Meghallgatták szerdán Jair Bolsonaro volt brazil elnököt a január 8-i zavargások ügyében.
A brazil ügyészség vizsgálatot indított a 68 éves politikussal szemben annak gyanújával, hogy a történtek hátterében állt, és puccsra bujtotta fel híveit hivatali utódjával szemben.
A kétórás meghallgatást követően Bolsonaro egy elsötétített üvegű autóval távozott a fővárosi rendőrfőkapitányságról anélkül, hogy nyilatkozott volna.
Szóvivője útján közölte, hogy tagad mindenféle kapcsolatot a történtekkel. Fábio Wajngarten szerint a volt elnök elítéli a pusztítást és lezárta a választások ügyét a veresége napjával.
Bolsonaro hívei egy héttel az után rohanták meg a kongresszus, a legfelsőbb bíróság és az elnöki palota épületét, hogy beiktatták hivatalába az őt legyőző, baloldali Luiz Inácio Lula da Silvát. Az új elnök a rendőrség és a katonaság egyes tagjait is azzal vádolta meg, hogy együttműködtek a támadókkal.
A brazil legfelsőbb bíróság egyik bírája április közepén döntött Bolsonaro meghallgatásáról.
A man killed four children at a private daycare center in Blumenau, a city in the southern state of Santa Catarina, officials say. Another five children, aged 2 and younger, were injured — one of them is in critical condition.pic.twitter.com/x5wsgVCRmP
— The Brazilian Report (@BrazilianReport) April 5, 2023
Április 27-én meghallgatást tartanak a 21 éves Jack Teixeira perében, akit több száz szigorúan titkos pentagoni dokumentum kiszivárogtatásával gyanúsítanak.
A masslive.com szerint a bíróság oldalára kerültek fel a meghallgatásról szóló iratok. A Worcesterben tartott tárgyaláson még csak azt döntik el, hogy Teixeira szabadlábon védekezhet-e, vagy rács mögött kell maradnia.
Az amerikai légierőnél hírszerzőként dolgozó Teixeirát egy héttel ezelőtt fogták el, amiről videó is készült, és nem sokkal később megtörtént a hivatalos vádemelés is. Ha elítélik, akkor akár 15 év börtönt is kaphat.
The US THAAD system is deployed near Nevatim air base in Israel. This site is managed by the US Army Missile Conmand 1st Space Brigade. It acts as an anti-ballistic missile base.
THAAD uses the AN/TPY-2 radar to track enemy ballistic missiles as they fly into space, the radar… pic.twitter.com/TwzbamqTGx
🚨🇮🇱#BREAKING | UPDATE SEVERAL US 🇺🇸THAAD MISSILE DEFENSE SYSTEMS HAVE BEEN SEEN IN ISRAEL ALONG WITH US TROOPS TO BOLSTER ISRAEL’S AIR DEFENSE IF IRAN🇮🇷RETALIATES⚠️⭕️ pic.twitter.com/qknfPgUXLr
Megkezdődött kedden a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozat vádlottjainak meghallgatása a párizsi törvényszéken. Elsőként a terrortámadást végrehajtó kommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam válaszolt mintegy két órán át a merényletet megelőző életét illető kérdésekre. A fővádlott együttműködött, “kedves, nyugodt és segítőkész emberként” bemutatva korábbi önmagát.
A legvéresebb franciaországi terrortámadás perében a túlélők, az áldozatok hozzátartozói és a szemtanúk közül 2200-an vesznek részt civil felperesként, közülük az elmúlt öt hétben több mint 350-en tettek tanúvallomást a hat évvel ezelőtt történtekről.
A következő négy napban a húsz vádlott közül még életben lévő 14-et hallgatja meg az esküdtszék a saját életükről, a személyiségükről, a gyerekkorukról, családi történetükről, az indítékaik pszichológiai okait keresve. Az iszlám vallás felé fordulásról és a vádpontokról részletesen majd csak 2022-ben hallgatják meg őket a várhatóan kilenc hónapig tartó eljárásban.
Az ábécé sorrendben kérdezett vádlottak közül a 32 éves Salah Abdeslamot szólította elsőként az esküdtszék elnöke a mikrofon elé. A világos inget, szürke kardigánt viselő vádlott levágatta a haját és a szakálla is rövidebb és rendezettebb, mint a per elején. Szeptemberben még feketébe öltözve az Iszlám Állam terrorszervezet katonájaként mutatkozott be. Miközben a korábbi kihallgatásain megtagadta a vallomástételt, a fővádlott ezúttal, ha röviden is, de készségesen és udvariasan válaszolt a kérdésekre.
