A 65 évesen szabadult Ana Montes Kubának majdnem két évtizeden át kémkedett, miközben az amerikai hírszerzésnél dolgozott.
Több mint 20 év börtön után szabadon engedték az Egyesült Államokban az egyik legközismertebb hidegháborús kémet – írja a BBC. Ana Montes majdnem 20 évig kémkedett Kubának, miközben a Védelmi Hírszerző Ügynökség elemzőjeként dolgozott. A kubaikkal washingtoni éttermekben találkozott és személyhívón adott át nekik kódolva titkos információkat, a parancsokat pedig rövidhullámú rádión kapta. 2001-es letartóztatásakor a hatóságok azt közölték, hogy az USA-nak a szigeten végzett hírszerzési műveleteit szinte teljes egészében leleplezte, egy tisztviselő ezért az általuk elfogott egyik legártalmasabb kémként jellemezte.
Szinte mindent kompromittált, amit Kubáról és az ottani működésünkről tudtunk – mondta róla 2012-ben a Kongresszusnak Michelle Van Cleave, aki George W. Bush elnök alatt a kémelhárítás vezetője volt. Hozzátette, kollégáival való beszélgetéseiben befolyásolta is a Kubáról szóló becsléseket. Letartóztatása után azzal is vádolták, hogy négy amerikai kémet fedett fel a kubaiaknak a temérdek mennyiségű átadott titkos anyag mellett. Montes 25 évet kapott, mert – ahogy az ítélőbíró fogalmazott – veszélybe sodorta az egész nemzetet.
Szabadulása után még öt évig felügyelet alatt marad, az internethasználatát is ellenőrzik, nem dolgozhat a kormánynak és engedély nélkül nem léphet kapcsolatba külföldi ügynökökkel. Montest – ellentétben más kémekkel – a védelmi tárca jelentése alapján nem anyagiak, hanem ideológia vezérelhette. Ellenezte a Reagen-kormány latin-amerikai aktivitását, ezért vállalta a kémkedést. Az őt egykor letartóztató FBI-ügynök már nem tartja valószínűnek, hogy újra felvegye a kapcsolatot a kubai ügynökökkel.
Óva intette újabb hidegháború kialakulásától Hszi Csin-ping kínai elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállamait csütörtökön, az együttműködés Wellingtonban megrendezett, virtuális fórumán videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség tudósítása szerint beszédében a kínai elnök hangsúlyozta: az ázsiai és csendes-óceáni térségnek nem szabad visszaesnie a hidegháborús időszak összetűzéseibe és széttagoltságába. „Az ideológiai határvonalak kijelölésére, valamint geopolitikai csoportosulások kialakítására tett kísérletek kudarcra ítéltek” – fogalmazott. Hszi kijelentette: Kína elkötelezett marad a reform és nyitás előmozdítása mellett annak érdekében, hogy lendületet adjon a gazdasági fejlődésnek. A térségnek pedig – vélekedett – biztosítania kell az ellátási lánc működését, és folytatnia kell a kereskedelem és a befektetések liberalizálását. A kínai elnök mindazonáltal elsődleges feladatként a koronavírus-járvány elleni küzdelmet, valamint a járvány utáni helyreállítást jelölte ki. Hszi a tervek szerint szombaton videókonferencián vesz majd részt a csendes-óceáni térség vezetőivel. A virtuális esemény részvevője lesz továbbá Joe Biden amerikai elnök is. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Hszi és Biden rövidesen videókapcsolaton keresztül egyeztethet. Az Egyesült Államok és Kína szerdán váratlanul kétoldali klímavédelmi együttműködésről szóló megállapodást jelentett be. Míg azonban a klímavédelem terén hajlandóságot mutatnak az együttműködésre, az ázsiai és csendes-óceáni térség a két nagyhatalom közötti feszültség egyik fő forrását jelenti. Kína októberben rekordszámú harci gépet küldött Tajvan légvédelmi zónájába, amerikai részről pedig ennek kapcsán többször születtek olyan nyilatkozatok, miszerint esetleges támadás esetén az Egyesült Államok segítséget nyújtana a szigetnek a védekezésben. Tajvan mellett Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített, mesterséges szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását. Szeptemberben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália új, védelmi és biztonsági szervezet létrehozását jelentette be az indiai-és a csendes-óceáni térség stabilitásának biztosítására. A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Peking elítélte a szervezet létrehozását, „hidegháborús mentalitással” vádolva a három országot.
