Drohobics városában letartóztattak egy nyugdíjast, amiért hamis információt terjesztett egy bombariadóról a helyi területi toborzó- és szociális központban (TCK). A férfit három év szabadságvesztésre ítélték.
A rendőrség szándékos robbantásos bejelentés terjesztésével gyanúsította meg a férfit, és letartóztatta, kizárva a óvadék letételének lehetőségét. A bírósági eljárás során a vádlott beismerte bűnösségét. Az igazságügyi pszichiátriai szakértői vélemény enyhe értelmi fogyatékosság jeleit mutatta ki nála.
Oroszországban kedden távollétében 11 évi szabadságvesztésre ítélték Mark Fejgin ügyvédet, amiért rágalmakat terjesztett az orosz hadseregről. A bíróság felrótta neki, hogy 2022 áprilisában a Channel 9 televízióban azt állította, hogy orosz katonák civileket öltek meg a kijevi régióban lévő Bucsában, de egyéb, a „különleges hadműveletre” vonatkozó állítását is hamisnak minősítette.
Az SZK büntetőeljárást indított Jevgenyija Csirikova ökoaktivista ellen, ugyancsak az orosz hadsereg megrágalmazása címén. Az Észtországban élő Csirikova ellen a terrorizmus támogatása címén is büntetőeljárás folyik, ami miatt szövetségi körözési listára került.
Egy év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a párizsi büntetőbíróság pénteken Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, amiért három évvel ezelőtt egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve, majd elbocsátása után jogosulatlanul használt diplomata útleveleket.
Az elnöki hivatal korábbi alkalmazottjának nem kell börtönbe vonulnia: az egy év letöltendő szabadságvesztést elektromos nyomkövető viselésének kötelezettségével az otthonában kell töltenie. Benallát a bíróság mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és tíz évre a fegyverviseléstől, bevonták valamennyi fegyverét.
Az elnöki munkatárs ellen, aki jelenleg a magánszektorban biztonsági tanácsadóként dolgozik, eredetileg azért indult eljárás, mert 2018. május 1-én egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott. A férfit a Le Monde című francia napilap azonosította az általa 2018. július 18-án közzétett felvételen. Az elnöki hivatal állítása szerint Benalla csak megfigyelőként vett részt a tüntetésen, de a botrány hatására elbocsátották tisztségéből.
Az államfő 30 éves volt bizalmi emberéről utóbb kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása után 23 alkalommal használta diplomata útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia.
„Ön a köztársasági elnökhöz fűződő állítólagos jó viszonyra hivatkozva visszaélt a tényleges hatalmával. Elárulta a kinevezésével járó bizalmat” – fogalmazott a bíróság elnöke az ítélethirdetéskor. Kiemelte, hogy Benallát a munkaköre példamutatásra és szigorra kötelezte volna, ő viszont elfogadhatatlan módon viselkedett. A bírónő úgy látta, hogy a vádlott önhatalmúnak és büntethetetlennek gondolta magát, amikor elbocsátása után jogosulatlanul használta a diplomata útleveleit, és feletesse aláírását ráhamisította egy dokumentumra annak érdekében, hogy 2017-ben törvénytelen módon fegyverviselési engedélyt kapjon.
„Nem vagyok angyal, nem szabályszerűen végzem a dolgokat. Ettől lennék bűnöző?” – kérdezte Benalla még az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán.
A védelem – amely szerint a médiaőrület ördögként festette le az ügyfelét – a diplomata útlevelek jogosulatlan használatán kívül, amelyet elismert Benalla, felmentést kért.
A három évvel ezelőtt kirobbant Benalla-ügy hónapokon át volt a francia média első számú témája, Emmanuel Macron elnökségének egyik legjelentősebb botrányává vált, és különböző fejleményeivel jelentősen megnehezítette a kormány munkáját. Az ellenzék államügynek minősítette a történteket, az elnöki hivatal „amatőrizmusára” irányítva a figyelmet, a kormányzat viszont Benalla egyéni személyi kisiklásának tekintette a történteket.
A francia szenátus jogi bizottságával párhuzamosan – amely negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – 12 különböző vádpontban ítélték el az elnök volt biztonsági főnökét. Felelnie kellett a tüntetésen rögzített bántalmazás miatt, amiért „csoportosan elkövetett szándékos erőszakkal” vádolták. Benalla a perben tagadta a vádat, azt állítva, hogy „szabálysértést elkövető embereket” állított elő, és ez szerinte „állampolgári reakció” volt a részéről. A két diplomata útlevél jogosulatlan használatára, valamint a volt szolgálati útlevelével kapcsolatos hamisításra sem tudott magyarázatot adni.
Shocked by the tragic death of a Ukrainian citizen in Bratislava. We cannot exclude ethnic hatred as one of the reasons for this crime. Under my directions, our embassy has already contacted the Slovak police and ombudsman. We demand an impartial investigation and accountability.