Elmondta, hogy 1989. szeptember 15-én Brüsszelben született marokkói bevándorló családban. Az esküdtszék kérdésére jelezte, hogy csak “egyetlen” állampolgársággal rendelkezik, mégpedig a franciával, miután a szülei először Franciaországba érkeztek vendégmunkásként, ott állampolgárságot kaptak, majd Brüsszelben telepedtek le, és ott alapítottak családot. Apja harminc éven át villamosvezető volt, anyja háztartásbeli.
“A negyedik gyerek vagyok öt testvér közül. Három bátyám és egy húgom van. Mit szeretnének még tudni?” – mondta nyugodt hangon Abdeslam. Gyerekkorát “nagyon egyszerűnek” írta le, elmondása szerint megvolt mindene, ő maga nyugodt, kedves és segítőkész gyerek volt. Az is kiderült, hogy jó tanuló volt, leérettségizett, majd technikumot végzett, s 2009 és 2011 között másfél évig az apja mellett dolgozott szerelőként a brüsszeli tömegközlekedési vállalatnál (STIB), miközben taxisofőri vizsgára készült, sportolt, elsősorban focizott és küzdősportokat űzött.
Az esküdtszék elnöke jelezte, hogy Abdeslam barátnőjét tanúként beidézték, januárban hallgatják meg. A vádlott elmondta, hogy a támadás óta megszakadt köztük a kapcsolat. “És korábban voltak más viszonyai?” – kérdezte a bíró. Abdeslam egy ideig gondolkodott, majd azt válaszolta: “Erről nem szeretnék beszélni, ez egy kissé személyes“.
Miután 2011-ben egy görbe este utáni, nem előre eltervezett betörési kísérlet miatt előzetes letartóztatásban volt öt hétig, elbocsátották a munkahelyéről. Abdeslam egyértelműen ekkora helyezi a fordulópontot az életében.
Az esküdtszék elnöke emlékeztetett arra, hogy a betörést gyerekkori barátjával, Abdelhamid Abaaouddal, a 2015-ös terrortámadás operatív vezetőjével próbálta meg végrehajtani, de a rendőrség rajtakapta őket.
Az elbocsátását követően Abdeslam alkalmi munkákból élt, többször is elítélték ittasan vagy kábítószer hatása alatt elkövetett gyorshajtásért. Időnként segített a bátyjának, Brahimnak, aki egy bárt működtetett. Őt kedvelte egyébként a legjobban a testvérei közül. Brahim Abdeslam a terrorkommandó egyik tagja volt, és öngyilkos merénylőként halt meg az egyik párizsi kávéházban.
A vádlottak padján ülők közül többen is szomszédjai voltak a fővádlottnak Brüsszel Molenbeek nevű negyedében, ahol barátokként nőttek fel.
“Molenbeek nagyon kicsi, mindenki ismer mindenkit. Időnként megittunk együtt valamint, vagy elmentünk együtt étterembe” – mondta Abdeslam.
Az esküdtszék elnöke idézte Abdeslam egyik bátyjának vallomását, aki szerint a vádlott “szeretett éjszakai szórakozóhelyekre, kaszinóba járni”.
“Igen, korábban ilyen voltam” – ismerte el Abdeslam. “Belgiumban születtem, ott nőttem fel, szekularizált állami iskolába jártam. A nyugati értékek szerint neveltek, úgy éltem, ahogy megtanítottak Nyugaton élni. De nem táncoltam, nem igazán tudok táncolni” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy mit tekint nyugati értékeknek, elmondta: “szabadosan élni, nem foglalkozni Istennel, azt csinálni, enni, inni, amihez kedve van az embernek”.
A fogvatartását illetően elmondta, hogy a családja rendszeresen látogatja, reggel és este egy-egy órát sportol.
Az esküdtszék elnöke felidézte, hogy eleinte sértegette a fegyőröket, “hitetleneknek, SS-nek és a társadalom szemétjének” nevezve őket, akik a jelentésükben paranoiásnak írták le, miután Abdeslam meg volt arról győződve, hogy meg akarják mérgezni. A vádlott nem kívánta kommentálni ezt az időszakot. Az esküdtszék elnöke megjegyezte, hogy 2019 óta nem történt incidens a börtönben, Abdeslam tisztelettudóan viselkedik.
Abdeslam ellen terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben elkövetett emberölés és emberölési kísérlet a vád. Rajta kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján. A 130 áldozatot követelő merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadást.
