Több mint száz ember dolgozott azon, hogy pénzt csaljon ki a jó nyolcezer kilométerrel odébb élő kínai befektetőktől úgynevezett disznóvágásos módszerrel. Dollármilliókkal károsították meg az áldozatokat.
Egy tengerparti hotelben és egy korábban bankként használt épületben ütöttek tanyát a Man-szigeten azok a csalók, akiknek számos kínai befektetőt sikerült megkárosítaniuk kiterjedt hálózatuk és jó működő módszereik segítségével. Az eddig ismert első Nyugat-Európába telepített, de Kelet-Ázsiában működő csalóhálózatot a BBC oknyomozó cikke mutatta be.
A mára már felszámolt hálózat élén egy dominikai állampolgársággal rendelkező férfi, Bill Morgan állt. Morgan Kínában született Liang Lingfei néven, alkalmazottai is Liang főnöknek szólították. A személyét megpróbálták elrejteni egy kiterjedt cégháló és bonyolult dokumentumok mögé, de a BBC kiderítette, hogy ő volt a rendszerbe szervezett cégek egyetlen haszonélvezője.
Cégháló mögé rejtették a csalókat Az egész azzal kezdődött, hogy 2021 végén majdnem száz ember költözött át a Man-szigetre, hogy egy Kínában bejegyzett, MIC nevű cégnek dolgozzon. Az alkalmazottak azonban nem Kínából érkeztek, hanem a Fülöp-szigetekről, ahol korábban egy hasonló csalóhálózatban dolgoztak.
A Man-szigeten az MIC egy nagyobb céghálóba beágyazva működött. A cégstruktúra legfontosabb tagja egy King Gaming Ltd. nevű online kaszinó volt, amely szintén a kínai ügyfeleket célozta, és kifejezetten jól járt azzal, hogy a Man-szigeten alacsonyak a szerencsejátékra kivetett adók. Az általuk végzett tevékenység egyébként Kínában illegálisnak számít, a szerencsejátékot nem tolerálják a hatóságok.
Az MIC rendszere 2022 januárja körül lépett működésbe, és nagyjából egy évig háborítatlanul szedte áldozatait. A csalók az úgynevezett disznóvágásos módszert alkalmazták. Ennek lényege az, hogy a célpontok bizalmát fel kell építeni a csalás előtt, csakúgy, ahogy a disznót is fel kell hizlalni, mielőtt levágják. A cég rendkívül kifinomult módszert dolgozott ki az áldozatok behálózására, melynek elemei ismerősök lehetnek sokaknak, akik aktívak a közösségi médiában, különösen a WhatsAppon.
Az áldozatok bizalmába férkőztek, aztán ellopták a pénzüket A csalók először is újonnan létrehozott csoportokba hívták be a kinézett befektetőket a QQ nevű, a WhatsApphoz hasonló kínai levelező alkalmazásban. A csoportban aztán egyikük a tanár szerepét vette magára, és kiváló befektetési tanácsokat adott a többi tagnak, akik között a magukat ártatlan befektetőnek álcázó beépített emberek növelték a tanár renoméját. Miután sikerült feltüzelni az áldozatokat a csoportban, a tanár azt javasolta nekik, hogy tegyenek pénzt egy olyan befektetési alapba, amelyet a csalók kontrolláltak. A befizetett pénz persze nyomtalanul eltűnt.
Kínában eddig hat embert találtak bűnösnek a cég alkalmazottai közül. Az ő ügyükben kiállított bírósági dokumentumokból kiderül, hogy legalább 12 áldozattól összesen 5 millió dollárnyi, azaz 1,8 milliárd forintnyi jüant sikerült ellopniuk. És könnyen lehet, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, az MIC-ben ugyanis emberek tucatjai foglalkoztak hasonló csalásokkal. A bírósági iratok azt is kiemelik, hogy a csalók kifinomult módszerekkel dolgoztak, és rendkívül meggyőző üzenetekkel hálózták be az áldozataikat.
A cégnek ambiciózus tervei voltak a Man-szigeten: egy korábbi haditengerészeti bázis helyén óriási ingatlanfejlesztésbe akartak kezdeni. A beruházás a tervek szerint a sziget legnagyobb hasonló fejlesztése lett volna, hatalmas irodaépületekkel, wellness-részleggel, lakóházakkal, több bárral és egy karaoke-teremmel. A kampusz a cégháló tagjainak adott volna otthont, ha nem bukik le idejekorán a csalóhálózat.
Hatalmas károkat okoznak a disznóvágásos csalók A disznóvágásos csalás rendkívül elterjedtté vált az utóbbi időben az interneten, és a magyar felhasználókat is rendszeresen találják meg a fent vázolthoz hasonló módszerekkel. Például úgy, hogy újonnan létrehozott WhatsApp-csoportokba hívják be őket, ahol eleinte valamelyik modern online bankkal, például a Revoluttal kapcsolatos oktatást nyújtanak a résztvevőknek, aztán kecsegtető befektetési lehetőségekkel próbálják lépre csalni őket, miután megnyerték a bizalmukat.
A disznóvágásos csalás visszafogott becslések szerint is évente 60 milliárd dollárnyi, azaz 21 ezer milliárd forintnyi veszteséget okoz a gyanútlan felhasználóknak. Az ENSZ egyik szervezett bűnözéssel foglalkozó szakértője, Masood Karimipour szerint ezen a területen egyelőre a bűnbandák állnak nyerésre, a hatóságok hatékony módszerek hiányában szinte csak találomra tudják felgöngyölíteni az eseteket. Ha pedig sikerül is letartóztatni néhány elkövetőt, a hálózatokat irányító felsővezetőkig és bűnszervezetekig rendszerint már nem ér el a rendőrök keze.
