonyid Harcsenko, aki a szeparatisták oldalán harcoltak. A nyomozás egyértelműen bebizonyította, hogy részt vettek a „Buk” légelhárító rakéta Oroszországból az általuk ellenőrzött területre való szállításában, annak őrzésében, és miután kilőtték MN17-t a légelhárító rakétát elrejtették, majd visszaszállították Oroszországba.