Hoy, en la zona de Pol Sokhta, al oeste de la capital afgana, se ha producido una potente explosión, el objetivo, como ayer, eran los chiítas que celebraban los 10 días de Muharam. De acuerdo con la información disponible, un artefacto explosivo https://t.co/Io6MDjzm6Fpic.twitter.com/4zR6M2bmxL
CENTCOM forces conducted a unilateral strike in Syria killing an ISIS senior leader responsible for planning attacks into Europe. pic.twitter.com/hwVjqdUTee
. @FredEnanga1 "Last night, we registered a terrorist attack by the ADF rebels, on Lhubirira secondary school, in Mpondwe, that is located about 2 kms, from the DRC border. A dormitory was burnt and a food store looted. So far 25 bodies have been recovered from the school and… pic.twitter.com/3WVfY2q9lz
. @FredEnanga1 "Last night, we registered a terrorist attack by the ADF rebels, on Lhubirira secondary school, in Mpondwe, that is located about 2 kms, from the DRC border. A dormitory was burnt and a food store looted. So far 25 bodies have been recovered from the school and… pic.twitter.com/3WVfY2q9lz
Elrendelte az illetékes francia bíróság kedden Nicolas Sarkozy volt francia államfő tanúként való meghallgatását az öt közvetlen munkatársának, köztük Claude Guéant-nak, az elnöki hivatal volt vezetőjének a perében, amelyben az Elysée-palota által túlszámlázott közvélemény-kutatásokért kell felelniük.
Nicolas Sarkozy nem gyanúsított az ügyben, miután a bűncselekmény idején államfőként mentelmi jogot élvezett. Az exelnököt eredetileg a felperes, a korrupcióellenes Anticor egyesület kívánta tanúként beidézni, de Sarkozy a per kezdete előtt levélben tudatta a bírósággal, hogy nem kíván megjelenni a tárgyaláson.
A bíróság kedden elrendelte, hogy a tanút erővel szállítsák a bíróság elé, meghallgatása november 2-án lesz.
Az indoklás szerint a tanúvallomása szükséges az igazság megismeréséhez. Mint a bíróság elnöke fogalmazott: gyanítható, hogy a volt államfő hatással volt azokra a cselekményekre, amelyekért a vádlottaknak felelniük kell.
A francia alkotmány nem zárja ki, hogy a volt elnököt a mentelmi joga ellenére tanúként beidézze a bíróság a mandátuma idején történt bűncselekmények miatt.
Nicolas Sarkozy egyelőre nem kívánta kommentálni a fejleményeket.
Az ügy nyomozati szakaszában a vizsgálóbírók többször is meg akarták hallgatni tanúként a volt államfőt, de ő mindig megtagadta a vallomástételt.
A hétfőn megkezdődött és várhatóan négy hétig tartó perben a bíróság a Sarkozy elnökségének első évében a hivatala által megrendelt közvélemény-kutatások körüli állítólagos visszaéléseket vizsgálja.
A felmérésekkel kapcsolatos gyanú alig két évvel Sarkozy hivatalba lépését követően merült fel, amikor a számvevőszék a 2009-es jelentésében azt kifogásolta, hogy az Elysée-palota által 2008-ban megrendelt, több tucatnyi közvélemény-kutatást exkluzív jelleggel közöltek az elnöki hivatal által előre kiválasztott sajtóorgánumok. A felméréseket az elnök népszerűségéről, politikai riválisairól vagy Carla Bruni énekesnő, Nicolas Sarkozy felesége elfogadottságáról készíttették.
Míg a számvevőszéki jelentés elsősorban a felmérések túl magas árának okait és az ilyen jellegű megrendelések értelmét firtatta, az ügyészség 7,5 millió eurónyi közpénz elsikkasztásával és favoritizmussal, azaz tisztességtelen előnyhöz juttatással vádolja az elnöki hivatal volt munkatársait, amiért közbeszerzési pályázat nélkül kötöttek szerződést havi 10 ezer euróért a felmérések elvégzésére Sarkozy egyik befolyásos tanácsadójával, Patrick Buisson történésszel, és az általa kiválasztott cégekkel. A tanácsadó 2007 és 2009 között mintegy 235 felmérést rendelt meg, majd adott el az elnöki hivatalnak, amelyekért a havi 10 ezer eurón felül 65-71 százalék közötti jutalékot is felszámolt magának.
Nicolas Sarkozy az első francia államfő a második világháború óta, akit – egyelőre nem jogerősen – letöltendő szabadságvesztésre ítéltek.
