A hadköteles besorozása a mozgósítás során visszafordíthatatlan, még akkor is, ha a bíróság megállapítja, hogy a mozgósítás a területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) által a törvények megsértésével történt, mert ez nem ad okot a hadseregből való leszereléshez – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának vonatkozó döntésére hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelsőbb Bíróság Semmítőszéke hozott ilyen határozatot egy fellebbezést benyújtó katona ügyében. A férfi azt állította, hogy megfelelő orvosi vizsgálat nélkül mozgósították. Az elsőfokú bíróság, amellyel a fellebbviteli bíróság egyetértett, jogellenesnek találta a járási TCK intézkedését a felperes mozgósítás alatti katonai szolgálatra való behívásával kapcsolatban, és kötelezte a katonai egységet a katonai szolgálat alóli felmentésére, ami mindkét szintű bíróság álláspontja szerint a felperes megsértett jogainak a megfelelő helyreállítását jelenti.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor kiemelte, hogy a megsértett jog helyreállításának a vitatott jogviszony keretében kell megtörténnie annak résztvevőinek részvételével. Ugyanakkor a katonai egységnek a katonai szolgálat alóli mentesítési kötelezettsége túlmutat a járási TCK és a felperes között a mozgósítás során történt besorozásának eljárására vonatkozó, jelen ügyben elbírálás tárgyát képező jogviszonyon.
A Legfelsőbb Bíróság úgy vélte, hogy a vitatott jogviszonyban sérült a felperesnek a mozgósítás alatti katonai szolgálathoz való joga. A felperes által a megsértett jog védelmére választott módszer, amelyet utólag az ügy mérlegelése – a katonai szolgálatból való felmentés – nyomán mindkét szintű bíróság alkalmazott, hatástalan, mert nem dönti el a felperes besorozási eljárása eredményeként meghozott aktus jogszerűségét.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a sértett jog védelmének ez a módja más, az alacsonyabb szintű bíróságok által nem vizsgált, más jogi normák által szabályozott jogviszonyokba ütközne, és a bírósági határozat végrehajthatatlanságának helyzetét teremtené meg.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta, hogy a hadköteles mozgósítás alatti besorozási eljárása visszafordíthatatlan, azaz már lezajlott, és a sorozási eljárás jogellenesnek való elismerése nem eredményezi a katonai szolgálatra kötelezett korábbi jogállásának visszaállítását.
A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által választott védelem módja nem felel meg a felperes megsértett joga lényegének, és ennek a követelménynek a kielégítése nem vezet e jog helyreállításához, ezért mindkét szintű bíróság következtetései a követelések e részben történő kielégítésére vonatkozóan tévesek.
„Az a puszta tény, hogy a mozgósítás során nem ment át az orvosi vizsgálaton, nem bizonyítja a felperes katonai szolgálatra való alkalmatlanságát, és nem alapozza meg a katonai szolgálatból való leszerelést a mozgósításról és a katonai szolgálatról szóló ukrán törvény 26. cikkelye értelmében” – jegyezte meg a Legfelsőbb Bíróság.