Elon Musk pert indított az OpenAI ellen, azt állítva, hogy az OpenAI megszegte a szerződését – írja a Mashable. A Tesla- és SpaceX-vezér szerint a Chat GPT miatt ismertté vált cégnek nyílt forráskódúvá és újra nonprofit szervezetté kellene válnia.
Az OpenAI 2015-ben nonprofit szervezetként indult, Musk volt az egyik fő befektetője. De 2019-ben forprofit céggé alakult át, majd 2023-ban nem sokkal azután, hogy elindította a rendkívül népszerű ChatGPT AI chatbotot, hatalmas, 10 milliárd dolláros befektetést kapott a Microsofttól.
Musk, aki korábban már kifejezte elégedetlenségét nemcsak azzal kapcsolatban, hogy az OpenAI profitorientált céggé vált, hanem amiatt is, amiért a nagy teljesítményű AI-termékeit a nagyközönség számára elérhetővé tette a cég, csütörtök este a San Franciscó-i Legfelsőbb Bíróságon benyújtott kereset formájában hivatalossá tette ezeket.
A perben Musk azzal érvel, hogy az OpenAI társalapítói, Sam Altman és Greg Brockman megegyeztek abban, hogy az OpenAI nonprofit szervezet, amely AGI-t, általános mesterséges intelligenciát fejleszt nyílt forráskódúként és „az emberiség javára”.
Két könyvszerző beperelte a Microsoftot és az OpenAI-t, mert állítólag szerzői jogvédelem alatt álló műveiket kompenzáció nélkül használták fel mesterséges intelligencia rendszer létrehozásához – írta meg a CNBC.
A Microsoft és az OpenAI ellen Nicholas Basbanes és Nicholas Gage szerzők csoportos keresetet nyújtottak be, azt állítva, hogy szerzői jogvédelem alatt álló műveiket jogtalanul használták fel mesterséges intelligencia rendszer kifejlesztéséhez. A manhattani szövetségi bíróságon pénteken benyújtott kereset nem az első, a The New York Times több mint egy héttel ezelőtt ugyanezen alperesek ellen nyújtott be hasonló szerzői jogi keresetet.
A vádak középpontjában az OpenAI által, a Microsoft befektetésével és támogatásával létrehozott ChatGPT áll.
A felperesek azt állítják, hogy az ő szerzői jogvédett tartalmukat engedély nélkül használták fel ennek a nagy nyelvi modellnek a kiképzéséhez. Basbanes és Gage perének célja, hogy az írók egy csoportját képviselje, akiknek szerzői jogvédett munkáját a Microsoft és az OpenAI állítólag szisztematikusan használta. Ez a csoport a becslések szerint több tízezerre tehető, a kereset minden egyes megsértett mű után 150 000 dollárig terjedő kártérítést követel. Szeptemberben hasonló ügyet indítottak az OpenAI ellen neves amerikai szépirodalmi írók, köztük George R.R. Martin, Jonathan Franzen és Michael Connelly.
Az OpenAI rendszere állítólag hatalmas mennyiségű írott anyag, köztük a Basbanes és Gage által írt könyveken keresztül történő képzésre támaszkodik. Basbanes tapasztalt újságíró, aki a könyvgyűjtőkről szóló könyveiről ismert, míg Gage oknyomozó riporter, aki a The New York Times és a Wall Street Journal munkatársa volt. Az „Eleni” című memoárját, amely családja második világháború alatti görögországi élményeit meséli el, John Malkovich főszereplésével filmre vitték.
A The New York Times perére reagálva az OpenAI kijelentette, hogy tiszteletben tartják a tartalomkészítők és -tulajdonosok jogait, és elkötelezettek amellett, hogy biztosítsák számukra az AI-technológia és az új bevételi modellek előnyeit. Meglepetésüket és csalódottságukat fejezték ki a jogi lépések miatt, de továbbra is bíznak abban, hogy kölcsönösen előnyös megoldást találnak.