Március 1-én ítélték el egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre, amiért információkért cserében megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót. De mivel fellebbezett, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet. Szeptember végén egy év börtönbüntetést kapott a 2012-es elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozása miatt, de ez ellen az ítélet ellen is fellebbezett.
Mélyebbre akar ásni, ezzel indokolta egy olasz bíró, hogy Matteo Salvininek az előzetes eljárás keretében meg kellett jelennie a bíróságon szombaton.
A mindenkori olasz kormány migrációs politikájának „tisztázására” törekszik a szicíliai Catania bírósága azon a szombati tárgyaláson, amely a második ülés az úgynevezett Gregoretti-ügy előzetes eljárásában, és amelynek vádlottja Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter. Ezzel egy időben Salvini bejelentette, hogy tárgyalni akar Giuseppe Conte miniszterelnökkel a kormányzás jövőjéről.
Salvini, aki az ellenzéki Liga párt vezetője, az ülésterembe való belépése előtt úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy nyugodt, és felelőséget vállal minden döntéséért, amelyet belügyminiszterként az illegális bevándorlás megállítása érdekében hozott. Hozzátette: ki fog derülni a tárgyaláson, hogy az őt követő belügyminiszter hozzá hasonlóan járt el a migránshajókkal szemben.
Megvédtem a hazámat, és az én belügyminiszterségem alatt nem vesztek emberek a tengerbe – jelentette ki Salvini.
Az ügy középpontjában a Gregoretti hadihajó áll, amelynek tavaly július végén öt napig várakoznia kellett, mielőtt a fedélzetére vett 131 migránst kiengedték a partra. Salvinit egyebek között hivatali hatáskörrel való visszaéléssel, nemzetközi konvenciók megsértésével és a bevándorlók személyi szabadságának korlátozásával vádolják. Tavaly júliusban, az első Conte-kormány idején Salvini volt a belügyminiszter; a kormányváltás szeptemberben történt úgy, hogy a Salvini vezette Ligát kizárták a kormányból.
A cataniai vizsgálóbíró meghallgatja Danilo Toninellit, a kikötőkért felelős volt közlekedési és infrastrukturális minisztert, valamint Elisabetta Trentát, a védelmi tárca volt vezetőjét. Tanúként idézték be a miniszterelnököt is, de ő azt kérte, hogy a bíró a kormánypalotában hallgassa meg őt, amire valószínűleg jövőre fog sor kerülni, tovább húzva az előzetes eljárást.
Salvini védőügyvédei nyilvánosságra hozták a bíróságra benyújtott dokumentumokat, amelyek tanúsítják, hogy a volt belügyminiszter kormánya migrációs intézkedéseivel összhangban cselekedett, amikor 2019 nyarán több olyan olasz katonai és külföldi civilhajót feltartóztatott, amely előtte migránsokat vett a fedélzetére, és ahhoz kötötte partra lépésük engedélyezését, hogy megállapodás születik az illetők szétosztásáról több európai tagállam között. A védelem bizonyítékként mutatja fel Conte tavaly év végi sajtótájékoztatójának videofelvételét, amelyen az akkor már Salvini nélkül kormányzó miniszterelnök kijelentette: először meg kell állapodni a szétosztásról, és a migránshajók csak azt követően köthetnek ki.
A mostani eljárás érdekességének számít a bíróság azon rendelkezése, miszerint részletesen meg kívánják vizsgálni azokat a kormánydöntéseket, amelyeket tavaly nyár óta, de főleg Salvini távozása után hoztak az olasz partokhoz érkező migránsokkal kapcsolatban. Sajtóértesülések szerint száznegyven hajóról van szó. A bíróság tisztázni akarja, mennyire volt következetes az első és a második Conte-kormány migrációs politikája, de a vizsgálat kiterjed a korábbi baloldali kormány azon megállapodására is, amelyet 2017-ben kötött civilszervezetekkel, és amely éppen a migránsokat szállító hajóik kikötésének feltételeit érintette.
Salvininak szintén szombaton kellett volna megjelennie egy másik tárgyaláson is a szicíliai Palermo bíróságán, de az ütközés miatt ügyvédei kérték annak elhalasztását. Ez a per az Open Arms civilszervezet hajóját érinti, amelyet 2019 augusztusában huszonegy napig várakoztattak 163 bevándorlóval a fedélzetén.
A bírósági eljárással egy időben Salvini és Conte politikai versengése áthelyeződött a kormánypalotába. Elemzők szerint a második Conte-kormányt az azt alkotó baloldali Demokrata Párt (PD) és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) belülről bomlasztja; a tét a 209 milliárd eurós európai gazdasági helyreállítási alap felhasználása. Salvini ezzel kapcsolatban közölte: ha kormányválság alakul ki, ne szakértői kormány alakuljon a következő parlamenti választásig, amely előrehozott is lehet, hanem alakuljon meg a jobbközép erők diktálta feltételekkel a nemzeti egységkormány, amely végrehajtana egy helyreállítási programot. A Salvini–Conte-találkozó a jövő héten várható. Elemzők szerint Conte ezért is mondott le a szombati bírósági megjelenésről, ideiglenes békejobbot nyújtva Salvininek.
#Pontassieve: Perché Matteo Salvini è stato aggredito da una giovane donna che, strattonandolo, gli ha strappato la camicia e il rosario che aveva al collopic.twitter.com/6pBkp4q4Wd
Rejon Białowieży: kolejna próba nielegalnego przekroczenia granicy została wczoraj udaremniona przez żołnierzy i funkcjonariuszy. Atak agresywnych migrantów był wspierany przez białoruskie służby. pic.twitter.com/jnedZOfCzb
Az amerikai törvényhozók úgy gondolják, hogy túl nagy hatalomra és befolyásra tett szert a négy legnagyobb amerikai internetes cég – az Amazon, az Apple, az Alphabet és a Facebook –, legalábbis több amerikai törvényhozó osztotta ezt a véleményt a vállalatvezetők szerdai képviselőházi meghallgatásán.
Jeff Bezos, az Amazon, Tim Cook, az Apple, Sundai Pichar, az Alphabet – a Google leányvállalata –, illetve Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője szerdán telekonferencián válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket a képviselőház igazságügyi bizottságának politikusai vetettek fel. A meghallgatás meghirdetett témája a négy óriásvállalat „uralkodó helyzetének megvitatása” volt. A négy vállalati vezetőnek azzal a váddal kellett szembenéznie, hogy cégeik tisztességtelen versenypolitikát folytatnak, túl nagy a hatalmuk és a befolyásuk, és ez nemcsak a potenciális vetélytársaknak, hanem a fogyasztóknak is árt.
A négy vezető a maga igazát hangsúlyozta. Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy cége büszke amerikai vállalkozás, Tim Cook, az Apple vezérigazgatója azt hangoztatta, hogy az okostelefonokat is gyártó vállalat egyetlen piacon sem élvez egyeduralkodó helyzetet, az Amazon alapítója, Jeff Bezos pedig az élettörténetét és az alapvető vállalati filozófiáját mutatta be.
A képviselők a cégek középszintű vezetőitől és a versenytársaktól beszerzett belső levelezésekre és más, több mint egymillió dokumentumra hivatkozva azt állították, hogy mind a négy cég a fogyasztókra nézve ártalmas vállalatpolitikát folytat. David Cicilline demokrata párti képviselő, az igazságügyi bizottság trösztellenes albizottságának elnöke szerint az általuk alkalmazott gyakorlat sok esetben az amerikai gazdaság egészére káros. A Rhode Island-i politikus hangsúlyozta: ez a négy vállalat vállalkozásokat bátortalanít el, munkahelyeket tesz tönkre, árakat emel, és ront a minőségen. „Egyszóval: túl sok hatalmuk van” – szögezte le.
Az Amazon esetében a törvényhozók különösen kifogásolták a harmadik féltől származó áruk internetes forgalmazásának körülményeit. Megállapították: a harmadik féllel „rosszul bánnak, kihasználják és félresöprik”. Erre reagálva Bezos csak annyit mondott: nem tudja garantálni, hogy az Amazon alkalmanként nem sértett törvényt.
Jim Jordan ohiói republikánus képviselő elsősorban azt kifogásolta, hogy a Google vagy a Facebook szerinte hátrányosan megkülönbözteti a konzervatív tartalmakat, és cenzúrázza a jobboldali álláspontokat.
Sem a képviselőházi bizottságnak, sem az albizottságnak nincs hatásköre ahhoz, hogy intézkedéseket foganatosíttasson a négy nagy tech-vállalat ellen, de javaslatot tehetnek változtatásokra a sokak által elavultnak ítélt trösztellenes törvényben. Donald Trump amerikai elnök a Twitteren jelezte, hogy figyelemmel kíséri a meghallgatást. „Ha a kongresszus nem kényszeríti rá a tisztességes magatartásra a nagy tech-vállalatokat, amit nekik már évekkel ezelőtt meg kellett volna tenniük, akkor majd én fogok gondoskodni erről elnöki rendelettel” – írta az elnök a mikroblogon.
